Schmitt azt szeretné, ha "leszállnának" a helyesírásáról

Egy törvény aláírását sem bánta meg Schmitt Pál, a különadóról szóló törvény azonban hosszan elgondolkodtatta. Az államfő az elnökségének egy évét értékelve azt mondta, a parlament rendkívül ritka kétharmados felhatalmazását tiszteletben kell tartania. A magyar nyelv védelme továbbra is kiemelt célja, és azt szeretné, "ha már leszállnának róla" a becsúszott helyesírási hibák miatt.

Schmitt Pál elnöksége csúcspontján

Beiktatásának első évfordulóján interjút adott a Magyar Televíziónak Schmitt Pál köztársasági elnök. Schmitt szerint senki sem születik elnöknek, az első hónap éppen ezért azzal telt, hogy kialakítsa államfői stílusát, amelyet az jellemez, hogy minden egyes feladatra gondosan és alázattal készül, miközben senkivel szemben sem fitogtatja elnök voltát. 

Tiszteletben tartja a parlament felhatalmazását

Az államfő értékelése szerint törvényalkotási láz jellemezte az elmúlt egy évet, és óhatatlanul is becsúszhatott egy-egy hiba, neki azonban elsősorban az alkotmányosság szempontjából kellett megvizsgálnia az új jogszabályokat, amit minden esetben jó szívvel meg is tett. Schmitt azt mondta, elnöksége különleges a történelmi helyzet miatt, mivel a parlament rendkívül ritka felhatalmazással rendelkezik, és ezt neki tiszteletben kell tartania. Schmitt szerint a kormány az elmúlt egy évben "jól sáfárkodott" ezzel a "különleges" hatalommal.

Schmitt azt mondta, egyetlen törvény aláírását sem bánta meg, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések utáni különadóról szóló törvény azonban hosszan elgondolkoztatta. Ebben az esetben ugyanis szerinte a visszamenőleges hatály alkalmazása és a közjó szolgálata ütközött, de megnyugtatta, hogy "a parlamenti pártok sem vitatták a visszamenőleges hatályt és a mértékét, és a népakarat is olyan volt, hogy túlzottnak és jó erkölcsbe ütközőnek tartotta". Ő végül erkölcsi ítélete alapján aláírta a jogszabályt.

Az államfő elmondta, hogy ősszel valamennyi parlamenti frakció vezetőjével találkozni kíván, és a sarkalatos törvényekről szóló vitákban való részvételre biztatja majd az ellenzéket. Az interjúban nekik azt üzente, ne féljenek a kétharmadtól, hiszen a parlamentben minden egyes elhangzott szó fontos.

Elnöksége két csúcspontjának nevezte, hogy a tavasszal aláírhatta Magyarország új alaptörvényét, illetve hogy helytállhatott a soros EU-elnökség alatt. Utóbbi időszak szerinte nem volt könnyű, de Magyarország teljesítette, amit elvártak tőle: például a roma- és a Duna-stratégia elkészítését, Európa erősítését. Schmitt szerint a médiatörvény elfogadásával nem sérült a sajtószabadság Magyarországon, szerinte ezt az is mutatja, hogy a személyét ért kritikák akadálytalanul megjelenhettek.

A fiatalok sportoljanak, nézzenek ki jól

Schmitt elnökké választása idején többek között a magyar nyelv védelmét tűzte ki céljául, de az elmúlt egy évben többször helyesírási hibái miatt foglalkozott vele a sajtó. Schmitt azt mondta, hogy a helyesírás és a nyelv védelme nem ugyanaz, az elmúlt egy évben elkövetett pár hibát, de "jobb szeretném, ha már leszállnának rólam". Azt mondta, a támadások megerősítették, és munkatársait is arra biztatja, hogy járnak elő jó példával. A magyar nyelv védelmét továbbra is fontos célnak tartja, a "gondolataiban szerepel", hogy díjat alapít azoknak, akik sokat tesznek a magyar nyelv védelméért.

Egy másik kiemelt célja az egészségre nevelés volt, erre emlékezve azt mondta, azt "várjuk el a fiataloktól", hogy "jól nézzenek ki", sportosan éljenek, és ismerjék fel az élethosszig való tanulás jelentőségét.

"Nekem most kohéziós erőként kell szerepelnem, hogy a nemzet egységét érzékeltessem" - mondta terveiről. Folytatni fogja az országjárást, és többször látogat el a határon túli magyarokhoz azért, hogy ők is érezhessék odafigyelését. Schmitt azt mondta, szabad idejében ő is sportol, legalább hetente kétszer úszik, súlyt emel, szaunázik. Néha - kísérettel - motorozni is jár, szívesen zongorázik, és tárogatózni is tanul.