Fotózhatják a transzvesztitát a szálló kertjében

Egyezséggel végződött az első transzvesztita-ügy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt - áll a Háttér Társaság a Melegekért szervezet közleményében. Azért fordultak a hatósághoz, mert egy szálloda üzemeltetője korábban nem engedélyezett egy transzvesztitafotózást a szálló kertjében. Az üzemeltető szerint félreértés történt, és biztosítja a helyszínt egy későbbi időpontban.

Sajnálatát fejezi ki egy vidéki kastélyszálló üzemeltetője, hogy korábban nem engedélyezte a transzvesztitafotózást a szálloda kertjéban. A Háttér Társaság a Melegekért szervezet közleménye szerint az üzemeltető egy későbbi időpontban lehetővé teszi fotózást.

Ez áll abban az Egyenlő Bánásmód Hatóság által is jóváhagyott egyezségben, amelyet a korábban elutasított transzvesztita baráti társaság képviselője kötött a kastélyhotel üzemeltetőjével. Ez volt az első olyan ügy Magyarországon, amelyben a hatóság egy transzvesztita személy kérelmére indított eljárást.

A Háttér Társaság a Melegekért egyesület jogsegélyszolgálatának ügyfele 2011 júliusában egy internetes portálon foglalt szállást egy vidéki kastélyhotelbe. A foglaláskor külön feltüntette, hogy a kastély kertjét fotózásra is szeretné igénybe venni. A kastélyhotel mindaddig semmilyen akadályt nem gördített a szálló igénybevétele és a fotózás elé, amíg ki nem derült: transzvesztitafotózásról lenne szó. Az ügyfél hiába próbált más időpontban is megállapodni, a kastélyszálló elutasította a kérését - áll a közleményben.

Az ügyfél a panaszával az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, ám a hatóság a kérelmet érdemi kivizsgálás nélkül elutasította, arra hivatkozva, hogy az ügyfél nem rendelkezik a jogszabály által meghatározott védett tulajdonsággal, holott panaszában egyértelműen leírta, a szolgáltatás nyújtásának megtagadása véleménye szerint azért történt, mert "travifotózásról" lett volna szó.

Az ügyfél ekkor fordult a Háttér Társaság a Melegekért jogsegélyszolgálatához, amely részletes beadványában felhívta a figyelmet, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést is tiltja, így az azon személyeket is védi, akik születéskori nemükkel azonosulnak ugyan, de időről időre az ellenkező nem ruháit öltik magukra (transzvesztiták).

Félreértés volt a szálloda szerint

A hatóság válaszlevelében elnézést kért korábbi figyelmetlenségéért, és megindította az eljárást a kastélyhotel üzemeltetője ellen. A szóbeli tárgyaláson az üzemeltető első perctől készségesnek bizonyult a megegyezésre, véleménye szerint az incidensre egy félreértés miatt került sor (az adott időpontban már esküvő volt a kastély területén, és emiatt nem tartották kivitelezhetőnek más fotózás megrendezését).

Az ügyben a felek között végül egyezség született, amely szerint az eljárás alá vontnak nem állt szándékában a kérelmezőt megbántani vagy megsérteni, és a történtekért sajnálatát fejezte ki. Az eljárás alá vont kastélyhotel vezetősége vállalta, hogy egy előre egyeztetett tavaszi időpontban biztosítja a kérelmező számára az eredeti kérelemben megjelölt fotózás lebonyolítását, és a jövőben is mindent megtesz az egyenlő bánásmód követelménye maradéktalan érvényesülése érdekében.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2003 óta tiltja a szexuális irányultság és nemi identitás szerinti hátrányos megkülönböztetést többek között a foglalkoztatás, az oktatás és a szolgáltatások igénybevétele során. A törvény alapján egyetlen bank, étterem, szálloda vagy szórakozóhely sem tagadhatja meg a leszbikus, meleg, biszexuális vagy transznemű emberek kiszolgálását. A hatóság korábban is eljárt már olyan ügyben, ahol az érintettek a meleg vagy leszbikus kisebbséghez tartoztak (szexuális irányultság szerinti megkülönböztetés), de most először alkalmazták a jogszabályt transzvesztita-ügyben.