Egyforma járdákat akar Pintér

A Duna idegenforgalmi jelentőségével és az árvizek elleni hatékonyabb védekezéssel indokolja Pintér Sándor, hogy miért kerüljenek a főváros tulajdonába a rakpartokon fekvő kerületi ingatlanok és kikötőhelyek. A belügyminiszter szerint a budapesti járdaszegélyek egységesítése is szükséges.

Pintér Sándor belügyminiszter szombaton törvénymódosító javaslatcsomagot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyben kezdeményezi, hogy a budapesti kerületek tulajdonában álló budai és pesti alsó rakparti ingatlanok és kikötők kerüljenek a fővárosi önkormányzat tulajdonába. A tárcavezető továbbá indítványozza, hogy a Fővárosi Közgyűlés határozza meg a budapesti járdaszegélyek egységes kialakításának követelményeit.

A tárcavezető a Duna idegenforgalmi jelentőségével és az árvizek elleni hatékonyabb védekezés lehetőségével indokolja a tulajdonosváltást a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanok, valamint kikötőhelyek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra esetében. A belügyminiszter javaslata alapján az egységes városkép kialakítására hivatkozva a fővárosi önkormányzat állapíthatná meg a Duna partvonalával közvetlenül határos ingatlanokra vonatkozó építési szabályokat, valamint a fővárosi önkormányzat feladata lehet a dunai vízi közlekedés alapvető feltételeink biztosítása.

Pintér előterjesztésében Budapest közút hálózatára is kitér, indoklásában hangsúlyozva, hogy a fővárosi utak járdaszegélyeinek egységes szempontú kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy. Pintér ezért a Fővárosi Közgyűlés feladatává tenné a járdaszegély egységes kialakításának meghatározását.

Az indítvány az önkormányzati törvényt is több ponton módosítaná, változtatásokat javasol például a főállású polgármesterek összeférhetetlenségi szabályaira is. A belügyminiszter kimondaná, hogy a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet vállalati vezető, vagy szövetkezet és alapítvány tisztségviselője. Pintér felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben szabályozza az Európai Uniónál vagy más nemzetközi szervezetnél vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházáshoz szükséges intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, továbbá az adatok nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.