Kik törtek borsot Orbán orra alá?

2011.10.26. 9:32

Van köztük olyan, aki szerint még nem jött el a diktatúra, de már demokrácia sincs Magyarországon. Van, aki egyszerűen csak azt szeretné, hogy meghallgassák, és olyan is, aki a kormányt szidja, de közben azt mondja, nem kér a politikából. Több tízezer embert vittek az utcára a kormány politikája ellen tiltakozó csoportok vasárnap. Kik állnak mögöttük, és mik a céljaik?

A kormány tavalyi hivatalba lépése óta nem láthatott annyi, a politikája ellen tüntető embert, mint október 23-án Budapesten. Az Erzsébet híd lábához szervezett tüntetésen több különböző csoport képviseltette magát, a szervezők szerint nagyjából százezren lehettek, de a visszafogottabb becslések is több tízezres tömegről szóltak.

A tüntetésen felszólalók többsége élesen bírálta a kormány politikáját, a rendezvény jelszava az lett: nem tetszik a rendszer. A felszólalók gőgösnek, önkényesnek, kioktatónak festették le a kormányt, egyikük azt mondta, sajnálja azokat, akik a Fideszre szavaztak, mert át lettek verve. Bár a felszólalások logikája egybeesett, nyilvánvaló volt az is, hogy sem a felszólalók, sem a résztvevők nem alkotnak egységes csoportot.

Az [origo] arra volt kíváncsi, kik azok, akik nagyságrendekkel több embert tudtak kivinni az utcára, mint az ellenzéki pártok, és milyen céljaik vannak a tüntetésekkel?

A tanár sem fekszik le a diákjával - Egymillióan a sajtószabadságért

Az október 23-i több tízezres tüntetés fő szervezője az Egymillióan a sajtószabadságért csoport volt. A csoport Facebook-oldalát még tavaly december 22-én indította el Juhász Péter, aki a vasárnapi tüntetésen a csoport szóvivőjeként mondott beszédet. "Volt akkor egy tüntetés a sajtószabadságért, amelynél már segítettem a szervezőknek, akik panaszkodtak, hogy milyen kevesen vannak. Elindítottam a facebookos oldalt, és három hét alatt hetvenezren lájkolták" - mondta az [origo]-nak az indulásról Juhász.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]

A Facebookon a szimpatizánsok elkezdtek egymással beszélgetni, ott talált egymásra Juhász szerint az a három ember is, akik felvetették neki, hogy újabb tüntetést kellene szervezni. Négyen kezdték el a munkát, a március 15-ei tüntetésükön már 75-en voltak szervezők. A csapat azóta változott, voltak, akik kiváltak, újabbak jöttek, de körülbelül ennyien szervezték a most vasárnapi tüntetést is. A csoportot a Facebookon már több mint kilencvenezer ember jelölte be, a csoport pedig az új médiatörvény bírálatától eljutott addig, hogy "nem tetszik a rendszer".

"A médiatörvény volt az első lépés a demokrácia leépítésében. Egy hónappal később követte az alkotmányozás - akkor jöttünk rá, hogy minket ez a téma is érdekel. Beláttuk, hogy nemcsak a médiatörvényről, hanem sokféle törvényről gondoljuk ugyanazt: hogy antidemokratikus módon született, hogy nekünk ez az Orbán-rendszer nem tetszik, ami még nem diktatúra, de nem is demokratikus rendszer" - mondta Juhász.

"Nem elég, hogy kijövünk tüntetni, beszélnünk, tenni kell" - mondta Juhász a vasárnapi tüntetésen. Hogy mit, arról csak annyit mondott el, hogy meg akarják teremteni a saját nyilvánosságukat és azt az új politikai elitet, "amelyben bízhatunk". Arra, hogy a jelenlegi rendszer helyett mit kellene tenni, milyen változásokra van szükség, Juhász szerint "politikai pártok fogják megadni a választ".

Az Egymillióan a sajtószabadságért Juhász szerint nem akar pártot alapítani, csak erősíteni akarják az állampolgári öntudatot, segíteni, hogy az aktív emberek álljanak ki magukért, és jöjjön létre sok olyan politikai csoportosulás, amely alternatívát jelenthet a jelenlegi politikai elittel szemben. Azt mondta, bár szeretnék, ha új pártok jönnének létre a mozgalmukból, szerinte ők maguk függetlenek akarnak lenni a pártpolitikától, és "a legnagyobb távolságtartással" kezelni mindenféle pártot. "Olyan ez, mint hogy a tanár sem fekszik le a diákjával" - mondta.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Juhász Péter az október 23-ai tüntetésen

"Ilyen a személyiségem, hogy beleszólok, ha valami nem tetszik" - válaszolta Juhász arra a kérdésre, miért indította el a csoportot. Juhász korábban a könnyűdrogok liberalizációjáért küzdő Kendermag Egyesület képviselőjeként lett ismert, de azt mondta, ezenkívül is számtalan ügyet támogatott, több tucat egyesületnek segített, a siketeket összefogótól a hajléktalanokkal foglalkozókig. Az Egymillióan a sajtószabadságért rendezvényeit és ügyeit önkéntes munkában, szabadidejében szervezi, egyébként a Társaság a Szabadságjogokért romaprogramjában "terepmunkás".

Nem a Fideszé az ideális társadalom - Hallgatói Hálózat

Erőszakmentes polgári engedetlenségre szólította fel a kormánnyal szemben a tüntetőket vasárnap a Hallgatói Hálózat nevű csoport nevében felszólaló Papp Réka Kinga. "Eddig nem tudtunk alternatívát mutatni a Fidesszel szemben, itt az ideje, hogy elkezdjük" - mondta Papp, aki szerint "tüntetni kell, és szerveződni, elfoglalni a nekünk járó teret, és kikényszeríteni, hogy az érdekeinket figyelembe vegyék".

A Hallgatói Hálózatot az után alakították meg különböző egyetemekre járó, de egymást már többé-kevésé ismerő egyetemisták, hogy az [origo] először közölt cikket a készülő felsőoktatási törvénytervezetről. A csoport szerint a napvilágra került kormányzati tervek "pusztán költségvetési célokat figyelembe véve születtek", és "tovább rombolnák az amúgy is válságban lévő felsőoktatást". A csoportnak a Facebookon közel 1200 támogatója van, de aktívan ennél jóval kevesebben vesznek részt benne: szóvivőjük szerint a belső levelezőlistájukon körülbelül nyolcvanan vannak, de az aktív szervezők ennél is kevesebben.

A csoport a rendvédelmi szakszervezetek által szervezett júniusi "bohócforradalommal" egy időben tartotta első megmozdulását: éjszakai fórumot akartak tartani a Corvinus Egyetemen a felsőoktatás átalakításáról, de miután a rektor ezt megtiltotta arra hivatkozva, hogy a rendezvény "túlzottan politikai", előbb az egyetem előtt gyülekeztek, majd a Kossuth Klubban vitáztak. Képviselőjük beszédet mondott a rendvédelmi szakszervezetek október eleji tüntetésén is. "A szakszervezetek kértek fel minket, és örömmel vállaltuk, mert úgy gondoltuk, hogy minket is ugyanúgy sújt a kormányzati logika, ami ellen ők tüntetnek" - mondta Horváth Bence, a Hallgatói Hálózat szóvivője az [origo]-nak.

Fotó: Pethő András [origo]
A Hallgatói Hálózat demonstrációja a bohócforradalom idején

A Hallgatói Hálózat azt szeretné elérni, hogy a kormány ne tudjon a hallgatók megkérdezése nélkül dönteni az őket érintő kérdésekben - mondta Horváth, aki szerint tisztában vannak azzal, hogy "arra nagyon kevés esély van, hogy leüljenek tárgyalni velünk". Ezért inkább hosszú távú céljukon dolgoznak: a hallgatók felrázását, szemléletváltást és hatékony érdekképviseletet szeretnének elérni.

"Mi nem akarunk kilépni a politikai színpadra" - mondta Horváth Bence, aki szerint ők a klasszikus intézményesülést is el akarják kerülni, és távolságot akarnak tartani a pártpolitikától. A Hallgatói Hálózat pár nappal a szombati tüntetés előtt elhatárolódott a szervezetet addig a nyilvánosság előtt képviselő Polgár Dórától, mert "túl közel került a pártpolitikához". Polgár azóta a Gyurcsány Ferencet támogató Újkorcsoport ügyvivője lett.

Horváth szerint a Hallgatói Hálózat fontosnak tartja a pártpolitikától független civilek szerepét, ezért is támogatják a Millát is. Tagjaik különböző világnézetűek, nincs a Hallgatói Hálózat mögött egységes ideológiai vagy politikai nézet, "bár gondolunk valamit arról, hogy milyen az ideális társadalom, és nem azt, amit a Fidesz" - mondta Horváth.

Itt már muszáj volt aktivizálódni - Negyedik Köztársaság

"Azoktól, akik nem értik a 4K!-jelenséget, a legellentmondásosabb jelzőket kapjuk. Eddig ez a kép állt össze: szélsőjobboldali hippik, milicista liberális összeesküvők, drogos szcientológusok, osztályharcos budai úrigyerekek céltalanul stagnáló csőcseléke vagyunk" - olvasható a Negyedik Köztársaság (4K!) nevű ifjúsági mozgalom kiáltványában. A 4K! hétfőn jelentette be, hogy párttá alakul.
 
"A mozgalom 2007 őszén alakult, olyan időpontban, amikor nagyon súlyos politikai válság volt" - mondta az [origo]-nak a mozgalom koordinátora, Istvánffy András. Azt mondta, abban az időben a fiataloknál erős jobbra tolódás volt megfigyelhető. "Keményen a szélsőjobb irányába mentek, és kezdetben az volt a cél, hogy egy másfajta pólust, másfajta hangot képezzünk" - mondta Istvánffy. A kezdeti években a közterek visszafoglalására koncentráltak, különböző flashmobokat, párnacsatákat, plázafoglalást vagy utcai társasjátékokat szerveztek. Akkor egy éven keresztül a szervezők közül senki nem nyilatkozott a médiának. "Azért rendeltünk el médiazárlatot, mert nem akartuk, hogy a megmozdulásokon harminc kamera kövessen minket" - mondta Istvánffy.

Forrás: MTI/Kallos Bea


Szerinte már a mozgalom kezdetén is voltak politikai megnyilvánulásaik, de a Fidesz hatalomra kerülése után döntöttek a párttá alakulás mellett, mert a "Fidesz elkezdte felszámolni a jogállamot". Istvánffy szerint az alkotmányozás miatt szálltak be először a tüntetésekbe. "Itt már muszáj volt aktivizálódni, mert a nevünk is arról szól, hogy meg kell újítani a köztársaságot, erre [az alkotmányozással] teljesen visszafelé lépünk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a párttá alakulásról szóló döntésük kényszerlépés volt.
 
Istvánffy szerint jelenleg körülbelül ötven aktív szervezőjük van, a hírlevelekre négyezren vannak feliratkozva, az általuk szervezett rendezvényekre pedig több százan szoktak elmenni. A koordinátor szerint Székesfehérváron és Tatabányán is van "állandó szervezői magjuk", és több vidéki városban is voltak akcióik.

A szervezet rövid távú céljairól azt mondta, részt akarnak venni egy demokratikus ellenzéki összefogásban, hogy leváltsák Orbán Viktort, és új alkotmányt hozzanak létre. Azt mondta, erről hivatalosan még nem egyeztettek más pártokkal, arról azonban nem akart beszélni, hogy voltak-e informális egyeztetések az együttműködésről. A párt eszmerendszerét szociáldemokratának jellemezte, és a szerinte a zöldliberális LMP-nél "jóval kevésbé elitista pártban" gondolkoznak.

Egyfelé, a kormány ellen mozgunk - Magyar Szolidaritás Mozgalom

Október elején alakult meg a Magyar Szolidaritás Mozgalom, amelyet az október elsején tartott szakszervezeti demonstráción hirdettek meg. Alapítói, Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) vezetője, illetve Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke, akik korábban a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése ellen szerveztek tüntetéseket, például a bohócforradalomnak nevezett júniusi demonstrációt.

A mozgalom megalakulásakor a vezetők azt mondták, hogy a szervezet politikai pártoktól semlegesen működik, és azt szeretnék, ha a mozgalommal fel tudnák számolni a megosztottságot, és megvalósulna végre egy olyan összefogás, amelynek köszönhetően "jobb, élhetőbb, demokratikusabb Magyarország jönne létre" - mondta Kónya Péter.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
A Szolidaritás tagjai október 23-án

"Ott voltunk az október 23-ai tüntetésen is, csak nem a színpadon, hanem a tömegben" - mondta az [origo]-nak Árok Kornél, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke. Szerinte a vasárnapi demonstráció szervezői döntöttek úgy, hogy "ne legyen átfedés az október elsején tartott szakszervezeti tüntetés felszólalóival", ezért Kónya Péterrel nem léphettek színpadra. Árok azt mondta, hogy nem sértődtek meg: "tudomásul vettük, mert nem a magamutogatás a lényeg, hanem hogy ott legyünk a tömegben". Árok szerint nem azért nem szólalhattak fel a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetői a tüntetésen, mert ellentét van a szervezetek között, "nincs harag, egyfelé, a kormány ellen mozgunk" - fogalmazott Árok.

A Szolidaritás Mozgalom vezetője azt mondta, hogy nem zavarja, hogy a Negyedik Köztársaság párttá alakult, és szerinte ez nem "akadályozza a Szolidaritás Mozgalom céljait". Árok azt mondta, hogy a Szolidaritás Mozgalom vezetői is tervezik, hogy pártot alakítanak, de előtte "megszondáztatják" a mozgalomhoz csatlakozó tagokat. "Mivel többen ódzkodnak attól, hogy politikai pártként működjünk, szerencsésebb lenne a mozgalom mellé tenni egy külön pártot" - mondta Árok, aki hozzátette, hogy bár nincs kizárva, de arról nem esett szó, hogy a Negyedik Köztársasággal vagy más szervezettel közös pártot szerveznének.

Civil tüntetés volt - Társaság a Szabadságjogokért

Némileg kilóg a sorból a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet. Dénes Balázs, a TASZ elnöke rendszeresen felszólal az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésein, korábban az új médiatörvény, illetve az új alaptörvény ellen is tiltakozott, és a vasárnapi rendezvényen is kritizálta az Orbán-kormányt, közben ugyanakkor maga a TASZ igyekszik távol maradni a politikától.

"1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben" - ezt írja bemutatkozásában a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet a honlapján. 2008-ig Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is a szervezet ügyvivője volt, de kilépett a TASZ-ból, amikor párttá alakította a Lehet Más a Politikát. A TASZ alapszabálya ugyanis tiltja, hogy a tagok pártokban vállaljanak szerepet.

"A TASZ az október 23-ai felszólalásommal nem került közelebb a politikához" - mondta az [origo]-nak az elnök, aki a tüntetésen arról beszélt: például "a gőg, az önkény és a rossz törvények" miatt nem tetszik neki a rendszer. Szerinte a vasárnapi rendezvény "egy civil tüntetés volt", és a TASZ jogvédő szervezet továbbra is teljes távolságot tart a politikai pártoktól.

"A hétfőn párttá alakult Negyedik Köztársasághoz mostantól ugyanúgy állunk hozzá, mint más pártokhoz" - mondta Dénes Balázs, aki szerint ez azt jelenti, hogy nem szólal fel olyan rendezvényen, amelyen a 4K! részt vesz. "Ugyanúgy kritikusak leszünk velük szemben is, mint más pártokkal szemben, és ugyanúgy kommunikálunk velük, mint más pártokkal" - mondta Dénes Balázs, aki hozzátette, hogy ha az Egymillióan a sajtószabadságért szervezet párttá alakulna, nem lépne fel a rendezvényükön.

Nem kell függetlenséget magunkra erőltetni - Újkorcsoport

Kiáltványban állt ki kedden Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök mellett az Újkorcsoport nevű civil szervezet, amelynek elnöke, Kaderják Dániel azt mondta az [origo]-nak, hogy "most van egy olyan fordulópont, amikor világossá kell tenni, hogy melyek azok az értékek, amelyeket követendőnek tartunk".

A 2008 óta működő, negyvenfős tagsággal rendelkező szervezet korábban nem támogatott egyetlen pártot sem. A szervezetről akkor lehetett hallani, amikor a terézvárosi csendrendelet vagy a monoki szociális kártya bevezetése ellen tiltakozott, és Alkotmánybírósághoz is fordultak ezekben az ügyekben. A szervezethez ősszel csatlakozott Polgár Dóra, aki még a Hallgatói Hálózat egyik alapítójaként mondott beszédet az október elsején a szakszervezetek tüntetésén. Ő most az Újkorcsoport ügyvivője.
 
Kaderják szerint azért most hozták nyilvánosságra, hogy Gyurcsány Ferencet támogatják, mert "a kormánnyal szembeni fellépő civil szervezeteknek nem kell függetlenséget magukra erőltetni". Azt mondta, hogy az Újkorcsoport "szeretné befolyásolni a folyamatokat, a kormány leváltását, és ehhez politikusokkal együtt kell működni, mert ők szavaznak a parlamentben".
 
Kaderják szerint a jelenlegi ellenzékben Gyurcsányon kívül nincs más személy, "akinek programja van, és számít, hogy mit mond, mit gondol a világról". A Gyurcsányt támogató kiáltványban, amelyet egy nap alatt százan írták alá, ez áll: "Gyurcsány Ferencben néha eltúlzott magabiztossága, máskor egykori pártjával és a politikai elittel szembeni naivitása ellenére tiszteljük a változás iránti megingathatatlan elkötelezettségét".

KAPCSOLÓDÓ CIKK