Semjén kedvencei is bekerülhetnek az egyházak közé

Kibővítik a bejegyzett egyházak körét a kormánypártok, egyházi státuszt kap a következő hónapokban több, korábban kimaradt felekezet. Az [origo] információi szerint jó esélyeik vannak például a metodistáknak, az anglikánoknak és a Krisna-tudatúaknak, de befuthatnak az adófelajánlások alapján mikroközösségnek minősülő koptok is. A buddhistáknak és az iszlámhívőknek viszont össze kell fogniuk.

A társadalmi, illetve diplomáciai nyomásnak engedve 12-14 közösséggel bővítheti tavasszal az elismert egyházak körét a kormány - értesült az [origo] kormányzati forrásból. Az Alkotmánybíróság által december közepén megsemmisített, a Fidesz és a KDNP által azonban még a döntés előtt visszavont, majd az év utolsó ülésnapján szinte változatlan formában megszavazott egyházi törvény a júniusban elfogadott verzióhoz hasonlóan csupán 14 felekezetet ismert el egyházként, annak ellenére, hogy a szűkítés ellen június óta nemcsak a kimaradt felekezetek és jogvédő szervezetek tiltakoztak a magyar kormánynál, de mások mellett a budapesti amerikai nagykövet, illetve az amerikai külügyminiszter is.

A korábbi egyházi törvény alapján összesen 360 egyház működött Magyarországon, köztük számos, érdemi vallási tevékenységet nem végző, csak nevében egyházként működő közösség is. A kormánypártok arra hivatkozva döntöttek a szűkítés mellett, hogy ki akarják zárni a körből azokat az úgynevezett bizniszegyházakat, amelyek lényegében csak üzleti vállalkozásként működnek.

A KDNP eredeti, júniusban benyújtott törvénytervezete még 40-nél több felekezetnek adta volna meg az állami támogatásra és a személyi jövedelemadó egy százalékának fogadására jogosító státuszt. A Fidesz elnökségének javaslatára a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványok azonban az utolsó percben szinte teljesen átírták a hónapokig egyeztetett tervezetet (az Alkotmánybíróság éppen erre hivatkozva semmisítette meg december közepén a jogszabályt), és 14-re szűkítették az elismert felekezetek számát, a listáról kiszorultaknak pedig csupán a lehetőséget adták meg, hogy kezdeményezzék nyilvántartásba vételüket.

Jól állnak a Semjénnel jóban lévő koptok

A törvény júliusi elfogadásától a múlt év végéig összesen 72 egyház nyújtott be kérelmet a parlament emberi jogi bizottságához. Ezeknek a felekezeteknek a vezetőivel ül majd le tárgyalni információink szerint napokon belül a testületet vezető KDNP-s Lukács Tamás, hogy megvizsgálja alkalmasságukat. A jelentkező felekezetek közül ugyanakkor mindössze tucatnyi közösségnek lehet esélye a státusz elnyerésére, sőt a most induló tárgyalásoktól függetlenül már egy lista is elkészült arról, hogy melyek lehetnek ezek - állította az [origo]-nak egy, a tárgyalási folyamatra rálátó kormányzati forrás.

Az [origo] információi szerint a világvallások képviselőiként a Magyarországi Metodista Egyház, a Hetednapi Adventista Egyház, a mormonokat képviselő Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, valamint a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége kaphat egyházi státuszt a bizottság javaslata alapján, de bekerül az elismert felekezetek közé a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház is.

Egyiptom legnagyobb, több mint ezeréves keresztény egyházának felvétele több kormányzati forrás szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szívügye, aki jó kapcsolatot ápol a közösséggel, augusztusban például Magyarországra hívta az egyházat vezető III. Senudát, és 2010-es egyiptomi látogatásán maga is tiszteletét tette a kopt pápának is nevezett vallási vezetőnél. A közösség esetleges felvétele azért meglepő, mert az egyházi státusz elnyerésének szempontjai között a törvény tavaly nyári elfogadásakor nagy súllyal esett latba a felekezetek népszámlálási adatokból és egyszázalékos felajánlásokból leszűrhető társadalmi beágyazottsága is, márpedig a Magyarországi Kopt Ortodox Egyháznak a 2010-es szja-felajánlások alapján mindössze 77 támogatója akadt, a legutóbbi (2001-es) népszámlálási adatokban pedig meg sem jelent a felekezetek között.

A buddhistákat összezárnák

Az elismert vallási felekezetek közé a fent említetteken túl információink szerint a kormány egy buddhista és egy iszlám közösséget is beengedne, de nem a számos, már létező közösség közül választanának egyet, hanem egy újonnan létrejövő ernyőszervezetbe kellene tömörülniük, hogy megkapják az egyházi státuszt. Ez nem tűnik könnyűnek, buddhista közösségből például tizenhét működik Magyarországon, egymástól eltérő vallási szabályokkal és eszmerendszerrel.

Az új közösségek egyházzá minősítéséről az emberi jogi bizottság javaslata alapján legkorábban a tavaszi ülésszak kezdetén, február közepén szavazhat a parlament (a jóváhagyáshoz a törvény szerint a képviselők kétharmadának támogatása kell), ami azt jelenti, hogy az érintett közösségek erre az évre már biztosan nem lesznek jogosultak a 2011-es személyi jövedelemadó egy százalékára. A szervezetek legtöbbjének eddig ez volt az egyik legfontosabb bevétele: a főiskolát és általános iskolát is fenntartó, a fővárosi hajléktalanoknak naponta 500 adag meleg ételt kiosztó Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 2010-ben például 93 millió, a Gyémánt Út Buddhista Közösség 35 millió, a Tan Kapuja Buddhista Egyház pedig 24 millió forintot kapott a felajánlásokból.

A 14 elismert egyház

Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyarországi Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete