Hazai bírálói és Magyarország külföldi barátai is azzal vádolják Orbán Viktort, hogy az új magyar alaptörvény január elsejei hatálybalépése után új, tekintélyelvű rendszer felé vezeti az országot - áll az Economist című hetilap vezércikkében. Az írás szerint a kétharmados többség sem hatalmazhatja fel a Fideszt arra, hogy rátegye a kezét olyan független intézményekre, mint a médiahatóság, a bíróság, a jegybank és a számvevőszék, vagy hogy a saját érdekei szerint alakítsa át a választási rendszert.
Az Economist szerint a magyarországi fejlemények kínosak az Európai Uniónak, amely azzal büszkélkedik, hogy a demokráciát és a jólétet is bebiztosította a kontinensen. Az uniónak ugyanakkor nagyobb mozgástere van azoknak az országoknak az esetében, amelyek tagságért folyamodnak. Brüsszelnek 1990-ben még sikerült rávennie az akkor még tagjelölt Szlovákiát, hogy szabaduljon meg a nacionalista Vladimir Meciartól, viszont a kísérlet a már tagállam Ausztria kiközösítésére Jörg Haider szélsőjobboldali pártjának a kormányba emelése miatt már kudarcot vallott - emlékeztet a vezércikk.
Az EU ugyanakkor többet tehetne - írja az Economist arra hivatkozva, hogy Orbán "machinációi" veszélyeztetik Magyarország gazdasági stabilitását. Közép-Európa legnagyobb adósaként Magyarországnak kétségbeesetten szüksége van a külföldi befektetők támogatására, őket azonban elijesztik a politikai kockázatok. A lap emlékeztet arra is, hogy az EU és az IMF is kivonult a budapesti tárgyalásokról, majd nem meglepő módon bóvlivá minősítették az ország adósbesorolását, a forint árfolyama pedig zuhanni kezdett.
A lap szerint az Európai Bizottságnak a hitelmegállapodás visszautasítása mellett az Európai Bíróság elé kellene vinnie a magyar jegybank ügyét, és készen kell állnia arra is, hogy megvonja Magyarország szavazati jogát Brüsszelben. Az Európai Bizottság gyakran habozik nyíltan szembeszállni az egyes nemzeti kormányokkal - jegyzi meg a lap, a mostani esetben azonban határozottan fel kellene lépnie.
Az európai vezetőknek tisztán és hangosan el kell ítélniük Orbán antidemokratikus magatartását, ugyanakkor Hillary Clinton amerikai külügyminiszter volt az, aki a bírálatok élére állt - írja az Economist. A lap hozzáteszi, hogy miközben az uniós vezetők manapság havonta tartanak csúcsértekezletet, gyakran vonakodnak bírálni egymást. Kevesen hozták szóba például, hogy Silvio Berlusconi rátette a kezét az olasz médiára. Az Economist szerint többeknek kellene követniük Alain Juppé francia külügyminiszter példáját, aki a héten nyíltan bírálta Orbán intézkedéseit.
Orbán jobboldali kollégáinak - köztük Angela Merkel német kancellárnak és Nicolas Sarkozy francia elnöknek - nagyobb befolyásuk van a magyar kormányfőre, a Fidesz pedig büszkén vallja, hogy a néppárti ernyőszervezethez tartozik. Az Economist szerint Orbán Viktort azzal lehetne a leginkább letéríteni a tekintélyelvűség felé vezető útról, ha megfenyegetnék azzal, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppártból.