Tarlós szerint a csőd elkerüléséről szól a budapesti költségvetés

Vágólapra másolva!
Ha a BKV nem kap állami segítséget, még az idén bedől, a főváros csődjét pedig csak nagyon szigorú költségvetéssel lehet elkerülni - mondta a 2011-es budapesti költségvetésről Tarlós István főpolgármester. Az előző városvezetés szerinte 56 milliárdra becsülte a hiányt, de az valójában 161 milliárd forint, ezt pedig csak kiadás-visszafogással lehet ellensúlyozni.
Vágólapra másolva!

"Igen szigorú költségvetés következik, hogy elkerüljük a város csődjét" - harangozta be a 2011-es fővárosi költségvetést Tarlós István főpolgármester. Az idei költségvetés koncepcióját szerdán fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós szerint tudomásul kell venni, hogy a várost több százmilliárdos pénzhiánnyal hagyta itt az előző városvezetés, ezért a kiadások visszafogását ehhez kell viszonyítani. A költségvetés számos területen megszorításokat tartalmaz (az erről szóló részletes cikkünket itt olvashatja), ennek oka Tarlós szerint, hogy a fővárosnak lényegében nincs bevételnövelési lehetősége - nem vethet ki például válságadókat -, és a város közvetlen adósságállománya a BKV adósságai nélkül is mintegy 200 milliárd forint.

A tavaly szeptemberben távozó SZDSZ-es és MSZP-s városvezetés 56 milliárd forintra számolta ki a következő négy évre a költségvetés hiányát, Tarlós szerint azonban ez összesen 161,8 milliárd forint lesz erre a ciklusra számítva. Atkári János, a főpolgármester pénzügy tanácsadója azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy több kisebb-nagyobb csontvázat is találtak - például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Péterfy Sándor utcai Kórház vagy a József Attila Színház esetében.

Atkári szerint a város vezetése által a tavalyi átadáskor kiszámított 56 milliárd forintos hiány is "tökéletes felelőtlenség", hiszen ennek az előteremthető fedezetét nem tudták megjelölni. Mindez a 65 milliárdos lehívható hiteleken felül értendő, amellyel pedig a város kimeríti a hitelképességét. Atkári szerint ezek után derült ki, hogy az 56 milliárd forintos hiány nem hiteles. Az előző városvezetés súlyosan túlbecsülte például az iparűzési adóból várható bevételeket, figyelmen kívül hagyva, hogy az általános válság nem áll meg Budapest határainál. Ez mintegy 38 milliárdos elszámolás volt az egész ciklusra nézve. Hasonló történt az illetékbevételekkel, amelyek esetében sem az ingatlanpiac válságával, sem az ajándékozási és örökösödési illeték eltörlésével nem számoltak szerinte, ebből pedig 21 milliárdos kiesés származik a becsülthöz képest - Atkári szerint. A fővárosi tulajdonú ingatlanok értékesítéséből is jóval kevésebb bevételre lehet számítani a tervezettnél, és ugyanez az osztalékokra is igaz - mondta.

Kedvezményt kap a Sziget, jut pénz a hajléktalanokra

Tarlós szerint a négyes metró második szakaszára azért nem különítettek el pénzt a költségvetési koncepcióban, mert arra "egyetlen fillér sem maradt". Mivel 2014-ig biztosan nem történik semmi a második szakasz ügyében - szerinte az EU még csak tárgyalni sem hajlandó róla -, azt nem szerepeltethetik a költségvetésben - mondta. A főpolgármester szerint három területen van esély arra, hogy módosítsanak: a hajléktalanellátás, a kisebbségi önkormányzatok támogatása és a közterület-foglalások terén.

Ez utóbbi arról szól, hogy a főváros úgy döntött, ezentúl senkinek, még a Sziget Fesztiválnak sem biztosít ingyenes közterület-használatot, ugyanakkor a Sziget kedvezményt fog kapni a várhatóan mintegy 2,5 milliárd forintos díjból. A kedvezmény mértéke egy-másfél milliárd forint lehet, erről még nem született döntés. A Sziget sorsáról bővebben itt olvashat.

A kisebbségek támogatását a tavalyihoz képest a koncepció szerint harmadolják, vagyis 121 millió helyett idén már csak 42 milliót kapnak. Ez utóbbiról kedden az [origo]-nak a Fővárosi Önkormányzat sajtóosztályán azt mondták, a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottsága hétfőn úgy döntött, végül csak 5 százalékkal csökkenti a kisebbségi önkormányzatok támogatását.

Fotó: Mudra László [origo]
A költségvetési koncepció Atkári János kezében

A koncepció alapján a főváros tervei szerint megváltozik a hajléktalanellátás finanszírozása is. A táblázatokból kiderül, hogy tavaly összesen 14,7 milliárd forinttal támogatta a főváros a hajléktalanokat segítő alapítványokat, az idén erre a célra 14 milliárdot irányoz elő a tervezet. A pénzek eloszlása mellett azonban az olvasható, hogy ez az összeg csak kilenc hónapra jár, miután "2011-ben fel kell mondani a szerződéseket [...]. A szerződések felmondása után háromhavi előirányzat nem szükséges." A megjegyzésből nem derül ki, hogy ezentúl milyen formában finanszírozza majd a hajléktalanokat segítő szervezetek munkáját Budapest, ha azok elveszítik a szerződés alapján eddig kapott támogatásaikat. Az érintett szervezetek között ott vannak a legnagyobbak is, például a Menhely Alapítvány, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, az Oltalom Karitatív Egyesület vagy a Hajléktalanokért Alapítvány.

Az [origo] hajléktalanokra vonatkozó kérdésére Tarlós csütörtökön azt mondta, tény, hogy kevesebb forrás jut a hajléktalanokra idén, de a probléma megoldását folytatni fogják. A hajléktalanellátásra szánt pénzek esetében még lehet növekmény a koncepcióhoz képest Tarlós szerint, de számot nem akart mondani, mert "még a Jánossal kell egy kicsit verekedni" az ügyben - fogalmazott az Atkárival való egyeztetésre utalva. Hozzátette, nem bontják fel az együttműködést a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal és a Máltai Szeretetszolgálattal sem. Alapvetően ezentúl ez a két szervezet bonyolítja majd le a hajléktalanellátást - mondta.

"Pénzt kell pumpálni a BKV-ba, különben elsüllyed"

A BKV-ról Tarlós azt mondta, ha a város nem kap állami segítséget, a cég még ebben az évben be fog dőlni. "A BKV adósságállománya kezelhetetlen" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a cég banki adóssága 77 milliárd, a belső adósságállománya pedig majdnem 800 milliárd forint, például azonnal vásárolni kellene 1100 új buszt.

Tarlós szerint "ha már be kell dőlnie a BKV-nak, akkor az hamarosan történjen". Ha a cég bedől, akkor szanálni kell az adósságát és újra kell szervezni, ami "nem is lenne olyan nagy baj" - fogalmazott, de azt hangsúlyozta, hogy Budapest eközben nem maradna közösségi közlekedés nélkül. "Nem ezt kívánom, de ez is egyfajta megoldás lehet, annál mindenképpen jobb, mintha egy-két év múlva dől össze a majdnem kezelhetetlen BKV."

Fotó: Mudra László [origo]
Tarlós, Atkári és Szűcs Somlyó Mária sajtófőnök

A főváros a kormánytól azt kéri, hogy szanálja a BKV 77 milliárdos közvetlen banki adósságát, az állam szálljon be 50 százalékkal tulajdonosként a Budapesti Közlekedési Központba és adja meg a cég működtetéséhez szükséges hiányzó 19 milliárd forintot. Ebben az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter részéről Tarlós támogatást észlelt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek pedig a napokban adták át a BKV-ről szóló anyagot, és várnak a véleményére. Matolcsy véleménye után dönt a kormány arról, hogy mennyi pénzt kap a BKV - mondta Tarlós.