Sokkal kisebb árral se lehetett kiütni a Közgépet és társait

közgépxxx

Az állami megrendeléseiről és kormányzati kötődéséről ismert Közgép úgy nyert el két cégtársával együtt egy többmilliárdos vízügyi megbízást, hogy az összes többi pályázót kizárták a versenyből. Az egyik pályázó ajánlatát arra hivatkozva érvénytelenítették, hogy túl alacsony az általa kínált ár.

Egy régóta várt beruházásra kiírt pályázat eredményét hirdették ki április 25-én az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) épületében. A hónapokkal korábban elindított eljárásban az igazgatóság arra a munkára keresett kivitelezőket, amellyel a bős-nagymarosi vízlépcső körüli jogvita részeként végrehajtott 1992-es Duna-elterelés miatt súlyos károkat szenvedett Szigetköz egyes részeinek állapotán próbálnak javítani. Ezt többek között kotrási munkákkal, különböző műtárgyak - például zsilipek - átalakításával és egyéb földmunkákkal próbálják elérni.

Az [origo] által megtekintett jegyzőkönyv szerint a vízügyi igazgatóság győri központjának egyik tárgyalójában tartott eredményhirdetés gyorsan és zökkenőmentesen zajlott le. A húsz percig tartó tájékoztatón több pályázó cég képviselőinek a jelenlétében jelentette be az igazgatóság, hogy a nyertes az SZKK Konzorcium nevű pályázó lett, amelynek három cég a tagja: a Szabadics Zrt., a Kötiviép B Kft., valamint a Közgép Zrt. Utóbbi cégnek a nevével az elmúlt hónapokban gyakran lehetett találkozni, a vállalat - legtöbbször konzorciumok tagjaként - ugyanis sorra nyerte el az állami megbízásokat. A Közgép dolgozik útépítéseken, vasúti felújításokon és hídépítéseken is, és a szaporodó megbízások eredményeként az elmúlt években folyamatosan nőtt a bevétele, amely tavaly már meghaladta az 56 milliárdot.

Fontos emberek a cég körül

A Közgép ugyanakkor nemcsak látványos fejlődése, hanem politikai kötődései miatt is magára vonta a figyelmet (a vállalat történetéről ebben a cikkben olvashat részletesen). A cég elnöke a szoros kormányzati kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt, és egy, a Népszabadság által április közepén közölt (a Közgép által azóta sem kommentált) nyilatkozat szerint a vállalatban tulajdonosi részesedéssel rendelkezik Simicska Lajos üzletember. Simicska a kilencvenes évek első felében a Fidesz gazdasági igazgatója volt, majd az első Orbán-kormányban kinevezték az APEH élére, és ugyan az utóbbi tíz évben eltűnt a nyilvánosság elől, a Fidesz több politikusa szerint továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számít a párt környezetében (részletek ebben a cikkben).

A Duna elterelése súlyos károkat okozott (a képen a Mosoni-Duna egy győri szakasza látható)

A jelenleg is számos nagy értékű állami megbízással rendelkező Közgép részvételével felálló konzorcium a szigetközi munka elnyerésével egy bruttó 5,6 milliárd forintos munkához jutott hozzá. Ez a munka valójában két különálló megbízásból jön össze, az Éduvizig ugyanis úgy írta ki a pályázatot, hogy szétbontotta a feladatokat. Egyrészt lehetett indulni az úgynevezett hullámtéren szükséges munkákra, másrészt pedig a "mentett oldal"-nak hívott területen tervezett projektért. Ezek egyenként is nagyszabású munkának számítanak a vízügyi ágazatban, és mindkét megbízásra jelentkezett több cég is. Végül azonban csak a Közgép-féle konzorcium maradt állva, a többieket ugyanis különböző okokra hivatkozva kizárták a versenyből.

Kizárt pályázók

Az Éduvizigtől kapott tájékoztatás és az [origo] által megismert eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint több céget is azért zártak ki, mert nem tudták megfelelően igazolni azt, hogy rendelkeznek a szükséges referenciákkal. "Az ajánlattevők a hiánypótlási felhívás ellenére sem csatoltak olyan igazolásokat, amelyekből a szerződés teljesítésére való alkalmasságuk megállapítható, illetve ajánlatuk nem tartalmazta valamennyi előírt dokumentumot" - közölte kérdésünkre az Éduvizig. Ez a döntés négy céget, illetve konzorciumot érintett, amelyek különböző felállásban elindultak mind a két meghirdetett részmunkáért.

A referenciaigazolások miatt kizárt cégek között volt a Gebrüder Haider nevű osztrák építőipari cég, amely az első részmunkára egyedül, a másodikra pedig egy konzorcium tagjaként indult. Mindkét esetben alacsonyabb árat adott be, mint a később győztesnek nyilvánított Közgép-féle csoport, de miután az Éduvizig elégtelennek tartotta a pályázatát, nem tudta érvényesíteni az árból fakadó esetleges előnyét. Az [origo] kereste a Gebrüder Haidert, de nem válaszoltak kérdéseinkre.

Félmilliárddal kevesebbért

Nem az osztrák cég volt ugyanakkor az egyetlen, amely a végül nyertesnek kihirdetett konzorciumnál olcsóbb ajánlatot adott. A Közgép-csoportnál jóval kedvezőbb árral pályázott a Magyar Vízépítő Zrt. nevű cég, amely csak az egyik részmunkára, a hullámtéri projektra kiírt tenderen indult el. Az Éduvizigtől kapott tájékoztatás szerint a cég nettó 1,509 milliárd forintos ajánlatot tett, míg a Közgép részvételével felálló konzorcium ennél közel félmilliárddal többért, 2,008 milliárd forintért vállalta el ezt a részmunkát.

Dőlnek a megrendelések a Közgéphez (a kép a Margit híd felújításakor készült)

Bár a félmilliárdos különbség elvileg kedvezőnek tűnik, a cég épp az áron bukta el a munkát. Az Éduvizig ugyanis az [origo]-nak küldött tájékoztatója szerint arra jutott, hogy a cég "az ajánlati ár megalapozottságát az ajánlattevő nem támasztotta alá megfelelően", így az igazgatóság azt nem tartotta elfogadhatónak, és ezért érvénytelennek nyilvánították a pályázatot.

Az Éduvizignek tehát lényegében az volt a problémája az ajánlattal, hogy túlságosan alacsonynak tartotta a megjelölt árat. A közbeszerzési törvényben (mivel ez a pályázat még tavaly év végén indult el, így még az akkori jogszabály vonatkozik rá) valóban létezik a "kirívóan alacsonynak ítélt ellenszolgáltatás" fogalma, vagyis az, ha egy pályázó gyanúsan olcsón vállalná el az adott munkát. A törvény azt is meghatározza, hogy mi számít "kirívóan alacsony árnak": ha legalább 15 százalékos eltérés van a többi ajánlatból számított átlagtól (a számítás pontos módja függ attól, hány ajánlat érkezett be).

Elutasított érvek

A szigetközi projektnél figyelembe kellett venni ezt a szabályt, viszont a törvényből kiderül az is, hogy 15 százalék feletti eltérés esetén is van mérlegelési lehetősége az ajánlatkérőnek. A jogszabály szerint ugyanis ilyenkor kötelező megkérni az olcsó ajánlatot benyújtó pályázót, hogy indokolja meg az árat. Az [origo] által megtekintett eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint a Vízépítő többek között azzal érvelt, hogy telephellyel rendelkezik a beruházás közelében, így jelentős költségeket tud megtakarítani a szállításon, szervizelésen. A cégnyilvántartás szerint a budapesti központú cégnek valóban van egy telephelye a projekt helyszínének közvetlen közelében lévő Vámosszabadiban, míg a végül nyertesnek nyilvánított konzorcium egyik tagja sem rendelkezik hasonlóval (a győztes cégeknek a Dunántúlon csak a Balatonnál, illetve Zala megyében vannak telephelyei).

A közeli helyszínre való hivatkozást ugyanakkor az Éduvizig nem fogadta el, az [origo]-nak küldött tájékoztatás szerint ugyanis úgy ítélte meg, hogy ez nem elegendő indok az alacsony árra. Az igazgatóságot nem hatotta meg a cégnek az az érve sem, hogy nem elsősorban a profitszerzés, hanem - mint az általunk megismert eredményhirdetési jegyzőkönyvben szerepel - a piacon való túlélés vezérelte az ár megállapításakor. A jegyzőkönyv szerint az Éduvizig erre azt mondta, hogy ezt az érvet nem tartja megfelelő indoknak. Az [origo] megkereste a Magyar Vízépítőt, ahol közölték, hogy nem kívánnak nyilatkozni a pályázatban megjelölt árról. Kérdésünkre annyit elárultak, hogy a pályázati döntés ellen nem kezdeményeztek jogorvoslati eljárást, azt viszont nem részletezték, hogy miért döntöttek így.

Az Éduvizig már alá is írta a megbízásról szóló szerződést a Közgép-konzorciummal, amely így a bevállalt 5,6 milliárd forintért végezheti el a munkát. Ez azt jelenti, hogy teljesen ki is merül a megbízásra rendelkezésre álló keret, a pályázatot elindító felhívásban ugyanis pontosan ekkora összeg szerepelt a két részmunkára fordítható fedezetnél. Az [origo] szerdán megkereste a Közgépet több, a pályázatra vonatkozó kérdéssel, de a cég egyelőre nem válaszolt ezekre.

Politikai viharban

Nem ez a szigetközi projekt a Közgép egyetlen vízügyes munkája, épp május elején hirdette ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hogy egy olyan konzorcium nyerte el nettó 11 milliárd forintért a "Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó" építésére kiírt pályázatot, amelynek a cég is tagja. Szintén a közelmúltban nyert el a cég - szintén egy konzorcium tagjaként - egy közel 40 milliárdos vasúti fejlesztést a Népszabadság értesülése szerint. Az [origo] áprilisban számolt be egy olyan útépítési pályázatról, amelyben a feltételek úgy voltak meghatározva, hogy a Közgép részvételével felállt konzorciumnak kedveztek. Az eljárást végül a Közbeszerzési Döntőbizottság szabálytalannak minősítette, az ajánlatkérő pedig új pályázat kiírásáról döntött.

Az állami tendereken mutatott látványos sikerei és kormányzati kötődései miatt a Közgép az utóbbi hetekben bekerült a politikai viták középpontjába. Május elején a parlamentben Karácsony Gergely LMP-s képviselő a miniszterelnököt kérdezte Nyerges Zsolt és Simicska Lajos üzleti ügyeiről, a Jobbik pedig vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte az üzletemberekhez kötődő vállalkozások - így például a Közgép - tevékenységének vizsgálatára. Bár a bizottság felállításához szükséges aláírást sikerült összegyűjteni, egyelőre nem világos, hogy mi lesz a sorsa, miután a Fidesz már jelezte, hogy nem támogatja a testület létrehozását.