A rendőrökkel babrálna ki Rogán és Lázár

Az egész államigazgatási rendszert újra kellene gondolni, ha Rogán Antal ötletének megfelelően megszüntetnék a központi lakcímnyilvántartást. Az [origo] kormányzati forrása szerint ezt legfeljebb az indokolná, hogy utólag értelmet adjanak a választási regisztráció bevezetésének.

"A kötelező lakcímnyilvántartás egy szocialista csökevény, amikor az állam mindent nyilvántartott a polgárairól, és mindent leszabályozott" - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az ATV Szabad szemmel című, vasárnapi műsorában. A frakcióvezető a választási regisztráció kapcsán vetette föl, hogy szeretne a parlamentben egy indítvánnyal élni, amely állami hatáskörből önkormányzati hatáskörbe adná az állampolgárok lakcímének nyilvántartását. Rogán szerint bőven elegendő, ha az állam arról tart nyilván adatokat, hogy az állampolgár befizette-e az adót, vagy nem.

Magyarországon ma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) tartja nyilván az állampolgárok lakcímeit. Az adatbázist több mint harminc hivatalos feladat ellátásához használják a különböző állami szervek. A KEK KH-tól kérnek adatot a bűnüldözési szervek, ha valakit meg akarnak találni, de ennek alapján adják ki a jogosítványokat, világítják át a politikusokat, és ellenőrzik a magyarországi állampolgárok TB-jogosultságát, vagy hogy melyik kórházhoz tartoznak. Ebből az adatbázisból tájékozódik a honvédség a hadköteles állampolgárokról, a nyugdíjfolyósító és a Miniszterelnökség is, amikor a nemzeti konzultációs kérdőíveket postázza, de a Diákhitel Központ is ebből az adatbázisból frissíti a tartozók címét. A KEK KH segítségét akár az állampolgárok is kérhetik, ha például lakásunk albérlője eltűnt, elvitte a kulcsot, és nem tudják a lakcímét. Ebben az esetben a hivataltól megkérdezhetjük a keresett ember elérhetőségeit.

Megkerestük a KEK KH-t is felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy megtudjuk, mit gondolnak Rogán Antal felvetéséről, de kérdéseinkre csak annyit válaszoltak, hogy "a képviselő úr felvetéséből, amennyiben egyéni képviselői indítvány lesz, és az a kormány elé kerül, a kormány ki fogja alakítani álláspontját".

A regisztrációt magyarázhatják

A kormány egyelőre semmilyen formában nem tárgyalt a lakcímnyilvántartás felszámolásáról, sőt az [origo] által megkérdezett több miniszter és államtitkár is csodálkozott Rogán Antal felvetésén. A megkérdezettek értetlensége elmondásuk szerint nemcsak abból fakadt, hogy eddig nem hallottak ilyen kezdeményezésről, hanem abból is, hogy a kormány több olyan törvényt is elfogadtatott a közelmúltban, amelyek éppen hogy emelték a központi lakcímnyilvántartás jelentőségét, illetve annak további felhasználásáról rendelkeztek.

A tavaszi ülésszak végén fogadták el például azt a törvénymódosítást, amely a mindenkori kormány számára lehetővé teszi, hogy a választók megszólításához (a mostani kormány alatt a 2010 óta visszatérő nemzeti konzultációkhoz) felhasználhassa az országos személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait. Ennél is jobban ellentmondott a megszüntetés szándékának az az ugyancsak a nyáron elfogadott jogszabály, amely a nemzeti adatvagyonba vonta a nagy országos állami nyilvántartásokat, köztük az országos lakcímnyilvántartást. Ezt a javaslatot ráadásul éppen Lázár János nyújtotta be, aki egy keddi nyilatkozatában a kormánypárti vezetők közül elsőként állt ki Rogán Antalnak a központi nyilvántartás eltörlését sürgető felvetése mellett, mondván, az állami információbirtoklást jelentősen vissza kell metszeni, és több lehetőséget kell adni arra, hogy az állampolgárok maguk döntsék el, például a feliratkozással, hogy milyen információt adnak át az államnak.

Időzítésében a legfurcsább azonban az a hétfőn - vagyis Rogán eltörlést sürgető nyilatkozatával egy időben - benyújtott módosító javaslat, amely a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is feljogosítaná arra, hogy személyes adatokat kérjen ki az állampolgárok személyi adatait tartalmazó országos állami nyilvántartásból.

Az [origo] kormányzati forrásai egyformán úgy sejtik, hogy az előzetes választási regisztráció "utólagos legalizálására" vetődött fel az országos nyilvántartás eltörlése, az ellenzék és a jogvédők egyik legfőbb érve ugyanis az volt az intézmény bevezetése ellen, hogy annak csak olyan országokban van létjogosultsága, amelyekben az állam nem vezet országos nyilvántartást a polgárokról.

Az [origo] információi szerint Rogán Antal felvetésétől - ahogy az egyik forrás fogalmazott - "padlót fogott a KEK KH" is, amelynek legfontosabb feladata az elmúlt években éppen a lakcímnyilvántartásra épülő rendszerek felépítése volt. Vetési Iván, a KEK KH vezetője az [origo] megkeresésére nem kívánt véleményt mondani a Fidesz frakcióvezetőjének javaslatáról. A KEK KH - mint mondta - végrehajtó szervezet, amely a rá vonatkozó jogszabályok alapján működik. A szervezet vezetője szakmai szempontból, illetve az intézmény további működése szempontjából sem kívánta értékelni a javaslatot, mert amíg nem ismerik a pontos előterjesztést, szerinte nincs miről beszélni.

A rendőröknek szükségük van rá

Ha meg is szüntetnék a központi adatbázist, a KEK KH által ellátott feladatokat valamilyen módon meg kellene oldani, ez pedig praktikusan csak egy központi kereső vagy egy központi adatbázis segítségével lehetséges - mondta az [origo]-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. A rendőrnek a nyomozáshoz továbbra is be kell tudnia szerezni az ország összes polgárának lakcímét, és a többi hivatalnak sincsen kapacitása arra, hogy a lakcímváltozásokkal foglalkozzon. Ugyanakkor az elnök szerint "a felvetés nem ördögtől való", de a legfőbb kérdés az, hogy az esetleges átállás milyen módon valósul meg.

A kulcskérdés Péterfalvi szerint az, hogy az önkormányzatok által kezelt adatokkal is el lehessen látni ugyanazokat a funkciókat ugyanolyan biztonsággal, mint a központi nyilvántartással. Egy ekkora horderejű változtatást csak kellő hatástanulmányok elvégzése után szabad bevezetni, meg kell vizsgálni, hogy mekkora költséggel jár, és jó-e az állampolgároknak - mondta Péterfalvi Attila.

Nem Rogán és Lázár az első, aki a lakcímnyilvántartást kritizálja. 2012 tavaszán Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is a lakcímnyilvántartás rendszerének felülvizsgálatát kérte a kormánytól és a hatóságoktól, de ő csak azt kifogásolta, hogy nem egyértelmű a lakcímnyilvántartás jogszabályi háttere, ezért az állampolgárok nem igazodnak el benne.

A központi lakcímnyilvántartást valóban a szocializmusban vezették be, de központi személyazonosítást már a harmincas években használtak. 1954-ben kötelezték az állampolgárokat arra, hogy bejelentsék a lakcímüket, amelyet egy központi nyilvántartásban tároltak. A hetvenes években az egész magyar népességet összeírták, 1975-től kezdve pedig már számítógépes nyilvántartásban vezették az adatokat. 2000-ben megnyíltak az okmányirodák, amelyek egységes informatikai hálózatban kommunikálnak a központi adatbázissal. A KEK KH központi nyilvántartásában ma már szerepel a nevünk, állampolgárságunk, a nemünk, a születésünk helye és ideje, a személyi azonosítónk, a lakcímünk, családi állapotunk, arcképünk, aláírásunk sőt még az elhalálozásunk helye és ideje is.

Európában Norvégiától Boszniáig a legtöbb országban van valamilyen szintű összesített lakcímadatbázis, amelyet vagy egy külön szerv, vagy az önkormányzatok gyűjtenek be. Azokban az országokban, ahol nincs ilyen (Portugália, Olaszország vagy Nagy-Britannia), arra törekednek, hogy az állampolgárok kényelme érdekében a különböző állami adatbázisokat össze tudják hangolni a megfelelő adatvédelmi szempontok figyelembevételével.