Az ateista szellemiség lesz a potyázó kényszeregyházak veszte

kisegyházak, álegyházak, imádság
Vágólapra másolva!
Autókereskedés fellendítésére is alapítottak már egyházat Magyarországon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint, és az [origo] beszélt olyan szociális intézmény vezetőjével, aki elismerte: azért működnek egyházként, mert így jutnak elég pénzhez a náluk élő öregek ellátására. A kormányzat átalakítja az egyházak támogatását, de nem csak a milliárdos összegbe kerülő potyázás miatt, hanem azért is, mert úgy érzi, az ateista közösségek lejáratják az egyházi nevet.
Vágólapra másolva!

"Nem telne összesen egyórányi munkánkba, ha mi most ketten elhatároznánk, hogy létrehozzuk mondjuk a 'Szent telefon egyházát'. Mindössze száz ember támogató aláírása kell, ha az [origo]-ban is aláírja mindenki, és mondjuk itt, az én környezetemben is, összedobunk gyorsan egy alapszabályt és már mehetünk is bejegyeztetni a bíróságra, a következő évben pedig már jogosultak is leszünk az egyszázalékos felajánlásokra és ugyanannyi állami kiegészítésre" - ezzel a példával illusztrálta az [origo]-nak Semjén Zsolt nemzetpoltikáért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes, hogy miért tarthatatlanok szerinte az egyházalapítás jelenlegi szabályai.

Az [origo]-nak nyilatkozók által Európa legliberálisabb vallásügyi törvényének nevezett szabályozás "lehetőségeire" két 1990-es évekbeli példát is hozott a politikus: egy papíron egyházként bejegyzett, valójában autóalkatrészekkel kereskedő cég a könnyen megszerezhető 1+1 százalékon túl is kihasznált egy kiskaput. A kipufogókat és fékbetéteket kegytárgyként árulta, mivel az ezek értékesítéséből származó bevétel a törvény szerint adómentes. Egy másik leleményes társaság Semjén szerint bordélyházat üzemeltetett, amelyben a kupleráj (szintén adómentesen üzemeltethető) épülete "templom", a szolgáltatásért kapott pénz "adomány", az ott foglalkoztatott örömlányok pedig "papnők" voltak a hivatalos magyarázat szerint.

Bár ez utóbbi két eset megtörténtét az [origo]-nak a témáról háttérben nyilatkozó több kormányzati politikus is városi legendának nevezte, azt egyikük sem vitatta, hogy változtatni kell a törvényen. Az egyszázalékos felajánlások adóhatóság által évente összesített listája szerintük ugyanis már messze nem legendaszerű visszaélésekre utal. Ezeken szerintük olyan szervezetek szerepelnek előkelő helyen, amelyeknél megkérdőjelezhető, hogy valóban egyházi tevékenységet folytatnak.

Az egyház- vagy egyszázalékbiznisz felfutását jól jelzi, hogy míg a rendszer indulása utáni évben, 1999-ben 73 egyház versengett az adózók felajánlásaiért, 2005-ben már 127, 2010-re pedig több mint 170. A kormányzati elhatározáshoz ugyanakkor mégsem ez a tendencia vezetett.

Egy magas rangú miniszterelnökségi forrás szerint az engedély nélkül üzemeltetett idősotthonok tavaly nyáron kipattant botránya volt az utolsó csepp a pohárban. Egy bentlakóit embertelen körülmények tartó vecsési intézmény hírére akkor az ország összes szociális otthonánál ellenőrzést rendelt el a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, az átfogó vizsgálatban pedig több olyan intézetre is rábukkantak, amelyet valamilyen, korábban sosem hallott nevű egyház üzemeltetett. "Kétség nem fér hozzá, hogy nem a vallásgyakorlás, hanem az egyházi intézményfenntartóknak járó 70 százaléknyi plusztámogatás igénye hozta létre ezeket az egyházakat" - utalt a törvény kijátszásának másik kedvelt módjára a miniszterelnökségi forrás, aki szerint a visszaélések problémája már a vatikáni szerződés teljesülése felett őrködő vatikáni-magyar vegyesbizottságban is felmerült.

"A jogalkotó tárta ekkorára a kiskaput, mi csak átmentünk rajta"

Néhány, az [origo] által megkeresett ismeretlen nevű egyház alapítója nem is titkolta, hogy vallási helyett gazdasági megfontolás, az ellátottanként bezsebelhető több százezer forintnyi pénz vezette döntésében. "Ez a lényege, be kell vallanom" - mondta például egy dél-dunántúli intézmény motivációiról szívesen beszélő, de saját és egyháza neve elhallgatását kérő vezetője. A nyolc éve alapított idősotthont az egyházi forma előtt öt évig kht. formában üzemeltették, de a lakóktól szedett díjból és az állami támogatásból az igazgató szerint "csak vegetálásra" futotta.

"Jó, ha a rezsit és a béreket kifizettük, mióta viszont átalakultunk, minden tekintetben sokat javult a színvonal: programokat tudunk szervezni, jobb minőségű ételek kerülhetnek az asztalra, és még egy gyógymasszőrt is fel tudtunk venni. Egyszerűen jobban érzik magukat az öregek azóta" - magyarázta az otthon vezetője, aki ugyan azt mondta, szégyelli, hogy mindezt a törvény kijátszásával sikerült elérniük, de azzal nyugtatja magát, hogy bűncselekményt nem követtek el. "A jogalkotó tárta ekkorára a kiskaput, mi csak átmentünk rajta" - mondta.

"Nem visszaéltünk, hanem élünk a törvény adta lehetőséggel" - érvelt majdnem pontosan dunántúli kollégája fordulatával a gárdonyi Aranybárka egyház vezetője. Az állami normatíva és a lakóktól beszedett hozzájárulás a Gárdonyban és Seregélyesen is idősotthont üzemeltető Hargitai Sándor tapasztalata szerint sem elég a működésre. "Igenis szükségünk van a tevékenységünkhöz erre a pénzre, de nem kellene ügyeskednünk, ha az állam szektorsemlegesen fizetne ugyanezért az ellátásért, és egyenlő mércével mérné az üzemeltetőket" - érvelt.

"Csípte a szemüket" az ateista szellemiség

A várpalotai önkormányzat esete jól jelzi, hogy a fenntartói biznisz mennyire nem csak nehézkesen működő kis cégek vagy családi vállalkozások módszere. Az interneten is fellehető jegyzőkönyv tanúsága szerint a város éppen a gárdonyi egyházalapítót kérte fel, hogy a 70 százaléknyi kiegészítés reményében vegye át a helyi szociális intézmény fenntartását. Az üzlet végül Hargitai szerint a kezdeményezés nyomán támadt közfelháborodás miatt nem valósult meg.

Nincsenek pontos felmérések arról, hogy az államot az említett módszer vagy az egy százalékos szabály kijátszása miatt éri-e nagyobb kár. Nyitrai Imre, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális államtitkára egy tavaly év végi interjúban évi hárommilliárd forintra becsülte a megalapozatlan kifizetéseket. A miniszterelnökségi vezető azonban azt mondta, nemcsak az anyagi, de a morális visszaéléseknek is elejét vennék a törvénymódosítással, úgy, hogy az egyházi státust vagy minősítést a jövőben csak a tényleges hitéleti tevékenységet folytató közösségek kaphatnák meg.

Forrás: MTI
Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője

Az állat- és idősotthon-üzemeletetők mellett az [origo]-nak nyilatkozó források beszéltek egyébként bűnmegelőzési-polgári védelmi feladatokra alakult, sőt kvázi tűzoltóegyesületként működő egyházakról is, de a haszonszerzésre létrejött, az egyházi státust működési formának tekintők mellett legjobban a pogány, illetve kifejezetten ateista szellemiségűek "csípték a szemüket" egyikük szerint.

Elválasztják a pénzt és az egyházi státuszt

Az egyházügyi államtitkár tavaly őszi bejelentésekor a lehetséges szigorítások két fő irányát említette. Az egyik a jelenlegi százfős alapítói minimumlétszámot emelné meg jelentősen. Hogy mekkorára, az egyelőre nem dőlt el. Az államtitkár első, tízezer fős verzióját (amelyet Szászfalvi László, mint kiderült, csak példaként említett) felháborodással fogadták a kisebb létszámú, de valós hitéleti tevékenységet folytató közösségek. A kitétellel ugyanis kevesebb mint egy tucatnyi egyház működhetne tovább változatlan státuszban.

A 2009-es APEH-táblázat szerint legalábbis csak a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház, valamint a Krisna-tudatú hívők Közössége és a Hit Gyülekezete tudott tízezernél több támogatót maga mögött. A szigorított küszöböt olyan nagy múltú egyházak sem ugrották meg, mint az unitáriusok, vagy az orosz, szerb, román és egyéb ortodox közösségek. A javaslaton ezután valamelyest finomított Szászfalvi azon ígérete, miszerint a létszám mellett az alapítás idejét is figyelembe vennék (az eddigi felvetések szerint a státust a "történelmi múltú", 100 évnél régebbi egyházak viselhetnék illetve tarthatnák meg), ennek meghúzása azonban szintén kényes, és kirekesztenének számos, újabb keletű, de tényleges hitéleti tevékenységet folytató vallási közösséget.

Az egyházügyi államtitkárságon információink szerint most egy olyan megoldás körvonalazódik, amelynek első körében felülvizsgálnák a jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház tevékenységét és státusát, másodsorban pedig elválasztanák az egyházi státust a támogatástól. Vagyis pusztán az egyházként való bejegyeztetéssel a közösség nem lenne jogosult automatikusan sem az egyszázalékos, sem a fenntartói kiegészítésre, és a többi kedvezményre sem.

"A civil szervezetek is csak két év működés után jogosultak az egy százalék fogadására, valami ilyesmit kellene az egyházaknál is megvalósítani, de többéves moratóriummal" - mondta például a javaslatról tartott egyik korábbi egyeztetés résztvevője. Egy közigazgatási minisztériumi forrásunk szerint pedig szigorítanának az alapítás és nyilvántartás rendszerén is, és csak egy központi nyilvántartást vezető, kijelölt (feltehetően a fővárosi) bíróságon lehetne bejegyeztetni egyházat a jövőben. Ma a megyei bíróságok és a fővárosi bíróság is nyilvántartásba vehet egyházakat, ezeket az adatokat azonban nem összesítik, így hivatalos adatok helyett például csak becslések vannak arról, hogy hány egyház is működik az országban. Az adóhivatalnál nem mindegyik kér technikai számot, tevékenysége, működése, illetve egyáltalán létezése így több tucatnyinak követhetetlen.

Tekintélyüket féltik a kis közösségek

Bár az egyházügyi államtitkár több alkalommal is egyeztetést ígért a tervezetről az érintettekkel, mindez információink szerint eddig csak néhány közösséggel és csak informálisan történt meg. A Hit Gyülekezetének vezetői például képviselőjük, Hack Péter tájékoztatása szerint tárgyaltak már az államtitkárral és a miniszterelnök-helytettessel, elküldték javaslataikat is, de még nem látták a többek állítása szerint már elkészült tervezetet. A vallásgyakorlás és a támogatások szétválasztásával egyébként a gyülekezet vezetői is egyetértenek, de a "státuszfeltételek" és a létszám meghúzásában Hack Péter a szabad vallásgyakorlás elvére hivatkozva óvatosságra inti a kormányt.

A történelmi egyházakkal egy interjúban egyeztetést ígért az egyházügyi államtitkár, de hogy a kisegyházaknál mi lesz az a méret- vagy létszámbeli határ, amely felett még beleszólhatnak a készülő koncepcióba, az egyelőre nem dőlt el. "A normálisan működő kisegyházakat mindenképp bevonjuk" - mondta az [origo]-nak az egyházügyi államtitkárság egyik illetékese, de szervezeteket nem említett. Az úgynevezett evangéliumi gyülekezetek, amelyekből csaknem száz működik országszerte, információink szerint egyfajta érdekvédelmi ernyőszervezetet alakítottak, és közös levélben kérték tárgyalásra az illetékeseket. Nekik egészen más szempontjaik vannak.

"A csalókat ki kell szűrni, ez nem vitás, de a közösségi vallásgyakorlástól nem lehet elvenni a keretet" - mondta az [origo]-nak Görbicz Tamás, a Hit Gyülekezetéből kivált Budapesti Autonóm Gyülekezet vezetője, személyes példájukkal világítva rá az egyházi státusszal működési formát nyerő közösségek problémájára. "Ahhoz, hogy összegyűljünk kétszáz-háromszázan, termet kell bérelnünk. Ez egy magánszemélynek ma lehetetlen, egyszerűen senki nem tárgyal, ilyen ügyben kizárólag csak jogi személlyel állnak szóba. Készülnek emelett különböző hitéleti kiadványaink, amelyeket szintén valamilyen néven futtatni kell, egyszóval kell egy keret a működéshez, de vallási közösség lévén erre sem az alapítványi, sem az üzleti forma nem felel meg" - mondta Görbicz, aki szerint a tervezett szigorítás technikailag lehetetlenítené el a működésüket.

A Dél-Budán gyülekezeteket fenntartó Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház alapítója, Folk Iván mindezeken túl a működési forma presztizsét hangsúlyozta az [origo]-nak. A hátrányos helyzetű fiatalokat segítő, karitatív gyűjtéseket és ifjúsági táborokat is szervező közösség eredetileg egyszerű gyülekezetként működött, de állítása szerint sokkal több adományt kapnak, mióta egyháznak számítanak, mert így nagyobb bizalma van irántuk az embereknek.

Bár az egyházi törvény módosítása a kormány tavaszi munkatervében szerepel, a javaslatot egészen biztosan csak az új alkotmány áprilisi elfogadása után, annak szövegével összehangolva tárgyalhatja majd a parlament.