Orbán: Vannak bűnök, amelyek nem évülnek el

Orbán Viktor miniszterelnök a német Focus című lapnak nyilatkozott a Csatáry-ügyről, amelyről úgy vélte, vannak bűnök, amelyek nem évülnek el. Ezzel gyakorlatilag állást foglalt abban a társadalmi vitában, hogy az idős Csatáry Lászlót el lehet ítélni, ha van ellene megfelelő bizonyíték. A kormányfő beszélt arról is, hogy Kelet-Európa erős demokráciákból áll, az alaptörvény azért kevésbé liberális, mint a nyugati alkotmányok, mert a magyarok nem akarták, hogy az legyen.

A zéró tolerancia elvét vallja Orbán Viktor, ezt mondta a Focus című német hetilapnak adott interjújában, amelyben az antiszemita és a romaellenes megnyilvánulásokról is beszélt.

"Magyarország az európai jogi hagyományt követi", amelynek értelmében "az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el" - mondta a lap hétfői számában megjelent interjúban a Csatáry-ügyről. Csatáry Lászlót múlt szerdán vették őrizetbe, a 97 éves férfit a második világháborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolják. (Az ügyéről itt olvashat bővebben.)

"Egyetértünk abban, hogy a sikernek és a társadalmi elismertségnek a munkán kell alapulnia", és egyetértés van abban is, hogy "mindenki felelős a saját sorsáért" - mondta Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy a társadalom megosztott. Szerinte több dolog köti össze a magyarságot, mint amennyi szétválasztja. Ugyanakkor a német lapnak azt mondta, "nem szeretjük, ha valaki külföldről beleszól az életünkbe".

A lap munkatársa az interjúban felvetette, hogy Kelet-Európa "orbanizációjáról" beszélnek, amely alatt a hatalommal való visszaélést és az autokratikus kormányzási formát értik. A kormányfő erre azt válaszolta, hogy a "butaság ellen egy orvosság van: a tanulás". Szerinte Kelet-Európában legitim választások által létrejött erős demokráciák működnek.

Orbán Viktor a lapnak azt mondta, az alaptörvény azért "kevésbé liberális, mint a nyugat-európai" alkotmányok, mert "az emberek egyszerűen nem akarták", hogy az legyen. Hozzátette, hogy ugyanígy jártak el a szociális és a nyugdíjrendszer reformjakor.

A miniszterelnök népszerűségének csökkenését mutató közvélemény-kutatási adatokkal kapcsolatban azt mondta, ezzel nem tud foglalkozni, mert "egy csata kellős közepén" nem közvélemény-kutatási adatokat kell elemezni, hanem harcolni kell.

A gazdasági válságról azt mondta, "nem Európa van válságban, hanem az euróövezet", és az európai népeket "szoros kötelékek tartják össze, amelyek minden válságot kibírnak". Magyarország "kivár és drukkol" az eurózóna tagjainak, akik gazdaságpolitikai, fiskális és politikai uniót akarnak létrehozni. Szerinte az eurózóna már nem ugyanaz, mint ami 2004-ben volt, így hiába vállalt az ország kötelezettséget az euró átvételére, "mindenkinek joga van az álláspontja átgondolásához". A válasz a jelenlegi euróövezet sikerétől függ - mondta.

"A német adófizetőktől egy centet sem akarunk! Köszönjük szépen, megállunk a saját lábunkon!" - mondta az IMF-tárgyalásokról.

Magyarországnak jóléti társadalomból munkaalapú társadalommá kell válnia - jelentette ki, hozzátéve, hogy ez "viharokat okoz, és áldozatokat követel", de nincs más esély a versenyképesség javítására és az adósság csökkentésére.

A gazdaság újraállamosítására vonatkozó kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egyes stratégiai területeken Magyarországnak "felétlenül ott kell lennie". E területek közé tartoznak az energetikai vállalatok, az atomipar, a telekommunikáció, a felsőoktatás és a bankszektor, amely 70 százalékban külföldiek tulajdonában van. "Az én célom az, hogy a bankok 50 százaléka magyar kézben legyen" - mondta.

A korona, a család és a kereszténység "fontos, de a legfontosabb a szabadság" - mondta, hozzátéve, hogy "a haza és a nemzet is a jövőhöz tartozik", és nem szabad feloldódni egy "nemzetek feletti valamiben", hanem meg kell őrizni a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat - mondta a lapnak Orbán.