Keményebb a brüsszeli levél, mint amilyennek a kormány beállította

A magyar médiatörvény miatt a kormánynak küldött brüsszeli levél szerint az uniós biztos keményebben fogalmazott annál, mint ahogy azt korábbi kormányzati nyilatkozatok sugallták. A biztos a szabad véleménynyilvánításhoz való európai jog esetleges megsértését is több alkalommal felvetette, míg a kormányzati kommunikációs államtitkár még arról beszélt, hogy csak technikai észrevételek voltak a levélben. Ezt megerősítette a biztos szóvivőjének hétfői nyilatkozata is.

Az Európai Bizottságnak "komoly kételyei" vannak, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az európai jogrendnek - derült ki abból a levélből, amelyet Brüsszel küldött a magyar kormánynak - írta a Bloomberg. A levél másolatát az AFP hírügynökség szerezte meg, de hétfőn megjelent egy Facebook-csoporton is.

Magyarországnak két héten belül válaszolnia kell arra a levélre, amelyet az Európai Bizottság küldött a magyar médiatörvény miatt. A levélben három kérdést tett föl Brüsszel, amelyekre a kormánynak választ kell adnia, majd - ha szükséges - újabb kérdések érkezhetnek.

A Bloomberg szerint a levélben Neelie Kroes médiaügyi uniós biztos úgy fogalmazott, "a bizottságnak komoly kételyei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a magyar törvény megfelel-e az Unió jogszabályainak". A médiatörvény egyes részei sérthetik az Unió által garantált alapvető véleménynyilvánítási és információáramlási jogokat - írta a biztos a levélben. A kiszivárgott levél szerint a biztos különösen aggasztónak találja azt, hogy a magyar törvény általános követelményként fogalmazza meg a kiegyensúlyozott tájékoztatást.

Hétfőn Jonathan Todd, Neelie Kroes szóvivője azt közölte, hogy az Európai Bizottság alapjogi szempontból is vizsgálja a magyar médiatörvényt. Ez és a levélben megfogalmazott mondatok némileg ellentmondanak Kovács Zoltán államtitkár szombati szavainak, aki azt állította, hogy Brüsszel a levélben csak olyan technikai észrevételeket tett, amelyeket Kroes korábban is megfogalmazott.

Az államtitkár szombaton azt is állította, hogy a brüsszeli felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését. Kovács Zoltán szerint három pontban tették fel kérdéseiket a bizottság szakemberei. A levélben megfogalmazott egyik probléma az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos (Kroes az Európai Parlament múlt heti ülésén arról beszélt, hogy a külföldi cégekre is vonatkozik a magyar szabályozás).

A másik kifogásolt pont, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének fogalma nem elég precíz, a harmadik pedig a regisztráció problémája, a biztos szerint ugyanis nem szerencsés, hogy a kis és a nagy médiumoknak is ugyanolyan regisztrációs kötelezettség van előírva.

A levél abból a szempontból is újdonság, hogy a korábbi nyilatkozatok alapján úgy tűnt, hogy a médiatörvényt az Unióban az audiovizuális médiaszolgáltatások szemszögéből vizsgálják, és nem a sajtószabadságot is magukban foglaló alapjogok szempontjából. (Erről bővebben itt olvashat.) A levélben azonban több alkalommal is megjelenik kifogásként az, hogy a magyar törvények nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának.

A médiatörvény nagy vihart kavart, mind külföldi médiumok, mind külföldi politikusok élesen támadták a magyar törvényt, amelyet azonban a kormány igyekszik megvédeni. A kormány ugyan közölte, hogy hajlandó módosítani a törvényt a bizottság észrevételeinek figyelembevételével, de hogy ezt pontosan milyen feltételekkel tenné meg, az nem világos. (A médiatörvény körüli vihar folyamatát itt követheti nyomon.)