Nem túl jó most magyarnak lenni Brüsszelben

Folyamatosan bírálják a magyar kormányt különböző európai tagállamok, és az Európai Unió tisztviselői és az Európai Bizottság is rászállt Magyarországra. A brüsszeli munkára rálátó forrásunk szerint már az is előfordul, hogy uniós hivatalokban kicikizik a magyarokat, de azért az év eleji uborkaszezon is alávág a kormánynak.

Ahogy újraindulnak az intézmények és hivatalok a karácsonyt és az újévet követően, úgy szaporodnak egyre a magyar kormány intézkedéseit érő kritikák és támadások külföldön, elsősorban az Európai Unióban. Valóságos támadásdömping alakult ki 2012 első munkahetében.

Magyarország keddtől csütörtökig minden egyes nap téma volt az uniós jog szempontjából sokak szerint vitatható törvények miatt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóin (itt elérheti a felvételeket). A tájékoztatókon több újságíró is megfogalmazott kérdéseket arról, hogy mit fog tenni az Európai Bizottság, és milyen módon szorítja rá Magyarországot arra, hogy kijavítsa a kritizált jogszabályokat.

A bizottság korábban a jegybank- és a stabilitási törvényt kifogásolta, de újabb információk szerint vizsgálhatja az új alaptörvényt és több sarkalatos jogszabályt is. Az [origo] úgy tudja, emellett kötelezettségszegési eljárást készít elő a testület az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése miatt. Az MTI beszámolója szerint ugyanakkor az igazságszolgáltatás átalakítását is problémásnak tartja az EU.

José Manuel Barroso, a bizottság elnöke által eddig levélben jelzett - a jegybank- és stabilitási törvénnyel kapcsolatos - kifogások egyelőre úgy tűnik süket fülekre találtak Budapesten. Az elnök levelét karácsony előtt elutasította Orbán Viktor magyar kormányfő, és nem jelezte a változtatási szándékot a magyar állam anyagi kisegítéséről az IMF-fel tárgyaló Fellegi Tamás sem csütörtökön, pedig mondanivalója más szempontból fordulatként volt értékelhető.

Minden brüsszeli napra jut Magyarországból

Az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján Olivier Bailly ügyeletes szóvivő kijelentette: az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg az MNB függetlenségét. Szerdán közölte, figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, illetve az unió alapértékeinek betartását. Jelezte, szakértőik már vizsgálják a magyar törvények jogi hatását, és ha ezek ütköznek az uniós joggal, illetve az alapelvekkel, akkor a bizottság elé kerül az ügy.

Csütörtökön arról beszélt az ügyeletes szóvivő, hogy a törvényekről jövő szerdán, egy addigra elkészülő elemzés ismeretében folytatnak majd megbeszélést az uniós biztosok, de még nem biztos, hogy döntés is születik bármilyen eljárásról. Felmerült az is, hogy a magyar pénzügyi segítségkérés teljesítésének feltételei közé a jegybanktörvényen kívül a többi vitatható jogszabály megváltoztatását is felveszik, de ez még nem biztos.

A bizottság mellett aktivizálták magukat a tagállamok politikusai is. Kezdődött kedden a francia külügyminiszter nyilatkozatával, aki arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hatalmát szilárdítja meg az új magyar alkotmány, és felszólította az Európai Bizottságot, tegye meg a szükséges lépéseket, hogy Magyarországon is tiszteletben tartsák az EU közös értékeit.

Szankciókat emlegetnek

Szerdán az Európai Parlament zöldpárti frakciója az EU alapelveinek megsértése miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen. A kezdeményezéshez Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is csatlakozott, felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást a magyar hatóságokra, és jogi és politikai szankciók bevezetését vetette fel.

A bírálható magyar pontokról beszélt az osztrák külügyminiszter, Michael Spindelegger is, és a német kormány is megszólalt, egyik szóvivője szerdán újságírói érdeklődésre üdvözölte az Európai Bizottság vizsgálatát, különös tekintettel az igazságügyi reformra és a jegybank jogállására. Azt mondta, a magyar kormánynak mértéktartást és fokozott érzékenységet kell tanúsítania az alapjogok és az európai értékek iránt, hiába élvez kétharmados többséget a parlamentben.

Az Európai Szocialista Párt (ESZP) ideiglenes bulgáriai vezetője, Szergej Sztanisev arról beszélt, hogy a magyar kormány már nem ura a helyzetnek, és "egyre inkább tekintélyuralmi intézkedéseket" vezet be. A lengyel ellenzéki Baloldali Demokratikus Tömörülés Donald Tusk miniszterelnöktől várja, állást foglaljon az új magyar alkotmányról, amely szerintük "sérti az EU és az EBESZ normáit". Sőt, egy osztrák szociáldemokrata EP-képviselő lemondásra szólította fel Orbán Viktor kormányfőt. Egy másik osztrák képviselő Orbán Viktor Európai Néppártban betöltött alelnöki pozíciójának megvonását, a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztését javasolta.

Csütörtökön az EP szocialista frakciója is sürgette az uniót, hogy tegyen valamit Magyarország ügyében, és szankciók elrendelését, például az ország uniós szavazati jogának felfüggesztését vetette fel. Felszólították José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a január közepi strasbourgi plenáris EP-ülésen számoljon be arról, mit tesz a bizottság a magyar hatóságok ellentmondásos lépéseire. Uniós fellépést követelt a finn külügyminiszter is.

Tétova védekezés

A Külügyminisztérium eddig csupán a francia külügyminiszter szavaira reagált, kedden közölték, nem fér bele Magyarország és Franciaország baráti kapcsolatába a bírálat. Az [origo] megkereste a minisztériumot, hogy megkérdezzük, hogyan értékelik a támadásokat, és mit kívánnak tenni ezek ellen, de közölték, hogy az ügyben nyilatkozni hivatott Győri Enikő csak a jövő héten ér rá. Emellett az EP-képviselők részéről érkezett kritikákat az európai néppárt magyar képviselői igyekeztek elhárítani, érvelésük lényege, hogy a támadók hiteltelenek, kettős mércét alkalmaznak, vádjaik pedig alaptalanok.

Az [origo]-nak egy Brüsszelben gyakran megforduló kormánypárti politikus azt mondta, előfordult korábban is, hogy más országok képviselői érdeklődtek a magyaroktól a magyarországi eseményekről. A magyar néppárti EP-frakció ugyanakkor szerinte rendszeresen tájékoztatja a tényekről az európai politikusokat, és korrigálja, ha valaki "tévinformációkat terjeszt". A magát megnevezni nem kívánó forrás szerint egyébként jellemző, hogy a kritikát az EP-ben mindig a szocialisták, liberálisok és zöldek fogalmazzák meg, akik így próbálnak segítséget nyújtani a magyarországi ellenzéki pártoknak a pártpolitikai küzdelemhez.

"Nem túl jó magyarnak lenni Brüsszelben"

Az [origo]-nak egy másik, az uniós folyamatokra jó rálátással bíró, neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás azt mondta, a helyzet sokban emlékeztet az egy évvel ezelőtti időszakra. (Akkor vette át Magyarország az unió soros elnöki tisztét, de a bemutatkozást beárnyékolták a magyar kormány intézkedései miatti támadások, amelyek elsősorban a médiatörvényt, a kettős állampolgárságot, illetve a magyar nacionalizmust érték.)

Forrásunk részben megerősítette, hogy nem túl jó magyarnak lenni most Brüsszelben, például hallott olyan beszámolókat, amelyek szerint bizonyos találkozókon már a bizottság részéről is cikizik a magyarokat. Szerinte azonban ennek nincs nagy jelentősége, mivel a bizottsági tisztviselők többsége erősen saját témakörére fókuszál, és nem feltétlenül tájékozottabb a magyarkérdésben, mint egy átlagember, a történésekről ő is az újságokból vagy a folyosói pletykákból értesül.

"Van még bőven hely"

A forrás szerint a kiemelt figyelemben az is közrejátszhat, hogy Brüsszelben még az ünnepek utáni uborkaszezon van, sok tisztviselő és újságíró nem tért még vissza a szabadságáról. Ezt jelzik például a bizottsági sajtótájékoztatókon hiányos padsorok, valamint az is, hogy sok olyan újságíró kérdez Magyarországról, akik nem szoktak ezzel foglalkozni. Szerinte az a kérdés, hogy ez a fokozott érdeklődés kitart-e pénteken túl, amikor megkezdődnek a tárgyalások az uniós gazdasági paktumról.

Elismerte, hogy a bizottság kimondottan aktív kommunikációt folytat a vitatott magyar törvényekről. Ezeknek az elemzése azonban a lisszaboni szerződés értelmében amúgy is kötelessége a testületnek, amennyiben "rákerül a radarjára" egy-egy jogszabály. Abban az esetben, ha az uniós joggal ellentétes elemeket talál bennük a bizottság, akkor kötelezettségszegési eljárást kell indítania az adott országgal szemben.

Az ilyen eljárások nem szokatlanok, több is zajlik más országok ellen is. Magyarország esetében ugyanakkor még az EU-ban képviselt súlyához képest is kevesebb ilyen eljárás zajlott, mint például Franciaország, Olaszország vagy éppen Németország esetében, "van még bőven hely" - mondta.