Milyen a bulizás Vizoviczki diszkóbirodalmában?

Bekészülve szájat harapdálni a house-re, bejägerezve lötyögni a slágerekre, vagy pörögni a rúdon az R&B-re - ha valaki el akarja magát engedni, Vizoviczki László diszkóbirodalmában ezt többféleképpen megteheti. Van, aki limuzinnal érkezik, mások a HÉV-en alapoznak a bulira. Megnéztük, hogyan buliznak a Hajógyári-szigeten.

"Őt is be fogják vinni a sittre lassan" - súgta oda barátnőjének éjfél körül a Hajógyári-sziget egyik korzóján egy rappernek öltözött lány, néhány másodperccel az után, hogy odaköszönt a vele szembe jövő rosszarcú fickónak, akit a köznyelvben cinikusan vállalkozóként írnának körül. Ezenkívül azonban más jele látszólag nem volt péntek éjszaka a szórakozónegyedben annak, hogy az itteni bulihelyek tulajdonosa, Vizoviczki László a kulcsfigurája a múlt héten kirobbant, több rendőri vezetőt is érintő korrupciós botránynak.

Ránézésre ez nem vette el a kedvét a bulizástól sem a Hajógyári-szigetre az Árpád hídi HÉV-megállóból átsétáló, 16-20 év körüli, jellemzően kétliteres, szénsavas üdítőkbe kevert tömény szeszt piáló fiataloknak, sem a limuzinokkal érkezőknek. Mivel öt perc alatt három ilyen autó is átkelt a szigetet a Duna-parttal összekötő hídon, jól megfigyelhetőek voltak a limuzinok legkarakteresebb tulajdonságai: nehezen veszik a kanyarokat, és a különböző nyílásaikon sötétedés után mindig sikoltozó emberek hajolnak ki poharakkal a kezükben.

Megiszol négy Jägert, aztán annyi

A szigeten számos szórakozóhely van, és aki szívesen hallgat magyar kereskedelmi rádiókat, az biztosan talál ott a zenei ízlésének megfelelő bulit. A Cafe Puertóban főleg 30-40 évesek andalogtak bágyadtan érzelmes latin zenékre, a tengerparti hangulatot a fából készült nyugágyak és a pálmafákon lévő, karácsonykor fenyőfákon használt díszkivilágítás tette autentikusabbá. A szomszédos Sláger Teraszon főleg az 1990-es évek magyar slágereinek (például Fresh, TNT) diszkósított változataira szórakozott a Café Puertóénál jellemzően egy generációval idősebb közönség, amelynek nő tagjait a különböző nagymacskák színeire hajazó leggingsek tettek fiatalosabbá.

A létszámból ítélve azonban a Sláger Teraszra voltak a legkevésbé fogékonyak a péntek esti bulizók, fél 12-kor nagyjából négyen voltak a tánctéren, és később is elég szellősen mozogva nosztalgiáztak a diszkókorszakon. "A Sláger a legjobb. Bemész, megiszol négy Jägert, aztán annyi" - foglalta össze bulifilozófiáját egy fiatal srác. Annál többen voltak a talán legnagyobb szórakozóhelyen, a Bed Beachen, ahová a lányok ingyen, a fiúk pedig 500 forintért mehettek be éjfél előtt. Itt a Sláger Teraszon látott diszkógömbökkel szemben minimális ruhákban táncoló csajokra, pultokon elhelyezett gyertyákra, egy ötméteres Buddha-szoborra, valamint a fehér szín uralmára alapozták a hely dizánját.

A Bed Beachen VIP-rész is ki lett alakítva, ahová 20 euróért lehetett bemenni a bejárathoz ragasztott, fénymásolt A4-es lap szerint. A VIP-ben főleg elegáns, középkorú férfiak voltak, akik jéggel tömött vödrökben hűtött töményekből rövideztek, és vélhetően hozzájuk tartoztak a VIP-parkolóban álló luxuskocsik, mint például egy Lamborghini. A náluk jóval fiatalabb és jóval szexisebb csajok a tánctérre néző korlát mellett sorban állva buliztak a house zenére, különösen akkor, amikor a party egyik lokális csúcspontján lejátszották Modjo Lady című számának remixét.

Bölcsészek és örökifjak

Hiába voltak sokan a Bed Beachen, meglepően könnyedén lehetett sorra kerülni a pultnál, ahol egy sörért 800 forintot, egy felesért vagy egy energiaitalért egy ezrest, egy koktélért pedig 1600-at kellett fizetni. Bár a kiszolgáló személyzetre túlzás lenne a kedves szót használni, a biztonsági őröktől a jegyárusokig mindenki segítőkész volt, a beléptetéssel és a tájékoztatással kapcsolatban sem volt negatív tapasztalatunk.

A bulizókról nehezen lehetne általános képet festeni, a legnépszerűbb viselet mindenesetre a feltűnő színű, a comb felső harmadáig érő szoknya volt a lányoknál, a fiúknál pedig a farmer-ing kombináció, de rövidnadrágban is be lehetett menni. Azt, hogy a dress code annyira nem szigorú, néhány háromnegyedes halásznadrág, flip-flop papucs vagy Harcos márkájú felső is mutatta. Bár nem nagyon lehetett látni olyat, aki úgy nézett volna ki, mintha még soha nem járt volna konditeremben, vagy két hétnél régebben volt fodrásznál, akadtak bölcsészkinézetű lányok és hatvanéves örökifjak is.

Ment a szájharapdálás

Ha nem is volt kirívó más magyarországi szórakozóhelyekhez képest, voltak azért elég nyilvánvaló jelei annak, hogy a Bed Beachen szórakozók nemcsak alkohol segítségével lazulnak el. A tánctéren állva nem nagyon kellett öt méternél távolabb nézni, hogy teljesen monoton tempóban terpeszből terpeszbe pattogó, gépmozgású, szájukat harapdáló embereket lássunk, és a vécében járva is szokványosnak tűnt, hogy egyszerre többen menjenek be egy fülkébe. Még ezzel együtt is túlzásnak tűnt ugyanakkor annak a 20 év körüli fiúnak az állítása, aki szerint "bent a 90 százalék cuccozik, mindenki szeletel". A srác tavaly egész nyáron a Bed Beachbe járt, és éppen szintetikus kábítószert akart venni. Azt mondta, ez hol könnyebb, hol nehezebb a Hajógyárin.

"Pedig a drogosok a Dokkolóba járnak, ott hallgathatatlan a zene, csak a tuctuc megy" - mondta egy fiatal lány egy másik, szintén a szigeten lévő helyről. "Inkább iszom egy Tequilát, és lemegyek a Dokk Beachre R&B-t hallgatni" - mondta a Bed Beach melletti helyről. A Dokk Beachen kisebbek voltak a bicepszek, kevésbé feszültek a pólók, több ruha volt a lányokon, életszerűbb és vidámabb volt a hangulat a Bed Beachnél, nyilván ez a house-nál boldogabb R&B-nek is volt köszönhető.

Kifejezetten sok volt a külföldi, még indiaiakat is lehetett látni, és egy londoni bangladesiekből álló lánybúcsúztató csoportot is. A hely közepén lévő uszoda és a benne lévő úszógumik és gumiállatok is kedvesebbé tették a helyet, a rengeteg tartóoszlopnak köszönhetően pedig elég sok lány fedezhette fel magában a rúdtáncost a Pitbull-számokra. A csajozás is gördülékenyebbnek tűnt a Bed Beachhez képest: míg itt a srácok kezdeményezőbbnek tűntek, addig utóbbiban inkább csak a terepet mérték fel szájrágás közben.