Az egyik legnépszerűtlenebb iskolai állás kerül a miniszter kezébe

Az iskolaigazgatók megbecsülését fogja jelezni Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint, hogy jövőre már a minisztertől kapják kinevezésüket. Az iskolaigazgatói posztokért jelenleg nem kapkodnak a pedagógusok, és az [origo] által megkeresett iskolákban attól tartanak, hogy az új kinevezési rendszer még ronthat is a vezetők helyzetén.

Az oktatásban nagy változásokat hozó 2011-2012-es tanévtől már nem az önkormányzatok, hanem az oktatásért felelős miniszter fogja kinevezni az iskolaigazgatókat - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hétfőn egy salgótarjáni évnyitón. A változást az indokolja, hogy a jövőben az állam fogja működtetni és finanszírozni a közoktatást, és így Hoffmann szerint "evidens joga lesz, hogy nagyobb szerepet kapjon az oktatási rendszerben".

A miniszteri kinevezés az iskolaigazgatói pozíció megbecsülését is jelzi - mondta Hoffmann Rózsa. Az államtitkárság közoktatási koncepciója szerint az iskola fenntartója tesz majd javaslatot az igazgató személyére, és a döntést az államot képviselő illetékes kormányhivatalok hozzák majd meg.

Nem kapós a folyamatos küzdelem

"Nem gondolnám, hogy ez vissza tudja adni a poszt tekintélyét. Az iskolaigazgatók jelenleg a közoktatási rendszer legkiszolgáltatottabb munkavállalói" - mondta az [origo]-nak az államtitkár bejelentésére reagálva Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Gallóné szerint egy iskolaigazgatónak mindenkinek eleget kell tennie, a szülőktől kezdve, a diákokon át a fenntartó önkormányzatokig, ez pedig nem egyszerű feladat, ezért nincs is nagy tolongás a posztokért.

"Nem népszerűek az igazgatói helyek, mert az iskola vezetője folyamatos küzdelemben van a fenntartó önkormányzatokkal az anyagiak miatt" - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Az állam jelenleg egy meghatározott normatívát utal az önkormányzatoknak az oktatási feladatokra, ez az összeg azonban nem fedezi az iskolák teljes fenntartását, így azt az önkormányzatok - anyagi lehetőségeiktől függően - pótolják ki. Ez most az iskolák állami felügyelet alá kerülésével megváltozik. A minisztérium egylőre arról sem közölt részleteket, hogyan képzelik el a jövőben az iskolák finanszírozását, de nem valószínű, hogy az anyagi nehézségek egyből megoldódnak majd.

A nehézségek miatt Gallóné szerint a meghirdetett igazgatói helyekre 1,1%-os a jelentkezés, azaz a statisztika szerint ritka, ha egynél több jelentkező közül kell kiválasztania a fenntartó önkormányzatnak az iskolák vezetőjét. "Vannak népszerű iskolák, ahol négy-öt jelentkező is akad, de a kisebb, szegényebb iskolák vezetői helyére sokszor senki nem pályázik" - mondta Gallóné.

Bár az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériuma tervei és közoktatási koncepciója egyelőre nem nyilvános, így az iskolaigazgatók kinevezésével, jövőbeni jogkörével és feladataival kapcsolatos részletek sem ismertek, Gallóné szerint elképzelhető, hogy az igazgatók jogköreit is szűkíteni fogják. A szakszervezeti vezető szerint az államtitkárság májusban kérdőívet küldött az iskolaigazgatóknak, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, mit szólnának az igazgatók jogköreinek szűkítéséhez. Gallóné szerint ez arra utalhat, hogy ilyen tervei vannak a kormánynak. "Nem hiszem, hogy nagy sikere lenne, ha azt mondanák az igazgatóknak, hogy te vagy a felelős, de mondjuk abban sem dönthetsz, hogy kit nevezel ki tanárnak" - mondta, és hozzátette: Csak akkor derülhet ki, hogy a miniszteri kinevezés serkenti-e a posztra jelentkezőket, ha már ismert lesz, hogy a minisztérium milyen feladatokat vár el az igazgatóktól, és milyen jogokat hagy meg nekik.

A távolságtól tartanak

"Az égvilágon semmi jelentősége nincs, hogy kitől kapom a kinevezésem" - mondta a minisztérium terveiről az [origo]-nak egy fővárosi, budai gimnázium igazgatója, aki azt kérte, hogy a nevét ne írjuk le. Az igazgató szerint, ha csak az változik, hogy ki írja alá a kinevezést, de a kiválasztási rendszer nem, akkor nem kell tartni a változástól. "Ez nem újdonság, a II. világháború előtt már volt ilyen gyakorlat" - mondta.

"Ilyen komoly centralizáció a nyolcvanas években volt az oktatásban, de még akkor sem volt olyan, hogy a miniszter nevezze ki az intézményvezetőket" - mondta ugyanakkor Mendrey László, aki szerint a központosítás egyik legkritikusabb pontja, hogy nagyon elválik és messze kerül egymástól az oktatás helye és a döntéshozatal. "Biztosan lesznek elvárásai a fenntartónak, de nem biztos, hogy fel tudják mérni, mire van szükség egy iskolában. A minisztériumi kinevezés miatt előfordulhat, hogy olyan igazgató kerül egy iskola élére, akit sem a szülők, sem a tantestület nem fogad el" - mondta.

A minisztérium és az iskolák közötti távolságtól tart egy pesti iskola szintén neve elhallgatását kérő igazgatója is. "Meglehetősen problémásnak érzem, hogy egy hivatal fog dönteni egy olyan alkotóközösség vezetőjéről, amelyről nincs információja. Gondolom, megmarad a pályáztatási rendszer, ami szerencsétlen személycserékhez vezethet. Nem feltétlenül protekcionizmusra vagy ideológiai elvek mentén meghozott döntésekre gondolok, hanem arra, hogy elképzelhető, hogy egy jelentkező szakmailag jó pályázatot nyújt be, de a tantestület nem tud vele együttműködni" - mondta.

Az igazgató szerint jó lenne, ha a minisztérium vagy megbízottja a döntés előtt kikérné a nevelőtestület véleményét is. "Ezt az esetek döntő többségében az önkormányzatok is figyelembe vették, amikor nem, akkor általában nagy sajtónyilvánosságot is kaptak a kinevezések" - tette hozzá.