Az integráció túl nagy szó Balog Zoltán számára a Süddeutsche Zeitung szerint

A magyarországi cigányok helyzetéről jelent meg cikk a Süddeutsche Zeitungban, amely szerint Balog Zolán felzárkózásért felelős államtitkár számára túl nagy szó az integráció. A cikk szerint Balog a munkahelyek újraelosztásánál legalább 25 százalékos romakvótát követel.

Az előítéletek spirálja címmel a magyarországi romák helyzetéről közölt terjedelmes írást szombati számában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítójának, Michael Franknak nyilatkozott Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára is.

A cikkíró szerint az integráció Balog számára túl nagy szó, amire Balog úgy reagált, inkább arról van szó, hogy biztosítsák a különböző népcsoportok békés együttélését. Balog Zoltán azt mondta, büszke arra, hogy Magyarországon található a világ egyetlen roma gimnáziuma, a pécsi Gandhi Gimnázium. "Ezeket a zavaros napokat azonban más hangok uralják" - írja Frank, aki szerint "egyenruhás nácik" vonulnak fel a roma falvakban, lőgyakorlatokat tartanak, és összeverekednek azokkal, akik nem ijednek meg tőlük.

"Balog az Európai Unió romastratégiáján dolgozik" - írta a tudósító, hozzátéve, hogy Európában 12-13 millió roma él. A Magyarországon élő romák száma körülbelül 700 ezer, és a cikk szerint minél keletebbre vagy minél délebbre élnek, annál súlyosabb életkörülmények között. "A munkanélküliség, az egészségügyi ellátás, a lakásviszonyok, az oktatáshoz való hozzájutás sok helyütt katasztrofális. Számos budapesti integrációs terv meghiúsult, néhány ugyanakkor sikeres volt. Ebből fakadóan Magyarország egy sor tapasztalattal szolgálhat a júliusig tartó európai uniós elnöksége idején" - írja Michael Frank.

A cikk szerint bírálói azzal vádolják Magyarországot, hogy az európai romastratégiával az otthoni problémákat akarja a közösségre hárítani. A cikkíró szerint eddig még sehol nem sikerült megtalálni az integrációnak azt a koncepcióját, amely a cigányok számára lehetővé teszi életformájuk megőrzését, ugyanakkor megszünteti az azzal szembeni ellenszenvet. Frank szerint meglehetősen homályos az Unió - még nem végleges - romastratégiájának az a része is, hogy 2020-ig el kell érni, hogy a többi népcsoporthoz hasonló helyzetbe kerüljenek a romák.

A cikk szerint Balog a munkahelyek újraelosztásánál romakvótát követel, mégpedig úgy, hogy az semmilyen területen se legyen 25 százaléknál alacsonyabb. Balog szerint a köztudatban csak így érhető el a helyzet drámaiságának felismerése, a munkaadókat és a hatóságokat csakis így lehet kényszeríteni arra, hogy foglalkoztatottként a romákat egyáltalán számba vegyék, ugyanakkor a roma közösséget is csak így lehet kényszeríteni arra, hogy átgondolja saját képzettségét. "Ha ugyanis az említett kvótát a cigányok képzettségének hiánya miatt nem sikerül betölteni, akkor körükben is inkább kialakul annak belátása, hogy nem csupán ártatlan megkülönböztetettek, hanem őket is felelősség terheli a társadalmi beilleszkedésért" - olvasható a cikkben.