Hiányzik pár strigula Orbán becsületbeli ügyéből

2011.07.01. 7:04

Több nehéz feladatot megoldott és voltak váratlan sikerei is az elmúlt fél évben az Európai Unió életét szervező, elnöki tisztséget betöltő magyar kormánynak. Bár Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kormány tervei 98 százalékát teljesítette, több elképzelését nem tudta megvalósítani. Hogyan irányította Európát a magyar kormány?

A magyar elnökség a célkitűzései 98 százalékát teljesítette - állította magabiztosan Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten Brüsszelben, a soros EU-elnökség fél évét záró csúcstalálkozón. A kormányfő szerint az első magyar elnökség "nagy és látványos sikereket" ért el, miközben visszaszerzett valamennyit "az ország becsületéből" is.

Mivel az EU döntéshozatali mechanizmusai lassúak, a bonyolultabb ügyek tárgyalása évekig tart, vagyis több elnökségnek is menedzselnie kell egy-egy ügyet. A magyar elnökség is megörökölt elődeitől sok feladatot, munkáját leginkább az alapján lehet megítélni, hogy le tudott-e zárni futó témákat, vagy történt-e ilyenekben előrelépés. Kigyűjtöttük a legfontosabb, kézzelfogható célkitűzéseket a magyar elnökség hivatalos programjából (itt elérhető, pdf formátumban). 

Új alapokon az EU

"Gondterhelt arcélek, mélyen barázdált homlokok, a bizonytalan jövőről szóló beszédek, segítséget sürgető és válságtanácskozásokba süllyedő államférfiak és államasszonyok fogadtak" - festett sötét képet az EU gazdasági helyzetéről tavaly december végén Orbán Viktor. Európában a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság újabb hullámai miatt idén több tagállam is nemzetközi segítségre szorult, ami megrengette az euróba vetett bizalmat.

A magyar elnökség a legfontosabb feladatának tekintette a gazdasági válság következményeinek kezelését. A politikai megegyezés már tavaly év végén megszületett az EU-tagok között a tagállamok gazdasági függetlenségét eddigieknél jobban korlátozó Európai Stabilitási Mechanizmus és az úgynevezett gazdasági kormányzás létrehozásáról, de a magyar elnökségre maradt a részletkérdések kidolgozása.

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács már tavaly decemberben megegyezett az Európai Unió működéséről szóló szerződés módosításáról, ami az unió gazdasági működésének átalakításához kellett. A tanács javaslatát márciusban az Európai Parlament nagy többséggel támogatta, majd az állam- és kormányfők is jóváhagyták. A módosítást már csak ratifikálnia kell a 27 tagállamnak.

Elakadt a nagy uniós önkorlátozás

A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolásához az EU legfőbb végrehajtó szerve, az Európai Bizottság hat jogszabály-módosítást dolgozott ki, ez az úgynevezett hatos csomag. A módosítások azt szabályozzák, hogyan kell ellenőrizni, és büntetni, ha egy tagállam eltér a szigorú gazdálkodás szabályaitól (a hat jogszabályról részletesen itt olvashat). Az elnökség programja szerint a hat jogszabály "vitájának minél sürgősebb előrevitele és 2011 júniusáig történő elfogadása elnökségünk kiemelt prioritás."

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Erős Európát ígért a magyar kormány

A tagállamok között március 15-én született megállapodás a hat jogszabályról. Ez alapján a magyar elnökség megkezdhette az egyeztetést az Európai Parlamenttel (EP). Az ilyen egyeztetés soha nem egyszerű, de a hat jogszabály esetében különösen nehéznek bizonyult. A múlt héten az EP végül elhalasztotta a szavazást, amit legkorábban július elején, már a lengyel elnökség idején tarthatnak meg legközelebb.

A Külügyminisztérium az [origo] megkeresésére azt közölte, sikerült "ésszerű kompromisszumot" alkotni, egyetlen nyitott kérdés maradt, az úgynevezett fordított minősített többségű szavazás. A fordított szavazás esetén a tagállamok szavazatainak több mint kétharmadára lenne szükség az Európai Bizottság javaslatának felülbírálatára, de ebbe a tagállamok nem akarnak belemenni.

Nem lesz nagyobb a pénzeszsák

Bár a magyar elnökségnek formálisan még nem kellett a következő, 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetéssel foglalkoznia, a háttérben már megindulnak az egyeztetések, és az Európai Bizottság is a magyar elnökség végén, szerdán mutatta be első tervezetét. A tervezetben lényegében befagyasztanák az új tagállamok, így Magyarország számára is fontos kohéziós politikára és közös agrárpolitikára szánt pénzeket. A magyar program minimális célkitűzése az volt, hogy a forrásokat legalább tartsa szinten az EU. Az eddigi 51 százalék helyett 55 százalék járhat a kohéziós pénzekből a keleti tagállamoknak, de Horvátország csatlakozásával megnő az igénylők száma is.

A Külügyminisztérium azt közölte, hogy a bizottsági javaslat értelmében csökkennének ugyan a kohéziós és a mezőgazdasági terület forrásai, de ezt ellentételezi, hogy ezeken a területeken sok a "minőségi újítás", illetve nőne a szociális ügyekre fordított pénzek aránya.

Jobban keresnek a francia gazdák, mint a magyarok

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter sikerként értékelte, hogy a tagállamok minősített többsége elfogadta az unió legtöbb pénzt igénylő programja, a közös agrárpolitika (KÁP) jövőjéről szóló megállapításait. Ezzel kétéves vitát sikerült lezárni, az Európai Bizottságon a sor, hogy kidolgozza reformterveit. A tervek szerint továbbra is erre költi majd a legtöbb pénzt az unió. A Külügyminisztérium szerint a támogatásnak kiemelt jelentősége volt az unió következő hétéves költségvetésének kialakításában.

Fontos változás, hogy csökkenhetnek a különbségek a jelenlegi és a régi tagállamok gazdáinak kedvező agrártámogatások között, de az aránytalanság nem szűnik meg teljesen. A három balti állam nem szavazta meg a magyar tervezetet, mert konkrét határidőt szerettek volna a támogatások kiegyenlítésére.

Lehet piszkálni az EU vezetőit

A magyar elnökség idejére esett az úgynevezett európai polgári kezdeményezés szabályainak kidolgozása, és ennek elfogadása is szerepelt a célok közt. A polgári kezdeményezés lényege, hogy ha egymillió európai kéri, az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell egy-egy problémával, és javaslatokat kell kidolgoznia annak megoldására. Idén február 16-án megszületett az ezt lehetővé tevő európai parlamenti és tanácsi rendelet. Az első európai polgári kezdeményezést 2012. április 1-jétől lehet elindítani.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
José Barroso és Orbán Viktor

A tagállamok versenyképességért felelős miniszterei a magyar elnökség kompromisszumos javaslata alapján megállapodtak arról a két rendeletről, amelyek leegyszerűsítik a szabadalmak bejegyzését az EU-ban. A szabadalmi rendszer néhány elemét még ki kell dolgozni, de egy több évtizedes probléma megoldása került ezzel közelebb, az EU-ban ugyanis most harmadannyi ötletet védetnek le, mint Japánban vagy az Egyesült Államokban, mivel az eljárás hosszú és drága.

A magyar elnökség azt tervezte, hogy "lépéseket tesz" az egységes európai légiutas-nyilvántartási rendszer (PNR) létrehozása érdekében. Ez segítené a terroristák, illetve súlyos bűncselekmények elkövetőinek kiszűrését a repülőtereken. A bel- és igazságügyminiszterek áprilisban megvitatták az erről szóló javaslatot, és az európai adatvédelmi biztos is kialakította álláspontját, de a tervezetet még nem fogadták el.

Bent vannak a horvátok

"Az elnökség külön hangsúlyt helyez a bővítési folyamat lendületének fenntartására" - áll a magyar elnökség programjában, Martonyi János külügyminiszter pedig azt üzente az új tagoktól ódzkodóknak, hogy "a bővítés stratégiai érték, ami Európát erősebbé teszi". A magyar elnökség elért egy látványos eredményt, de nem minden célját érte el.

"A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása karnyújtásnyira van, és a magyar elnökség célja, hogy a tárgyalásokat sikeresen befejezze, amint Horvátország teljesítette valamennyi ehhez szükséges kötelezettségét" - írta a magyar elnökség programja, és júniusra le is zárultak a csatlakozási tárgyalások, Horvátország legkésőbb 2013-ban az EU teljes jogú tagja lehet.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

"Az elnökség készen áll kezelni az Izland csatlakozási tárgyalásaival összefüggő feladatokat" - állt a programban, és az elnökség előkészítői jól számoltak, hétfőn megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Izlanddal. Első körben négy fejezetet nyitottak meg, majd kettőt azonnal le is zártak. Ez a tempó Martonyi szerint "valami újat" jelent az unió bővítésének történetében.

Kis segítség a románoknak

"Az elnökség összességében azon dolgozik, hogy a Nyugat-Balkán minden államának integrációs folyamatát előmozdítsa" - írta az elnökségi program. Németh Zsolt külügyi államtitkár múlt heti nyilatkozata szerint Montenegró közel áll a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, de a hivatalos döntés csak decemberben várható.

Az elnökségi program nagyon óvatosan azt írta, "készen állunk a vonatkozó elnökségi feladatok teljesítésére, amennyiben a tagállamok a csatlakozási tárgyalások megkezdése mellett döntenek Macedónia, volt Jugoszláv Köztársasággal". Macedónia 2005 óta tagjelölt, de Görögország akadályozza a csatlakozási tárgyalások a két ország közti névvita miatt (Görögország északi tartománya Makedónia). Ebben nem történt előrelépés.

"A magyar elnökség támogatni fogja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez" - áll az elnökségi programban. Már tavaly év végén kiderült, hogy Bulgária és Románia nem csatlakozhat 2011 tavaszán a határellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő övezethez. Hiányosságokat is feltártak a két országban, de egyes nyugati tagállamok politikai eszközökkel is akadályozták a csatlakozásukat. A magyar EU-elnökség alatt viszont azt is kimondták a tagállamok, hogy Bulgária és Románia teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit, az Európai Parlament pedig elfogadta a két ország felkészüléséről szóló jelentést.

A genetikailag módosított (GMO) növények termesztését az EU nem tiltja, azt csak úgynevezett nemzeti záradékok akadályozzák meg az ettől elzárkózó országokban, mint Magyarországon is. A magyar elnökség egyik célja az volt, hogy uniós szintű szabályozás szülessen. A mezőgazdasági miniszterek márciusi tanácskozásán azonban csak a vitáig jutottak. A Külügyminisztérium szerint a tagállamok többsége támogatta a magyar javaslatot, de a legnagyobb tagállamok nem értenek egyet azzal, hogy a tagállamok továbbra is megtilthassák az ilyen növények termesztését. "Az ő elutasító álláspontjaikat jelentős gazdasági és politikai - az elnökség által nem befolyásolható - indokok motiválják" - írta az [origo] érdeklődésére a Külügyminisztérium.