Több ponton bírálja a nemzetiségi törvényt az ombudsman

Szabó Máté a többi között kifogásolja, hogy a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé a választások kitűzését, és azt is, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni.

Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény egyes rendelkezései. Szabó Máté ezért ennek megállapítását és az általa tett indítványban megjelölt rendelkezések megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

Szabó Máté egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján több pontban fogalmazta meg kifogásait, ezek között azt, hogy szerinte sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon.

Az ombudsman arra is rámutatott, hogy a választások kitűzését a nemzetiségi törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, miközben több társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. Hozzátette: a 2011. évi népszámláláskor ráadásul nem is volt még ismert, milyen választójogi szerepe lesz az ilyen adatoknak.

A biztos szerint így fennáll a veszélye annak, hogy olyan településen sem lehet majd nemzetiségi önkormányzati választást tartani, ahol egyébként jelentős számban élnek az adott nemzetiség tagjai. Szabó Máté úgy véli, a törvényi szabályozás így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nemzeti közösségeket az önkormányzatuk létrehozásának jogában.

Az ombudsman szerint az anyanyelvhasználat jogának korlátozását jelenti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok üléseikről akkor is kötelesek magyar nyelvű jegyzőkönyvet készíteni, ha a tanácskozás nemzetiségi nyelven folyt. Szabó Máté úgy látja, hogy ez a Nyelvi Kartában megfogalmazott állami kötelezettségeket is sérti.

Problémásnak nevezte azt is, hogy a települési önkormányzatra száll annak a nemzetiségi önkormányzatnak a vagyona, amely a 2014-es általános választáson már nem tud megalakulni. Utalt arra, hogy ez a vagyon a későbbiekben is csak nemzetiségi célokra használható fel, de felvetette: miként fordítható nemzetiségi célokra a vagyon, ha nincs nemzetiségi közösség? Az ombudsman szerint a szabályozás egyfelől elvonja a vagyonnal való rendelkezés jogát a nemzetiségek által választott testületektől, másfelől nincs összhangban azzal, hogy a megszűnt települési nemzetiségi önkormányzat egyes jogköreit az országos nemzetiségi önkormányzatok veszik át.

Szabó Máté szerint sérti az ártatlanság vélelmét a törvénynek az a rendelkezése, amelynek értelmében a nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználásáért azok a képviselők is felelősek, akik nem is vettek részt a döntéshozatalban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, ám a fogyatékossággal élő nemzetiségi képviselők csak a lényegesen kisebb költségvetéssel gazdálkodó nemzetiségi önkormányzattól igényelhetik például a jeltolmácsot. Szabó Máté szerint ez alkotmányellenes megkülönböztetést jelent, és ellentétes a Magyarország által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel is.