Salamon: Az új alkotmány nem tiltaná teljesen az abortuszt

2011.01.20. 13:38

Nem járna az abortusz teljes tilalmával, ha bekerülne az új alkotmányba az emberi élet fogantatással kezdődő védelme - mondta Salamon László, az alkotmányt előkészítő bizottság elnöke egy csütörtöki konferencián. Elmondta azt is, hogy nem tartja az alkotmányozás időtartamát rövidnek, és vállalják azt is - bár a dicsőség nem az övék -, hogy a házasságot a koncepció férfi és nő életközösségének ismeri el.

Salamon László szerint nem jelentene teljes abortusztilalmat, ha az új alkotmányba bekerülne az emberi élet fogantatással kezdődő védelme - mondta a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke csütörtökön, az Erkölcs és politika az alkotmányozásban elnevezésű konferencián. A kereszténydemokrata politikus szerint azonban "kétségtelen, hogy (...) a magzati élet feletti döntés a továbbiakban megszűnne puszta önrendelkezési kérdés lenni."

Mint arról korábban beszámoltunk, az eddigieknél szigorúbban védené a magzati életet a készülő alkotmány tervezete. Salamon László szerint erre azért van szükség, hogy ne lehessen "szemölcsként" tekinteni a magzatokra.

Házasság, alkotmányos válság, választójog

Az alkotmányozás időtartamát rövidnek tartó véleményekre a politikus a csütörtöki rendezvényen úgy reagált: másfél évről van szó, hiszen 2010 nyarán állt fel az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, az új alaptörvény és a kidolgozandó kétharmados törvények pedig 2012. január 1-jén fognak hatályba lépni. Megfelelő, gondos kimunkálásról van szó - mondta.

Salamon László elmondta azt is, hogy a koncepció szerint a preambulum mértéktartóan utalna a nemzeti és történelmi értékekre, és megjelenítené azt a szabadságeszmét is, amely alatt ő a "nemes történelmi liberalizmust" érti.

Azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány a házasságot csak a férfi és a nő életközösségének intézményeként ismeri el, a KDNP-s képviselő úgy fogalmazott: ezt vállalják, a "dicsőség" viszont nem az övék, ugyanis ennek kimondásával "megelőzött minket az Alkotmánybíróság" - tette hozzá. Elmondása szerint házon belül is vita folyik arról a passzusról, mely szerint az államfő jogosult lenne az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés miatt előállt alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Bár szerinte ez nem feszíti szét a parlamentáris forma kereteit.

Szintén vitás pontként említette azt a javaslatot, mely szerint az alaptörvény csak akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával döntene. A kereszténydemokrata politikus viszont úgy látja, ez az alkotmány stabilitásának biztosítását szolgálja, és a nemzetközi gyakorlatban is ismert.

A konferencián felszólaló Pozsgay Imre úgy fogalmazott, hogy az alkotmányozás egy történelmi jóvátétel is, mellyel a megszakadt magyar jogfolytonosságot is helyre lehet állítani. A Németh-kormány egykori államminisztere szerint az államnak szavazati jogot kellene adnia a magyar állampolgárok számára, akárhol is éljenek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK