Csak Gyurcsány Ferenc kérdéseiről szavaz az MSZP júniusban

Az MSZP-kongresszus összehívását kezdeményezi Mesterházy Attila június 18-ára. A pártelnök szerint ezen az MSZP többsége nyílt vitában eldöntheti, hogy milyen pártot szeretne, és azt a döntést mindenkinek tudomásul kell vennie. Szombaton a párt választmánya döntött arról is, hogy csak a Gyurcsány-platform kérdéssoráról szavaz az MSZP június végén.

Az MSZP kongresszusának összehívását kezdeményezi Mesterházy Attila június 18-ára. Az elnök a párt választmányának szombati ülésén azt mondta, az MSZP jövőjéről szóló vitákat korrekt és átlátható módon kell lezárni, ezért azt javasolja, hogy a szocialisták június 18-án tartsanak kongresszust, ahol a többség eldöntheti, milyen pártot tart kívánatosnak. Hangsúlyozta, hogy a kongresszus határozatai minden párttagra kötelezők.

"Ha tisztességes, nyílt vitában a többség eldönti, hogy milyen pártot szeretne, azt mindenkinek tudomásul kell vennie" - mondta, kiemelve, hogy a fontos, stratégiai kérdésekről szóló belső viták lezárása után az MSZP önmaga helyett az ország dolgaira összpontosíthat. Mesterházy Attila közölte, hogy a javaslatáról egyeztet az országos elnökséggel, amely összehívhatja a kongresszust. Ezen személyi kérdésekkel nem foglalkoznának.

A hét elején a Népszabadság arról írt, hogy egy júniusra kitűzött, "felgyorsított" pártszavazás elsősorban a jelenlegi vezetés elképzeléseinek kedvezne. "A végeredmény egy időre lezárhatja a belső vitákat, ezért is sietnek minél előbb, már júniusban végezni a folyamattal" - írták. A lap szerint az országos elnökség a belső feszültségek lezárása érdekében állt Gyurcsány pártszavazási ötlete mellé, így azt kérte a választmánytól, hogy a szombati ülésen adjon zöld utat a kezdeményezésnek.

Csak Gyurcsány kérdéseiről szavaznak

Az MSZP választmánya zárt ülésen döntött arról is szombaton, hogy a párt csak a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform kérdéseiről tart pártszavazást június 22-e és 28-a között. Azaz a Mesterházy Attila által javasolt kongresszus után. Simon Gábor, a testület elnöke az ülés után újságíróknak elmondta, hogy a választmány támogatta az elnökség javaslatát, és csak a Gyurcsány-platform kérdéssoráról írt ki pártszavazást, azt nem egészítette ki újabb felvetésekkel. Simon Gábor elmondta azt is, hogy a pártszavazás előtt az MSZP tagnyilvántartását "pontosítják".

Az MSZP tagjai a döntés értelmében június végén dönthetnek arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Eldönthetik, hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e a az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, és azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztető bizottsága ellenőrzést folytathasson-e. Szintén a voksolás tárgya lesz, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság arról is határozhat, egyetért-e vele, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki. A pártszavazás kiírásához a választmány kétharmadának támogatása volt szükséges.

Schiffer János, Budapest volt főpolgármester-helyettese és Gyurcsány Ferenc beszélget a párt választmányának ülésén

Simon Gábor a pártszavazásról folyó választmányi vitát jóízűnek nevezte, hozzátéve, hogy az nem volt érzelemmentes. Elmondta, hogy felszólalt Gyurcsány Ferenc is; szavai szerint a volt kormányfő azt hangsúlyozta, hogy nem az elnöki poszt megszerzése érdekében indítványozott pártszavazást, hanem azért, hogy az MSZP-n belüli viszonyokat tisztázzák. Arról, hogy a voksolást csak a Mesterházy Attila által kezdeményezett kongresszus után tartják meg, kifejtette, így lehetőség nyílik arra, hogy ezekről a kérdésekről előbb a párt nyilvánossága előtt vitatkozzanak, majd azután döntsenek.

Zsákutcás gazdaságpolitikáról beszélt Mesterházy

Az MSZP választmányának szombati ülésén Mesterházy Attila pártelnök a kabinet első évét is értékelte. Azt mondta, hogy az Orbán-kormány tevékenységét hatalmi arrogancia, dilettantizmus, korábbi ígéreteinek megtagadása és megszorítások sora jellemezi. Véleménye szerint a Fidesz "torz demokráciafelfogása" oda vezetett, hogy a kormánypárt kétharmados többségével visszaélve "parlamenti diktatúrát" valósított meg.

A kormány társadalompolitikáját perverznek nevezte, mondván, a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé teszi. A gazdaságpolitikáról pedig azt mondta, hogy zsákutcás, mert bár a szocialista kormányok megteremtették a fenntartható növekedés feltételeit, a Fidesz-kormány letért erről az útról.