Megijedt a kormány a lázadó diákoktól

2012.12.11. 18:09

Óriási kapkodás kezdődött a kormányban az ingyenes felsőoktatási helyek miatt elégedetlen diákok tüntetései miatt. Szerdán megpróbálnak kitalálni valamit, amivel le tudják csitítani a mérges egyetemistákat. Tervezték korábban is, hogy kompenzálják azokat, akik csak pénzért tanulhatnak majd, de a bejelentést elszúrták. Most attól tartanak, ráég a Fideszre, hogy tandíjat vezet be, és ebbe akár bele is bukhatnak.

Kapkodva kezdett ötletelni az [origo] információi szerint a kormány a hétfőn eldurvult hallgatói tiltakozások hatására. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra keresi a megoldást a szerdai kormányülés előtt, hogy milyen intézkedésekkel lehetne lecsitítani a múlt héten bejelentett drasztikus keretszámcsökkentés miatt kirobbant hallgatói elégedetlenséget. A kormány nemcsak a tiltakozáshullám csitítása miatt keresi a tanulmányi költségeket csökkentő lépéseket - forrásaink szerint -, hanem azért is, hogy "ne égjen rá, hogy tandíjat vezet be".

A diákok hétfőn kormányhivatalt foglaltak Szegeden és hidakat zártak le Budapesten a felsőoktatási államtitkárság múlt kedden kiszivárgott legújabb keretszámtervezete miatt, amely szerint a Széll Kálmán-tervben és az Emmi három héttel ezelőtti előterjesztésében szereplő nagyjából 35 ezer államilag támogatott felsőoktatási férőhely helyett mindössze tízezer leendő hallgató tanulhatna tandíjmentesen, további 46 ezer pedig  részösztöndíjas helyre jelentkezhetne.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Tiltakozó diákok az ELTE-n

Az [origo]-nak kedden több, a Fidesz felső vezetéséhez tartozó, illetve kormányzati tisztséget is betöltő forrás a téma elkapkodott kommunikációját okolta az indulatok elszabadulásáért. A kiszivárgott drasztikus keretszámvágást szerintük úgy ismerte el szerdán a kormányszóvivő, hogy nem jelentette be ezzel együtt az ellenérzések tompítására kitalált megoldásokat.

Ezek értelmében a hallgatók által fizetendő költségtérítés egy részét vagy egészét átvállalhatná az állam, vagy akár a frissdiplomások foglalkoztatói is. Több forrásunk szerint az sem kizárt, hogy a Diákhitel 2 jelenlegi, 2 százalékos kamatát nullára csökkentik, hogy a kormány ezzel is igazolhassa: senkit nem ér hátrány a rendszer átalakítása miatt, sőt, kifejezetten megéri kamatmentes hitelből finanszírozni a tanulmányokat.

Az Emmi három héttel ezelőtti - a 35 ezres keretszámokhoz készült - javaslatai között információink szerint olyan megoldás is felvetődött, hogy a végzésük után az állami szférában elhelyezkedő hallgatók közül ne csak a diákhitelesek tartozását vállalja át az állam, hanem azok költségtérítését is fizesse vissza, akik saját maguk vagy a szüleik zsebének terhére finanszírozták, különben alkotmányellenes lenne a két tanulói csoport megkülönböztetése. Ez a felvetés azonban a megnövekedett fizetős létszám miatt aligha lesz kivitelezhető.

"Hasonló őrültségnek" nevezte több megkérdezett szakértő a diákhitel 2 kamatának csökkentését is. A kamattámogatásos konstrukciót már tavalyi bevezetésekor is számos bírálat érte, sőt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egy [origo] birtokába került tervezete még kifejezetten ellenezte, hogy az állam kamattámogatással népszerűsítse a diákhitelt, és úgy is volt, hogy egy a Diákhitel 1 konstrukciójához hasonló, állami támogatást nem igénylő önfinanszírozó rendszer lép életbe.
 
Orbán Viktor miniszterelnök végül annak ellenére is a kamattámogatásos megoldás mellett érvelt a kérdésről döntő januári kormányülésen, hogy az NFM figyelmeztette: a konstrukció csak igen jelentős államadósság-növelés és folyamatosan növekvő állami kiadás mellett tud működni, összességében pedig lényegesen nagyobb költségvetési kiadással járna, mint amekkora összeget a felsőoktatás Széll Kálmán-tervben előírt átalakításával meg akartak takarítani.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Diákok a hétfői tiltakozó felvonuláson

 

A miniszterelnök információink szerint erre azzal érvelt a kamattámogatásos rendszer mellett: a kormánynak fontos, hogy mindenki hozzáférhessen a diákhitel lehetőségéhez, ami a 2 százalékos kamattámogatás mellett szerinte sokkal inkább lehetséges, mint a 8 százalékos eredeti verzióval. Csakhogy a megoldás mégsem lett népszerű: a Diákhitel Központ vezetője hétfőn ismerte el, hogy a diákok az elhelyezkedés bizonytalanságaitól tartva az alacsony kamat ellenére sem éltek a lehetőséggel, és a program indulása óta még ötezren sem igényelték a Diákhitel 2-t. Az Emmi információink szerint azt is szorgalmazza, hogy a hitelt abban az időszakban egyáltalán ne kelljen törleszteni, amíg a végzett hallgató nem tud elhelyezkedni, vagy munkanélküli marad.

A tervezett lépések a szakértők szerint vonzóbbá tehetik a konstrukciót, de az államnak óriási költségvetési kiadást jelentenek, ahogyan egyébként az állami szférában elhelyezkedők költségtérítésének visszatérítése is. A keretszámcsökkentés tompítása, vagyis a hallgatók kiengesztelése ugyanakkor több, az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati, illetve fideszes vezető szerint sem csak költségvetési szempontból okozhat fejfájást. Egyikük szerint "ez így egy öngyilkosság", és ha a kormány nem talál sürgősen megoldást a helyzetre, bele is bukhat az ügybe.

"A tandíj - még ha tagadjuk vagy másképp nevezzük is - egyértelműen kormánybuktató szimbólum: közvetlenül ugyan csak a hallgatókat és családjaikat érinti, de könnyen ráülnek az indulathullámra azok is, akik más okok miatt elégedetlenek, és ha nem csendesítjük el időben, már nem lehet megállítani" - mondta a politikus. A kormánynak szerinte a következő időszakban az kellene, hogy legyen a legfontosabb dolga, hogy "ágazati problémává szelídítse az ügyet", vagyis konstruktív hozzáállással, tárgyalókészséggel megteremtse annak látszatát, hogy mindenkinek elfogadható megoldásra törekszik. Így ha népszerűtlen lépések következnek is, azok már nem széles választói tömegek kedélyeit borzolnák, csak a közvetlen érintettekét.

A szerencsétlen bejelentés az ügyre rálátó kormányzati forrásunk szerint nem Giró-Szász András hibája volt, hanem az NGM-é, amely nem készült el az átvállalás részleteinek és költségvetési hatásainak kidolgozásával. Igaz, ennek megtárgyalásáig a kormányszóvivőnek sem kellett volna ismertetnie az új keretszámterveket, mert "a két összetartozó ügy kommunikációja így elvált egymástól, és nehéz lesz újra összetartozóvá tenni őket".

Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, örül annak, hogy a fiatalok kifejezésre juttatják a véleményüket. Kövér bízik abban, hogy az erőforrás-miniszter tárgyalni fog az egyetemistákkal, és közös nevezőre jutnak. Szerinte a kormány szinte bármiről tárgyalhat az egyetemistákkal, néhány dologból azonban nem engedhet, például gazdasági és erkölcsi megfontolásból a hallgatói szerződés biztosan olyan, amiben a kormány kötni fogja az ebet a karóhoz. De a keretszámokról és a támogatás mértékéről már lehet és kell is egyezkedni.

A házelnök elismerte, hogy a részösztöndíjas rendszer kritikusainak igazuk lehet, és nem jó megoldás a többszörösére emelni a résztámogatásos helyek számát, hiszen már tavaly is kevesebb mint a hallgatók fele választotta. "Félő, hogy érdektelenségbe fullad a felsőoktatás" - fogalmazott Kövér László, aki szerint muszáj valamilyen közös finanszírozási megoldást találni, de a jelenlegi koncepciót át kell még gondolni, és valószínűleg meg kell változtatni.

A tervezet szerdán kerül a kormány elé. Orbán Viktor szerint egyébként a kormány nem árult zsákba macskát. De mit mondott korábban? Itt a válasz!