Teletankolt Volvo rondított bele az állami céges spórolásba

A kormány által meghirdetett takarékoskodás részeként a Magyar Közút nevű cégnél is megvonták a juttatásokat a felügyelőbizottsági tagoktól, az egyik korábbi tisztségviselő cégével ugyanakkor autóbérlési szerződést kötöttek. Az állami cég által tankolt és szervizelt autót a tisztségviselő használta, aki szerint a szerződésre azért volt szükség, mert a többi felügyelőbizottsági taggal ellentétben ő nem volt vezetői pozícióban egyik állami cégnél sem.

A Magyar Közút budai székháza

Nagy spórolást hirdetett meg az állami cégeknél Orbán Viktor a kormányalakítás után bejelentett "gazdasági akciótervének" részeként. A 2010 júniusában a parlamentben elmondott beszédében közölte például, hogy megtizedelik az állami vállalatok igazgatóságainak számát, és "hasonló átalakításra kerül sor" a felügyelőbizottságoknál is, ahol "a törvényi előírások minimális betartására szorítjuk magunkat".

Orbán Viktor az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok javadalmazásáról külön nem beszélt, de minden bizonnyal az általa meghirdetett akciótervnek a jegyében döntött úgy az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB), hogy a hozzá tartozó cégeknél a felügyelőbizottságok tagjai a továbbiakban nem részesülnek tiszteletdíjban. Az MFB ezt 2010 július elején jelentette be, a döntés pedig nyolc állami cégre vonatkozott. Közéjük tartozott a többek között az utak karbantartásával foglalkozó Magyar Közút Nonprofit Zrt. nevű cég is, ahol azonban mégsem sikerült teljesen megoldani, hogy a felügyelőbizottság tagjai ne részesüljenek semmilyen juttatásban.

Üzemanyag, szerviz és matrica

A cég honlapján található egy dokumentum, amely szerint a Magyar Közút 2010 decemberében szerződést kötött egy Volvo V70-es típusú autó bérlésére. A szerződést egy Pro-Tend Kft. nevű céggel kötötték, amelynek egyik tulajdonosa és ügyvezetője Haraszti László, aki akkoriban a Magyar Közút felügyelőbizottságának elnöke volt. A szerződés szerint az állami cég havonta 150 ezer forintért bérelte Haraszti László cégétől az autót, és a megállapodás szerint ezen túl éves autópálya-matricát is fizetett a Magyar Közút, továbbá állta a "rendeltetésszerű használatból adódó javítási, szervizelési költségeket", valamint biztosította az üzemanyagot.

A Magyar Közút annak ellenére döntött az autó bérlése mellett, hogy - mint az a honlapján közzétett egyéb dokumentumokból kiderül - már akkor is hatályban volt az a szerződés, amely szerint a cég rendelkezik egy 145 autóból álló flottával. A vállalat szerint a 2010 decemberében a flottától független autóbérlési szerződést az indokolta, hogy a felügyelőbizottsági elnök számára már előtte is biztosítottak egy szintén Volvo márkájú (de más típusú: S60-as) autót, a Haraszti cégével kötött megállapodás révén azonban ezt olcsóbban meg tudták oldani. A korábbi autó bérleti díja a Magyar Közút szerint ugyanis havonta több mint 268 ezer forint volt, szemben a Pro-Tend 150 ezres bérleti díjával.

"A kedvezőbb díjtételes bérléssel a felügyelőbizottság elnöke a maga módján járult hozzá a költségcsökkentéshez" - fogalmazott a Magyar Közút a kérdéseinkre adott írásos válaszban. A cég szerint tehát így ők jobban jártak, de ugyanez igaz volt Harasztira is, aki előtte legfeljebb csak a számára rendelkezésre bocsátott hivatali autót használhatta, a szerződéskötés után azonban a cége havi 150 ezres jövedelemre tett szert. A szerződés tavaly augusztus végéig volt érvényben, a felügyelőbizottságba 2010 júniusában kinevezett Haraszti ugyanis addig volt tagja a testületnek.

Mint egy költségtérítés

Haraszti László az [origo]-nak azt mondta, a Magyar Közút azt a tízéves autót vette bérbe a cégétől, amelyet ő egyébként is használt. Hozzátette, "ez olyan volt, mint egy költségtérítés", amelyre szerinte azért volt szükség, mert az MFB alá tartozó cégeknél a kormányváltás után kialakított új rendszerben máshogy nem lehetett volna megoldani a munkával járó költségek fedezését.

Az MFB által 2010 júliusában bejelentett változtatásoknak része volt, hogy a hozzá tartozó cégeknél megszüntették az igazgatóságokat, a felügyelőbizottságok viszont megmaradtak. Haraszti szerint ezek a testületek úgynevezett ügydöntő felügyelőbizottságokká alakultak, ami azt jelentette, hogy átvették a megszűnő igazgatóságok feladatainak egy részét. "Az átalakítás utolsó pillanatában dőlt el, hogy a felügyelőbizottságok tagjai juttatást nem kapnak, miközben döntéseikért a saját vagyonukkal felelnek" - magyarázta Haraszti, hozzátéve, a testületek tagjait az MFB azzal kompenzálta, hogy mindegyikőjük számára biztosított valamilyen vezetői pozíciót a hozzá tartozó cégeknél. Ez lényegében azt jelentette - derül ki Haraszti szavaiból -, hogy a vezetői pozícióért járó fizetés fejében kellett végezni a felügyelőbizottsági munkát is.

Haraszti azt mondta, ő ugyan a Magyar Közút mellett több állami cég (például két erdészeti társaság) felügyelőbizottságába is bekerült, viszont mivel nem volt állami cégvezetői pozíciója, nem volt sem szolgálati autója, sem menedzseri fizetése. Az autóbérlési szerződés ezért szerinte azért született, hogy ne saját zsebből kelljen fizetnie a felügyelőbizottsági munkával járó költségeket.

Egy várható kinevezés közelében

A Magyar Közút kérdésünkre közölte, hogy a szerződés 2010 decemberétől 2011 augusztusáig tartó hatálya alatt összesen bruttó 825 ezer forintot költöttek a Haraszti cégétől bérelt Volvo üzemanyagára. Négyszáz forintos üzemanyagárral és száz kilométerenként nyolcliteres fogyasztással számolva azt jelenti, hogy ez az összeg közel 26 ezer kilométer megtételére volt elég. A Magyar Közút fizette az autó szervizelését is, ami a cégtől kapott válasz szerint nettó 603 ezer forintba került. Az [origo] által megkeresett, autóbérléssel foglalkozó cégek szerint ugyan általában a bérbeadó szokta fizetni a rendeltetésszerű használatból eredő szervizköltséget, a Magyar Közút szerint azonban a Haraszti cégétől bérelt Volvo díja annyira alacsony volt, hogy megérte átvállalni ezeket a kiadásokat.

Az állami vállalat közölte, hogy a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke, Sári Attila számára nem ők biztosítanak autót, hanem az MFB, ahol olyan beosztásban dolgozik, hogy jár neki kocsi. Hamarosan várhatóan állami cégvezetői pozícióba kerül Haraszti László is, az [origo] információi szerint ugyanis ő az esélyes a több hónapja elnök nélkül működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség élére. "A lehetőség megvan, indultam a pályázaton" - mondta a várható kinevezésre vonatkozó kérdésünkre Haraszti, aki már az előző Orbán-kormány idején is töltött be magas pozíciókat állami cégeknél. 2001-2002-ben ő volt a vezérigazgatója az akkor Nemzeti Autópálya Rt.-nek hívott cégnek, és igazgatósági tag volt az Állami Autópálya Kezelőnél is.