Anyázva estek egymásnak a fideszesek a szemétdíj miatt

Rogán Antal frakcióvezetőnek kellett beavatkoznia az [origo] információi szerint abba a káromkodásokkal tűzdelt, személyeskedő vitába, amely a kormánypártok hétfői frakcióülésén alakult ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és néhány polgármester között. Szemtanúk szerint az államtitkár kocsmai stílusban, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal ostorozta a hulladéktörvényt felpuhítani próbáló településvezetőket. Az elöljárók bevallásuk szerint a lakosságot féltik a szemétdíjak drasztikus emelésétől, az államtitkár szerint azonban csak a saját érdekeiket.

"Tizennégy éve ülök a parlamentben, de ilyet én még frakcióülésen nem hallottam" - több, az [origo]-nak nyilatkozó kormánypárti képviselő egybehangzó állítása szerint sem volt még példa olyan alpári stílusban zajló, elmérgesedett vitára, mint amilyen a Fidesz és a KDNP hétfői frakcióülésén alakult ki Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és néhány polgármester között.

A káromkodásokkal tűzdelt, személyeskedésektől sem mentes összecsapást a résztvevők szerint többször Rogán Antal frakcióvezető próbálta kulturált mederbe terelni, arra kérve az egymással üvöltöző politikusokat, hogy váltsanak stílust, mert a közönséges, kocsmai modor idegen a frakciószövetség szellemiségétől.

A vitát a résztvevők elmondása szerint az államtitkár provokálta ki, aki a parlament előtt fekvő hulladéktörvény apropóján esett neki a tervezet egyes részleteit vitató, ahhoz módosító indítványokat benyújtó polgármestereknek.

Nem akarják lenyelni

A kormány által még tavaly decemberben benyújtott, a kötelező uniós notifikációs eljárás miatt azonban több hónapra félretett hulladéktörvény egyik legfontosabb és a polgármestereket leginkább érintő változása, hogy bevezeti az úgynevezett hulladéklerakási járulékot. A 2013-tól élő, ez eredeti javaslat szerint tonnánként 12 ezer forintos új terhet a túlnyomórészt önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltató társaságoknak kellene megfizetniük, azonban úgy, hogy a lakossági szemétdíjakban a költségeiket növelő tételt nem érvényesíthetnék. A kormány egy tavalyi rendeletével ugyanis az áram-, a gáz- és a vízdíjakhoz hasonlóan a szemétszállítási díjak befagyasztását is elrendelte 2012-re, 2013-tól pedig - területileg differenciáltan - a Magyar Energia Hivatal fogja a díjat központilag megállapítani.

Illés Zoltán államtitkár a kormányzati szemétszedési akcióban

A polgármesterek emiatt attól tartanak, hogy saját (rész)tulajdonú közszolgáltató cégeiken keresztül a veszteséget nekik kell majd lenyelniük. Ez több okból is fájó lehet számukra: egyrészt az önkormányzati finanszírozás és feladatellátás 2013-tól esedékes átszabása miatt eleve sokkal kevesebb forrásból gazdálkodhatnak majd, így a forráselvonások miatt még érzékenyebben érinti őket a tehernövekedés. Másrészt a közszolgáltató cégek nyereségét eddig számos település olyan helyi feladatokra forgatta vissza, amelyekre állami támogatást nem kapott, vagy csak a szükségesnél jóval kevesebbet. Az [origo]-nak nyilatkozó polgármesterek zöme jellemzően helyi közösségek, klubok és sportegyesületek támogatását említette erre példaként, és a frakcióülésen részt vevők szerint az ilyen támogatások, illetve a "hulladékbizniszben érdekelt" külföldi cégek pártolása miatt rohanta le a polgármestereket is - elsőként a szolnoki Szalay Ferencet - a környezetvédelmi államtitkár.

Ha nem szemétdíjból, majd adókból beszedik

Illés már egy két héttel ezelőtti szakmai konferencián is éles kirohanást intézett Szalay és a városi hulladékkezelő, az önkormányzat többségi tulajdonában lévő Remondis Zrt. ellen, megengedhetetlennek nevezve, hogy közszolgáltató cége profitjából a városi kosárlabdacsapatot szponzorálja egy település. Bírálata azonban kiterjedt más, meg nem nevezett önkormányzatokra is, mondván, hogy a közszolgáltató cég bevételét a közszolgáltatás javítására kell visszaforgatni, és a polgármesterek ne hivatkozzanak arra, hogy valamiből fenn kell tartani a nyugdíjasklubot vagy parkosítani, füvesíteni kell.

A központi források csökkenése miatt a polgármesterek azonban nemcsak magukra, hanem a lakosságra is veszélyesnek tartják az új törvénnyel életbe lépő gyakorlatot, a cégek lerakási járulék miatt keletkező többletköltsége szerintük ugyanis a díjak kormányzati befagyasztása ellenére is meg fog jelenni előbb-utóbb a háztartások által fizetendő szemétdíjban.

"Persze, elvileg nem a lakosság, hanem a hulladékkezelő cég nyeli le a lerakási járulék miatti mínuszt, csakhogy ha az önkormányzati cég fizeti, akkor veszteséges lesz. Ezzel pedig magának az önkormányzatnak is nőnek a veszteségei, vagyis nem marad más hátra, mint pótolni valahogy a kieső bevételt, például pluszadók kivetésével. Vagyis nem díjoldalon, hanem adóoldalon leszünk kénytelenek megterhelni a háztartásokat. Ez különösen olyan térségekben lehet igaz, ahol a szemétdíj, ezen belül a lerakási díj az átlagosnál alacsonyabb" - mondta például az [origo]-nak Habis László egri polgármester.

Illegális hulladéklerakó - elszaporodhat a gyakorlat a díjemeléssel

"A frakcióülést követő egyeztetésen az államtitkár azzal vádolt, hogy osztrák befektetők szekerét tolom (a térségben az osztrák tulajdonú Ave Kft. üzemelteti a szemétlerakót, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú városi hulladékkezelő neki fizeti majd a lerakási járulékot - a szerk.). Én viszont rosszul viselem, ha lecsirkefogóznak, miközben épp hogy nem a multik, hanem az önkormányzat és a lakosság érdekeit képviselem" - magyarázta az államtitkárral kialakult vitájáról a polgármester.

Ha válogatják, kevesebb lesz

Több másik, a vitából kimaradó, de polgármestertársaival egyetértő településvezető az [origo] kérdésére az időzítést kifogásolta a díj bevezetésében, azon méltatlankodva, hogy a lakossági terheket is növelő intézkedéseket a ciklus második felében, a választásokhoz közeledve kell meglépniük, amivel helyi népszerűségük, közvetve újraválasztási esélyük kerül veszélybe.

Az államtitkár által legélesebben támadott szolnoki polgármester nem kívánt nyilatkozni az ügyről, azt azonban cáfolta, hogy a városi közszolgáltató támogatná bevételeiből a kosárcsapatot.

Illés Zoltán az [origo] megkeresésére nem tagadta, hogy nyomdafestéket nem tűrő káromkodásokra is ragadtatta magát a vitában, azonban szerinte fontos volt megértetni a polgármesterekkel, hogy a lerakási járulék uniós kötelezettség, ahogyan Brüsszel írja elő azt is, hogy annak bevételeiből mit lehet finanszírozni.

"Azok nyüszkölnek, akik sokat veszítenek és a régi rendszer fenntartásában érdekeltek" - összegezte a módosítás elleni tiltakozásokat az államtitkár, hozzátéve, hogy bár közvetlen bizonyítéka nincs, "alapos a gyanúja", hogy a négyötöd részben állami vagy önkormányzati résztulajdonban lévő közszolgáltató cégek nyereségét más célokra mentik ki a települések, és arra is, hogy a szolgáltatási szegmens egyötödén osztozó külföldi vállalkozások 100 százalékosnál is magasabb profitot kaszálnak a lakossági szemétdíjakon. "Márpedig ez így nem mehet tovább" - tette hozzá az államtitkár.

Hulladékválogatás egy turai cég telephelyén

Illés Zoltán vitatja a polgármesterek azon aggályát is, hogy a cégek által fizetendő lerakási járulék megjelenthetne a lakossági szeméttarifákban is. A díj megfizetése miatt szerinte maximum a cégek profitja lesz kisebb. A legfontosabb azonban szerinte az, hogy mivel a járulékot csak a válogatatlan szemét lerakása után kell megfizetni, a díj - vagyis a lerakás drágítása - a szolgáltatást végzőket a hulladék előválogatására, illetve arra ösztönzi, hogy a lakossággal is szelektíven gyűjtessék a szemetet. (A válogatatlan hulladék aránya Magyarországon ma még közel 70 százalék, szemben az uniós 35-40 százalékkal.)

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról csütörtökön szavaz a parlament, a polgármesterek észrevételeinek egy részét a tervezetről tartott hétfői egyeztetésen támogathatónak minősítette az államtitkár. Ezek közé tartozik, hogy a lerakási járulékot nem egyszerre, hanem 2016-ig négy lépcsőben emelik 12 ezer forintra, jövő januártól 3 ezer, 2014-től 6, 2015-től pedig 9 ezer forint pluszt kell tonnánként fizetni.