Hogy kerültek a Fidesz különutasai az államfői poszt közelébe?

2012.04.03. 17:45

Kövér Lászlót Orbán ellensúlyaként emlegetik a Fideszben, Áder Jánosnak már évekkel ezelőtt volt egy konfliktusa a pártelnökkel. De mindketten a párt keményvonalasai közé tartoznak, és az is elvárható tőlük, hogy megvédik az alaptörvényt, ami Orbán legfőbb elvárása az új köztársasági elnöktől.

"Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett" - a korábbi alkotmány és a jelenleg hatályos alaptörvény is ezzel a mondattal határozza meg a legfőbb közjogi méltóság feladatait. Schmitt Pál lemondása után most erre a feladatra keres új embert a Fidesz vezetése, és a kiszivárgott információk szerint Orbán Viktor olyan jelöltben gondolkodik, aki egyrészt határozottan kötődik a párthoz, másrészt részt vett az alaptörvény kidolgozásában, így biztosan meg is fogja azt védeni.

Ez nagyjából illik arra a két politikusra, Kövér Lászlóra és a jelenleg az Európai Parlamentben politizáló Áder Jánosra, akiket információink szerint Orbán megemlített lehetséges jelöltként már Schmitt lemondása előtt is. Kettejük közül a források szerint Kövért preferálta, aki viszont állítólag vonakodik elfogadni a jelölést.

Nem rajonganak értük

Kövér és Áder mindketten Orbán Viktor régi harcostársai. Kövért gyakran úgy emlegetik a Fideszben, mint a párt egyes számú tagkönyvének tulajdonosát. Áder neve ugyan nincs a 37 alapító listáján, de már 1988-ban belépett az akkor még nem politikai pártként működő szervezetbe. Kövér azon kevesek közé tartozik, akik 1990-től folyamatosan képviselők, és Áder is az volt 2009-ig, amikor EP-képviselővé választották.

Korábbi pályafutásuk során mindketten betöltöttek kulcsfontosságú politikai pozíciókat: Kövér az első Orbán-kormány idején titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, majd a Fidesz elnöke is volt, az országos választmány elnökeként pedig az egyik legfontosabb pártvezető. Áder már 1990-ben is kampányfőnök volt a Fideszben, 1998 és 2002 közt az Országgyűlés alelnöke, 2002 és 2006 közt pedig a Fidesz frakcióvezetője volt.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Kövér és Orbán

Bár Schmitt Pál kiválasztásánál az egyik szempont a népszerűsége volt, sem Kövér, sem Áder nem tartoznak a népszerű politikusok közé: Kövért a Medián februári felmérése szerint a megkérdezettek 90 százaléka ismerte, de csak 20 százalék látná szívesen "fontos politikai szerepben". A hazai politikától évek óta távol maradó Áder nincs a 25 legismertebb politikus listáján, így népszerűségét sem mérték. Utoljára 2007-ből lelhető fel olyan lista, amelyen szerepel, akkor a megkérdezettek 90 százaléka ismerte, 43 százalék látta volna fontos politikai szerepben.

A protokollt már kipróbálták

A magyar politikai rendszerben a köztársasági elnökre jórészt protokolláris feladatok hárulnak: ellátogat más országokba, fogadja az onnan érkező vezetőket. Schmitt Pálnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökeként, illetve madridi és berni nagykövetként ebben évtizedes tapasztalata volt. Kövér Lászlónak és Áder Jánosnak is van már némi rutinja, hiszen házelnökként is el kellett látniuk ilyen feladatokat.

Orbán Viktor a hétfői frakcióülésen hangsúlyozta, olyan jelöltet szeretne, aki tőle is jobbra áll. Bár nem egyértelmű, hogy mit értett ez alatt (épp Orbán szokta gyakran mondani, hogy ezeknek a kategóriáknak már nincs értelmük), Kövér László egyértelműen a Fidesz keményvonalasabb politikusai közé tartozik. "Az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az Országgyűlésben" - szúrt oda a Schmitt Pál hétfői beszéde közben is zajongó szocialista képviselőknek Kövér, bár ezért aztán később bocsánatot kért.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Áder János és Orbán Viktor

Áder János esetében nehezebb kimondani, hogy Orbántól jobbra állna. Bár 2002 és 2006 közt frakcióvezetőként rendszeresen bírálta a Medgyessy- majd a Gyurcsány-kormányt, a Fidesz akkoriban főleg szociális kérdésekkel foglalkozott. Azért Áder szájából elhangzott néha a kommunistákra utaló mondat. "Elhallgatva az imént előttem szóló frakcióvezetőt, Lendvai Ildikó asszonyt, az jutott eszembe, azért annak mégiscsak van egy kis diszkrét bája, ha azok használják Thürmer Gyula [a Munkáspárt elnöke - a szerk.] nevét szitokszóként, akik korábban együtt dolgoztak vele" - mondta például 2004. december 6-án, a sikertelen népszavazás után.

Elkötelezett az új alkotmány mellett

Orbán többek közt azt várja az új köztársasági elnöktől, hogy elkötelezett legyen az új alkotmányos rendszer mellett, tehát szóba sem jöhetne például az alaptörvényt többször kritizáló Sólyom László. Kövér és Áder esetében viszont fel sem merülhet, hogy ne tekintenék sajátjuknak az új rendszert. Az alaptörvényről szóló vitát például tavaly tavasszal a Fidesz vezérszónokaként Kövér László kezdte meg, majd elnökként ő hirdette ki, hogy az Országgyűlés elfogadta azt. "A nemzet azzal bízott meg bennünket, hogy ügyét e Házban képviseljük, újjáépítsük és megerősítsük életének azon kereteit, amelyeket nekünk kell szabályoznunk" - mondta beszéde végén Kövér, aki egy végül elvetett módosítóval még azt is szerette volna elérni, hogy a sarkalatos törvényeket ne bírálhassa felül az Alkotmánybíróság.

Áder János személyesen ugyan nem vett részt az alaptörvény megalkotásában - azt jórészt egy másik fideszes EP-képviselő, Szájer József fogalmazta -, de a sarkalatos törvények közül többet is rábízott Orbán Viktor. Ő volt a felelős a Velencei Bizottság által több ponton is kritizált igazságügyi reformért, illetve az új választási rendszerért, amely a bírálók szerint kifejezetten a Fidesznek kedvez. Áder az Európai Parlamentben többször is részt vett olyan vitákban, ahol a magyar alaptörvény volt a téma. "Számon kérnek egy polgári kormányon olyasmit, amit mindig elnéznek egy baloldali vezetésű kormánynak" - bírálta például a baloldali és liberális képviselőket az idén februárban.

"Soha be nem gyógyuló, gennyes seb"

Schmitt Pál kiválasztásakor Orbán számára fontos szempont volt, hogy hozzá és a párthoz lojális elnököt válasszon, és legutóbbi, zárt körben tett megszólalásai is arra utaltak, hogy ezt a szempontot továbbra sem szeretné feladni. Kövér és Áder mindketten régi harcostársai, mindkettőjük esetében voltak jelei az eltávolodásnak is.

Bár a házelnök általában fegyelmezetten viselkedik, a 2006-os vereség után benne is felmerültek dilemmák Orbán vezető szerepét illetően. Erre utal, hogy egy interjúban azt mondta, a Fidesz akkor lenne igazán erős, ha a következő országgyűlési választásokon több miniszterelnök-jelölt közül tudná kiválasztani a legalkalmasabbat. A Fidesz vezetésének működését ismerő források szerint számos fontos kérdésben ma is Kövér az ellensúly, zárt ajtók mögött ő száll a legtöbbször vitába a miniszterelnökkel. Azon kevesek közé tartozott például, akik ellenezték Schmitt Pál államfővé választását.

Áder és Orbán közt is volt egy, részleteiben máig tisztázatlan konfliktus a 2006-os vereség után. "Zajlott egy vita arról Viktor és Áder között, hogy a frakció elvégezte-e azt a munkát, hogy Gyurcsányt leharcolják" - mondta korábban az [origo]-nak a párt egyik befolyásos politikusa (az [origo] 2010-ben kétrészes cikkben dolgozta fel a Fidesz 2006-os vereségének történetét, ezeket itt, illetve itt olvashatja). Áder is résztvevője és felszólalója volt annak a beszélgetéssorozatnak, amelyet a Schmidt Mária történész által igazgatott XXI. Század Intézet szervezett a vereség után.

Egy fideszes politikus korábbi megfogalmazása szerint "soha be nem gyógyuló, gennyes sebet" okozott, hogy a Fidesz jövőjéről szóló viták után, 2007. január 15-én a Fideszhez közel álló Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amelynek máig ismeretlen szerzője azzal vádolta meg Schmidt Máriát és Áder Jánost, hogy új jobboldali pártot akarnak szervezni Orbán ellenében. Az [origo] korábbi forrásai szerint Orbán tudott a készülő cikkről, és valós veszélynek gondolta, hogy a háta mögött párttársai szervezkednek.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke hétfőn azt mondta, hogy Orbán Viktor április 16-áig tesz javaslatot a parlamenti frakciónak az új köztársasági elnök személyére. Kósa szerint lehet, hogy Orbán nemcsak egy, hanem több lehetséges jelöltet is megnevez majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKK