A törvénysértés határán táncolnak a hideg miatt bezáró iskolák

Egész sor iskola jelentette be a múlt héten, hogy a havazás és a hideg miatt többnapos vagy akár többhetes tanítási szünetet tart. A törvény szerint csak rendkívüli esetben lehet elrendelni ilyet, az [origo]-nak nyilatkozó iskolafenntartók azonban kivétel nélkül arra hivatkoztak, hogy spórolni szeretnének a fűtésen. Az oktatási jogok biztosa szerint a spórolás erény, de nem jogosítja fel az iskolákat a gyerekek hazaküldésére.

"Tavaly januárban 1,7 millió forint volt csak az iskola fűtésszámlája, a szénszünettel félmilliót is megspórolunk" - mondta az [origo]-nak Rakaczki Zoltán, a Borsod megyei Forró polgármestere. A két és fél ezres településen péntekig rendeltek el rendkívüli szünetet a hideg miatt az óvodában és az iskolában. A polgármester azt mondta, a település már tavaly készült az ilyen helyzetekre: "2011-ben úgy döntött a képviselőtestület, hogy ha mínusz hét fok alá süllyed a hőmérséklet, a polgármester szünetet rendelhet el az oktatási intézményekben".

A közoktatási törvény szerint rendkívüli iskolai szünetet akkor rendelhetnek el, ha az intézmények működtetése rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható.

Az elmúlt napokban több önkormányzat is úgy döntött, hogy a hideg és a nagy hóesésről szóló előrejelzések miatt rendkívüli tanítási szünetet hirdet meg oktatási intézményeiben. Hétfőre és keddre tanítási szünetet rendelt el a Csongrád megyei kormányhivatal vezetője az összes megyei közoktatási intézményben, és ugyanerre kérte az alapítványi és egyházi iskolákat is. Otthon maradhatnak a héten a zalakomári, a nyírbogdányi és több Hajdú-Bihar, illetve Borsod megyei település diákjai is. A tiszatenyői iskolában két hét szünetet rendelt el pénteken az igazgató.

A hideg önmagában nem lehet ok

Arról nincs országos összesítés, hogy hány intézményben függesztették fel az oktatást. "Az oktatási államtitkárság nem kapott egyetlen jelzést sem arról, hogy valahol rendkívüli szünetet rendeltek el a hideg miatt, így nincsenek hivatalos adataink sem" - mondta az [origo]-nak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár.

"Önmagában sem a hideg időjárás, sem a havazás nem indokolja a rendkívüli szünet elrendelését. Erre csak ott van szükség, ahol valóban olyan szélsőséges helyzet alakul ki, amely a gyermekek biztonságát, egészségét veszélyezteti". A helyettes államtitkár szerint ilyen szélsőséges helyzet lehet a meteorológusok által jelzett hófúvás és a hirtelen nagy mennyiségű havazás, "ami kockázatossá és kiszámíthatatlanná teszi a közlekedést".

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa azt mondta az [origo]-nak, hogy kizárólag spórolás miatt nem lehet elrendelni rendkívüli tanítási szünetet. "Spórolni kitűnő polgári erény, de az oktatás egy közszolgáltatás, és a gyerekek felügyeletét akkor is biztosítani kell, ha épp nem tanítanak az iskolában" - jelentette ki a biztos. Aáry-Tamás Lajos azt mondta, az igazgató felel a törvényes működésért, és ha úgy látja, hogy a fűtés korszerűtlen, tönkremehet, így "nem tudják kellőképp felfűteni az iskolát", elrendelheti a rendkívüli szünetet akár mínusz öt foknál is.

A biztos szerint önmagában a takarékoskodásért napokra vagy hetekre hazaküldeni a gyerekeket "kétségkívül aggályos". A szülők ugyanis nem készülhetnek fel arra, hogy megoldják hosszabb időre a gyerekek felügyeletét. Aáry-Tamás Lajos azt mondta, hogy a hivatala akkor indít vizsgálatot, ha egyéni bejelentés érkezik, és a biztos hozzátette, hogy "minden ügyet egyedileg kell mérlegelni, mert az is más helyzet, ha a szünet elrendelése előtt egyeztetett a szülőkkel az iskola és a fenntartó önkormányzat".

"A nagy hidegben a másfél milliós számla sem ritka"

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Bakondi György szerdán arra figyelmeztetett, hogy a most előrejelzetthez hasonló időjárás utoljára 25 éve, 1987-ben volt. Bár az ország déli részén jelentős mennyiségű hó eshet, és kemény hidegre lehet számítani, az 1987-es telet várhatóan ez sem fogja felülmúlni. Fehér Balázs meteorológus, az OMSZ munkatársa az [origo]-nak korábban azt mondta: "minden télen van két-három olyan mediterrán ciklon, amely ledob Magyarországon húsz-negyven centiméter havat".

A rendkívüli szünetet elrendelő iskolák egy része már a múlt héten hazaküldte a diákokat, és az [origo] által megkérdezett településeken nem is titkolták, hogy az önkormányzat így akar spórolni a fűtésszámlán. A Borsod megyei Girincsen és Kesznyétenen "néhány százezer forintot" takarítanak meg a szénszünet elrendelésével - mondta az [origo]-nak Farkasné Molnár Mónika, három település, Girincs, Kesznyéten és Kiscsécs körjegyzője.

A majdnem kétezer lakosú Kesznyétenen az iskolai fűtés költsége havi egymillió forint, amikor jó idő van, de a nagy hidegben "a másfél milliós számla sem ritka" - mondta a körjegyző. Girincsen a hideg miatt még sose rendeltek el tanítási szünetet, Kesznyétenen viszont tavaly is bezártak egy időre az oktatási intézmények a hideg miatt - mondta.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogdány polgármestere azzal indokolta a pénteken kihirdetett tanítási szünetet, hogy az iskola és az óvoda gázfogyasztása "a héten tapasztalt mínusz 12-14 Celsius-fokos hideg miatt csaknem a kétszeresére emelkedett, a szünet elrendelésével körülbelül egymillió forintos megtakarítást érhet el az önkormányzat".

A gyerekek az idősek otthonában

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei tiszatenyői általános iskolában az iskola vezetője rögtön kéthetes szünetet rendelt el. Kerestük a tiszatenyői polgármestert, de nem értük el. Az iskola igazgatóhelyettese, Tóth Éva azzal indokolta a szünetet, hogy "a közelgő kemény téli napok alatt meg akarják kímélni közel 150 tanulójukat az esetleges megfázásos megbetegedésektől".

Tóth Éva hozzátette, hogy "a nagy hidegben az iskolaépület fűtési rendszerét a kellő hőmérséklet biztosítása alaposan megterhelné". Az indokok között szerepel, hogy sok itt tanító pedagógus más településről jár dolgozni, és nem biztos, hogy beérne időben a munkahelyére. Az igazgatóhelyettes azt mondta, a kéthetes szünet a családok többségének nem okoz gondot, "akik azonban igényt tartanak rá, azok gyermekére az idősek napközi otthonában vigyáznak".

A többi megkérdezett településen azt mondták, nem probléma a gyerekek elhelyezése. "Girincsen a szülők nyolcvan százaléka munkanélküli, így nem gond, ha a gyerekek otthon maradnak" - mondta a körjegyző, aki hozzátette, hogy az érintett nagyjából 250 gyerek a szünet alatt sem marad étel nélkül. "Ebédjegyet kapnak a gyerekek, és ételhordóban hazavihetik a kaját, vagy a helyi hivatalban ehetik meg" - mondta Farkasné Molnár Mónika körjegyző. Forró polgármestere, Rakaczki Zoltán pedig azt mondta, hogy a 350 iskolás és óvodás többsége a munkanélküli szülőkkel van otthon, a többi szülő rokonokhoz vitte a gyereket.

A megkérdezett településeken azt tervezik, hogy a tanév végéig bepótolják a diákok a szünet miatt kiesett tanítási napokat. A tavaszi szünet valószínűleg rövidebb lesz, és a diákoknak többször szombaton is iskolába kell menniük.

Nem akar önkényes szénszünetet a szülők egyesülete

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete csütörtöki közleményében azt írta: "rossz kezekben van az iskolák és az óvodák fenntartása az önkormányzatoknál, ha felügyelet és étkeztetés nélkül hazaküldhetik a gyermekeket, az esetlegesen fűtetlen lakásokba, időszakosan megtagadva kötelező feladatukat a gyermekek óvodai nevelését, iskolai oktatását és napközbeni ellátását".

Az egyesület arra kéri az oktatásért felelős minisztert, hogy "mielőtt általános gyakorlattá válna az önkényes 'szénszünet', annak érdekében, lépjen közbe", hogy a helyi önkormányzatok ne zárják be az óvodákat, iskolákat. "Ellenkezőleg - biztosítsanak fűtött közösségi teret, étkeztetést és felügyeletet a tanulók számára a délutáni, esti időszakban is" - írta az egyesület.

Megnyugszanak attól, hogy beszélnek róla

"Az elmúlt napokban a nagy havazást és hideget előrevetítő híradások szaporodása miatt jobban fogytak a tartós élelmiszerek" - mondta az [origo]-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint bár pontos adatok még nincsenek, biztosan többet vásároltak az emberek tartós tejből, kenyérből, lisztből és tojásból. "Ez nem meglepő, minden híradóból azt hallani, hogy nagy havazás lesz, és ilyenkor az emberek előre bespájzolnak" - mondta Vámos György, aki szerint lehetnek majd olyan települések, ahol akadozni fog az áruszállítás.

"Nem tudom, mennyire extrém ez az időjárási helyzet, de ha az emberek extrémnek érzik, természetes, hogy nő a bizonytalanság" - mondta az [origo]-nak Orosz Gábor szociálpszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének oktatója. Szerinte az ilyen helyzetekben nem meglepő, hogy "főleg a biztonságra játszó emberek" megpróbálnak a legrosszabbra felkészülni, így például "bespájzolnak otthonra, és nem mozdulnak ki".

A szociálpszichológus szerint "érdekes jelenség, hogy bár télen önmagában nem meglepő, hogy mínuszok vannak és esik a hó, mégis mindenhol szóba kerül a családokban, a közértben, a hivatalokban". Orosz Gábor azt mondta, ez ugyanolyan szituáció, mint amikor megáll a vonat, és sokan elkezdenek beszélgetni utastársaikkal a leállás lehetséges okairól. "Az emberek ilyenkor megnyugszanak csupán attól, hogy beszélnek róla, hogy latolgatják a következményeket, majd ha elindul a vonat, akkor befejezik a társalgást, és minden újra a régi lesz" - mondta a szociálpszichológus.