Matolcsy kiskaput hagyott az energiaitalos cégek előtt

Hiába vezették be a csipszadót, az energiaitalok gyártói a receptek folyamatos változtatásával kibújnak alóla, így a tervezett milliárdok helyett csak néhány száz millió forintot fizettek be a költségvetésbe. Az egészségügyi minisztérium javaslata az [origo] információi szerint lehetetlenné tette volna a trükközést, de Matolcsy György minisztériumában lesöpörték az asztalról.

Végleg megszüntette volna az energiaital-gyártók trükközéseit az egészségügyi államtitkárság a népegészségügyi termékadóról szóló törvény (közkeletű nevén csipszadó) ezen italokra vonatkozó meghatározásainak átírásával - értesült az [origo]. A gyártók egy része ugyanis - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - a termékek receptúrájának megváltoztatásával újra és újra kibújt az adó megfizetése alól.

Pedig a csipszadó egy évvel ezelőtti bevezetése óta a parlament októberig már kétszer (két hete harmadszor is) átírta az energiaital-meghatározást, ám mindkét módosítás után nem sokkal megjelentek a gyártók új fejlesztésűként reklámozott termékei, amelyekben az adóköteles összetevők arányát a rögzített határ alá vitték, vagy más adómentes hatóanyaggal helyettesítették.

A kiskapuval leginkább a hazai gyártók éltek, a nemzetközi cégeknek - például a Red Bullnak - ugyanis nem érte meg az adóelkerülés miatt csak Magyarországra megváltoztatott összetevőjű terméket fejleszteni. A hazai gyártók leleményességéből adódóan azonban lényegében csak az említett multicég és 1-2 kisebb hazai vállalkozás fizette a termékadót, a szektor többi szereplője - köztük az energiaital-piac legnagyobb részét, 20 százalékát egyedül birtokló Hell Energy, az eladásokból 16 százalékban részesedő Bomba vagy a fogyasztás tizedét adó Watt gyártója - nem.

Gyorsan reagáltak

A csipszadó tavalyi első verziójában az a termék számított energiaitalnak, amelynek hozzáadott koffeintartalma meghaladta a 10 milligrammot 100 milliliterenként. A gyártók közül többen gyakorlatilag már a szeptemberi hatályba lépés időpontjára elkészültek az új összetételű italokkal, amelyek az adóküszöb alá csökkentett koffeintartalmat más élénkítő hatású anyag - teobromin, teofillin, nagy mennyiségű taurin - hozzáadásával kompenzálták.

A trükkökre a parlament is gyorsan reagált: novembertől úgy módosították a törvényt, hogy a koffein helyett az a vegyületcsoport, a metil-xantin került a meghatározásba, amelybe a koffein mellett a teobromin vagy a teofillin is beletartozik. Bár a metil-xantin-tartalmat relatíve alacsonyan, 1 milligramm/100 milliliterben határozták meg, a termék csak abban az esetben lett adóköteles, ha egyúttal legalább 100 milligramm taurint is tartalmazott.

A hazai energiaital-piac ismertebb szereplői:

Hell Energy 19%, Bomba: 16%, Watt 10%; Monster 6%, Tesco Energy 6%, Burn (Coca-Cola) 5%, Cobra (1,5l) 5%, Red Bull 4%
(2012. augusztusi felmérés alapján)

A gyártók ismét gyorsan reagáltak a módosításra: kivonták termékeikből a taurint, és megemelték az ital koffeintartalmát, amely így önmagában már nem volt adóköteles, vagy mindkettőt olyan összetevőkre - különböző cukorszármazékokra, illetve egzotikus növények kivonataira - cserélték, amelyek nem szerepeltek a törvényi definícióban. A Hell új fejlesztésű, New Generation fantázianevű italába például a Dél-Amerikában közkedvelt, élénkítő hatású növény, a matécserje kivonata, a matein került, míg más gyártók zöldtea-kivonattal, guaranával vagy ginzenggel helyettesítették a korábbi vegyületeket. Bár elvileg, pontosabban kémiailag mindegyik felsorolt pótlóanyag metil-xantin-származék, az adófizetést mégis sikerült elkerülni, mivel a törvény csak a vegyület három legismertebb típusát, a koffeint, a teobromint és a teofillint nevesítette az értelmező rendelkezésekben.

300 millió sem folyt be a 8 milliárdból

A gyártók trükközései a csipszadó bevételein is erősen meglátszottak: a korábbi 32 millió liter éves energiaital-fogyasztást figyelembe véve ugyanis, ha minden érintett adózna, akár 8 milliárdos bevétele is lehetne az államnak csak ebből a szektorból. A csipszadó múlt szeptemberi hatályba lépésétől ez év augusztusáig azonban a NAV adatai szerint még 300 millió forint sem folyt be.

Ezen akart javítani a nemzetgazdasági miniszter egy még júliusban benyújtott módosítással, amely a metil-xantin és a taurin együttes jelenléte helyett adókötelessé akarta tenni azokat az italokat is, amelyek akár csak az összetevők egyikét tartalmazzák. Tehát adókötelesek lettek volna például a csak koffeintartalmú italok is, száz milliliterenként 15 milligramm metil-xantin-tartalom felett.

2011-ben évi 32 millió liter fogyott belőlük

Bár a parlamentben két hete jóvá is hagyott módosítással januártól a legutóbbi trükkhullámkor bevezetett italok többsége már adóköteles lenne, a különböző növénykivonatokkal kibújó termékek továbbra sem, és az [origo]-nak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő iparági szakértő szerint az előbbiek gyártóinak is nagyjából két hetükbe telne, hogy hajszállal épp az adóköteles szint, azaz 15 milligramm alá lőjék be termékeik koffeintartamát.

Lesöpörték az érdemi szigorítást

A megmaradó kiskapuk elkerülésére az emberi erőforrás minisztérium egészségügyi államtitkársága a Matolcsy-féle indítvány megszavazása előtt információink szerint olyan módosításra tett javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, amely további 11, eddig nem definiált metil-xantin származékot, illetve adóelkerülés érdekében felhasznált élénkítő hatású összetevőt, köztük a matét, guaranát, illetve ginzenget is bevonta volna az adóköteles körbe.

A Szócska Miklós vezette államtitkárság emellett az energiaital élelmiszerkönyvi fogalmának meghatározására is javaslatot tett. A nemzetközi gyakorlatban ugyanis csak a legalább15 milligramm koffeint és emellett taurint vagy egyéb élénkítő hatású összetevőket tartalmazó terméket lehet energiaitalként értékesíteni. Tehát egy hasonló definíció hazai átültetése után számos, eddig a koffeintartalom csökkentésével operáló gyártó maximum tutti-frutti ízű üdítőitalnak hívhatná a termékét, energiaitalnak nem, ha pedig mégis bele akarna tartozni a kategóriába, nem kerülhetné el az adófizetést.

Az államtitkárság információink szerint az energiaitalokra rótt termékadó jelenlegi, 250 forint/literes, a szakértők szerint is túlzottnak tartott mértékének csökkentését is javasolta az NGM-nek, azzal érvelve, hogy az alacsonyabb teher kevésbé ösztönözné a cégeket az adóelkerülésre.

Annak ellenére, hogy a felvetett módosításokkal a mostani többszörösére nőhetnének a csipszadó energiaital-szegmenséből befolyó, már-már kínosan alacsony költségvetési bevételek, Matolcsy György tárcája lesöpörte az asztalról a kiskapukat bezáró javaslatokat. Az elutasításban a folyamatra rálátó minisztériumi és piaci források ismeretei szerint a piac vezető hazai szereplőinek, legfőképpen a forgalomban lévő öt terméke közül egyik után sem fizető Hell Energynek volt szerepe, amely több csatornán is aktívan lobbizott a szigorítások ellen.

A kevesebb több lenne

A Hell Energy Magyarország Kft. szóvivője az [origo] megkeresésére nem cáfolta, hogy megpróbálták lebeszélni a gazdasági tárcát a további szigorítástól. Tóth Eszter elmondása szerint a cég az ágazat néhány más képviselőjével együtt több alkalommal tárgyalt az NGM illetékeseivel, mindannyiszor az adó szerintük túlzó, más termékekhez képest aránytalan mértékére próbálva felhívni a tárca figyelmét. Igazságtalannak tartják ugyanis, hogy míg az ugyancsak a csipszadó hatálya alá tartozó cukrozott üdítőitalok után csak 7 forintot kell fizetni literenként, addig az energiaitalok után annak harmincötszörösét, 250-et, miközben termékeik - állítják - semmivel sem károsabbak mondjuk a kólánál. Egy 130 forintba kerülő energiaital termékadója a jelenlegi szabályok szerint 67 forint, ami Tóth Eszter szerint kitermelhetetlen. "Ráadásul ez az egyetlen szegmens, ahol a magyar gyártók uralják a piacot, egy ilyen mértékű adóteher pedig az egész energiaital-piacot tönkreteheti, és akkor ugyanúgy bizonytalanná válik a kivetett adó behajthatósága, hiszen a fogyasztás drasztikus visszaesésével lehet számolni"- fejtegette a Hell szóvivője, aki a Szócska-államtitkársághoz hasonlóan úgy véli: cége és a többi gyártó sem bújna ki az adó alól az italok összetételének változtatgatásával, ha a mértéke ésszerűbben lenne megállapítva.

forrás: NAV

A nemzetgazdasági minisztériumnak feltettük a kérdést, hogy ha már októberben hozzányúltak a törvényhez, akkor a bevételek növelése érdekében miért nem vették figyelembe az egészségügyi államtitkárság, illetve az energiaital-gyártók javaslatát. A minisztérium válaszában nem reagált a felvetésre, hanem az időközben elfogadott Matolcsy-féle módosításra hivatkozva mindössze annyit közölt, hogy "a népegészségügyi termékadó energiaitalra vonatkozó definíciója 2013. január 1-jével változik annak érdekében, a gyártók ne bújhassanak ki az adó alól a receptúra olyan jellegű változtatásával, amely nem jár együtt az egészségkockázat csökkentésével".

A kiskapuk nyitva hagyását és a kieső adóbevételeket a továbbiakban sem kommentálva azt még hozzátették, "amennyiben a törvénymódosítás ellenére lesznek olyan energiaitalként árusított üdítőitalok, amelyek egészségkockázatot hordoznak, akkor az energiaital fogalma is változhat".