PPP-konstrukcióban hasznosítaná a pécsi magasházat az önkormányzat

Lebontatná a több mint két évtizede üresen álló pécsi "magasházat", és két éven belül közigazgatási szolgáltató központot építtetne a helyére a város önkormányzata. A kivitelezés a Fidesz által sokat bírált PPP-konstrukciókat idézi.

A baranyai megyeszékhely közgyűlése csütörtökön döntött arról, hogy a város külső vállalkozókkal szerződik, melyek a magasházat a telkével együtt megvásárolnák, az építményt lebontanák, a helyére pedig egy nagyobb irodaépületet és szolgáltatóházat emelnének.

Az irodaépületben a befektetőnek fizetett bérleti díj fejében a városi önkormányzat és a baranyai kormányhivatal egyes szervezeti egységeinek az irodái kapnának helyet. Az irodaépület harminc év múlva az önkormányzat tulajdonába kerülne, a szolgáltatóház a vállalkozóé maradna. A bontási munkák még az idén megkezdődnének, a teljes kivitelezés két évig tartana.

Az ellenzéki szocialisták nem támogatták a javaslatot. Véleményük szerint egy olyan költséges, ppp-jellegű konstrukcióról van szó, amelyet a jelenlegi kormányzat sem preferál, ráadásul az irodák bérlésére nincs írásbeli kormányzati garancia.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere az MTI-nek azt mondta: a csütörtöki az első döntés az elképzelés megvalósítására. A részletek még kidolgozására várnak, hiszen a projektnek még nincs költségvetése, nincsenek kiviteli tervei, de ahogy az előkészítés halad, minden nyitott kérdésre választ tudnak adni.

A politikus úgy vélte, a jelenlegi egy jó konstrukciónak tűnik a magasház-probléma megoldására, már csak azért is, mert a hivatalok költözésével felszabaduló ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből fedezhetők az új, modern, az energia szempontjából hatékonyan üzemeltethető irodaépület bérleti díjai.

Az 1976-ban átadott pécsi magasház Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült. A 80 méter magas, 25 emeletes épületet 1989-ben életveszélyessé nyilvánították és kiürítették, miután szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.

Azután, hogy a város 360 millió forintos hozzájárulásával 2003 őszére elvégezték a statikai megerősítést, az önkormányzat többször is értékesítette az épületet, de azt a mai napig sem sikerült hasznosítani. A legutóbb azt a spanyol Milton csoportnak adták el 410 millió forint plusz áfáért, egy ingatlancsomag részeként.