Nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik

2013.07.03. 06:59

Az iskolákban beindul a spicliskedés, az állam pedig keménykedik, parancsolgat, és kénye-kedve szerint bánik velük - tanárok szerint ez lesz a legfontosabb következménye annak, hogy a kormány létrehozza a Nemzeti Pedagógus Kart, amibe kötelező lesz belépni minden állami iskolai tanárnak. A javaslatot ismerő fideszesek szerint kifejezetten Orbán Viktor kérte a tanárok megregulázását, hogy vezényelhetők, kézben tarthatók legyenek.

Bár sokan Hoffmann Rózsa személyes vesszőparipájának gondolták, valójában nem az oktatási államtitkár, hanem Orbán Viktor elképzelését váltotta valóra a múlt héten a parlament, amikor elfogadta a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot - tudta meg az Origo. A minden állami intézményben oktató pedagógus számára kötelező, a tanároknak szigorú etikai szabályokat előíró szervezet tervét fideszes és kormányzati források szerint nagyjából három éve, az iskolák államosítási tervével egy időben vetette fel a miniszterelnök a központosítás szándékával.

A javaslat előkészítését ismerő egyik politikus szerint Orbán tavaly egy olyan "ludovikás hangulatú, 30-as éveket idéző" szervezet létrehozására adott megrendelést az oktatási államtitkárságnak, amelyben "az állami pedagógus vezényelhető, kézben tartható, a szakszervezeti jogai kézben tarthatók, nem szerveződik, nem szövegel, nem nyilatkozik".

A fegyelmezés eszköze

A múlt héten megszavazott törvény szerint felállítandó kar egyelőre csak részben felel meg ennek: a tanárok átvezényelhetőségéről például egyelőre nincs szó benne, pedig a kormány gazdasági racionalitásra és a több térséget érintő tanárhiányra hivatkozva régóta igyekezett megteremteni a lehetőséget (az iskolák januári államosításával az átvezénylés egyelőre csak tankerületen belül vált lehetővé). A kormányfői elképzelés másik része viszont nagyon is megvalósulhat, ha a 2014 áprilisáig felálló kar megalkotja azt az etikai kódexet, amelynek megsértőivel szemben eljárást is indíthat, sőt akár ki is zárhatja az érintett tagot a szervezet.

Bár az államtitkárság többször hangsúlyozta, hogy a kizárásnak nem lesz munkajogi következménye, vagyis a kódexet megszegő pedagógusok nem veszítik el az állásukat (az eredeti, miniszterelnöki elképzelés még ezt javasolta) a pedagógus-szakszervezetek írásos garancia híján nem olyan biztosak ebben. Abban viszont igen, hogy például egy álláspályázaton vagy egy ösztöndíj odaítélésénél esélytelen lesz az a jelentkező, aki nem lesz tagja a karnak. A szakszervezetek épp ezért a javaslat benyújtásától kezdve a totális fegyelmezés eszközeként emlegetik a testületet, a tanárok szerintük inkább befogják majd a szájukat, mint hogy tiltakozásuk vagy akár észrevételeik miatt megüssék a bokájukat.

Az érdekképviseletek másik aggálya, miszerint a pedagóguskar létrehozásával az állam maga teremti meg a szakmai egyeztetésekhez az engedelmes tárgyalópartnereket, szintén nem megalapozatlan a javaslatot ismerő politikusok szerint: a kar 16 szakmai tagozatának létrejöttével a legapróbb szakmai kérdésekben is okafogyottá válik, hogy a minisztérium a szakszervezetekkel egyeztessen, hiszen bőven elég, ha megkérdezi az engedelmességre kényszerített, emiatt nyilvánvalóan kevéssé kritikus szervezetet.

A kar megalakulásától az Origo tapasztalatai szerint tartanak egyébként az iskolák is, a törvény szerint ugyanis nekik kell majd helyet és infrastruktúrát biztosítaniuk a testület helyi - iskolai, tankerületi, egyéb - szervezeteinek. Márpedig ugyanez volt a helyzet az idén év elején a Klikek tankerületi egységeinek elhelyezésekor is, amelyek ugyancsak az iskoláktól kapták a bútorokat, számítógépeket.

A régi rendszert idézi

A tanároknak hivatalosan még senki nem jelentette be, hogy ha akarják, ha nem, szeptembertől automatikusan a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai lesznek. Több pedagógussal is beszéltünk a részleteiben még szinte egyáltalán nem ismert új szervezetről, amiről csak egyetlen dolgot tudtak biztosan állítani: teljesen felesleges lesz. "Mi a manónak nekünk ez a kar, ha az érdekképviseletünk már meg van oldva" - kérdezte Gergely Tibor biológia szakos középiskolai tanár. Kollégáival nem téma ez közöttük, legfeljebb azon a szinten, hogy nem értik, "minek kellett ez már megint".

"Ötvenéves vagyok, annak idején a szakszervezetbe kötelező volt belépni, a pedagóguskar kötelező tagsága egyértelműen a régi rendszert idézi" - mondta Gergely. Az etikai kódexről sem tud egyelőre sokkal többet, szerinte - bár hangsúlyozta, hogy ez csak egy sejtés - a tanárok iskolán kívüli megnyilvánulásait is minősíteni fogják: például, hogy csúnyán beszélnek-e a villamoson, megjelennek-e egy politikai gyűlésen.

Ez utóbbi elképzelést utópisztikusnak nevezte az egyik budapesti középiskola névtelenséget kérő igazgatója. "Felesleges dolognak tartom, nem hinném, hogy erre van szüksége a pedagóguskarnak, hogy egy új szervezetet létrehozzunk, azon kívül, hogy ezen keresztül le lehet vezetni feszültségeket" - mondta. Szerinte ugyanis a Nemzeti Pedagógus Kar úgy fog viselkedni, mint a pedagógustársadalom hivatalos képviselője, úgy csinál majd, mintha érdekvédelemmel foglalkozna, de valójában az érdekek elsimítására lehet számítani.

Besúgós hangulat

"Utoljára engem az úttörőben való részvételre köteleztek" - viccelődött az igazgató azon, hogy mindenkinek kötelező lesz a tagság. Szerinte ezt pont azért találták ki, mert félnek attól, hogy tanárok önszántukból nem vennének részt benne. Az etikatanárokkal szembeni magánéleti és erkölcsi elvárások pedig már előjelei voltak annak a kormányzati szándéknak, hogy a tanárok hétköznapjait is kordában tartsák - mondta az igazgató. Nem érti, hogy miért kell etikai kódexet alkotni, mert a legtöbb iskolában van etikai szabályozás. Ez elsősorban a tanárok tanulókkal való kapcsolattartására, a tanárok munkában való megjelenésre vonatkozik, nem pedig arra, hogy a tanár mit csinál otthon a négy fal között.

"Amikor elolvastam a kormány oldalán, hogy miről is van szó, lesápadtam" - emlékezett vissza a Nemzeti Pedagógus Karral való első találkozására az egyik ceglédi tanárnő, aki egy dolgot tud biztosan: készül az etikai kódex. Ez utóbbinak ő sem ismeri a részleteit, de hallott már egy-két dolgot arról, hogy mi lesz benne. "Adná a Jóisten, hogy csak egy rémhír legyen, de azt rebesgetik, hogy a tanároknak esküt kell tenniük arra, hogy engedelmességgel tartoznak a felettesüknek" - mondta a tanárnő, aki tömeges spicliskedést, besúgást vár a kódex életbe lépése után. Már azzal a gondolattal játszik, hogy jogász segítségét kéri, hogy ne kelljen belépnie a karba, bár biztos benne, hogy kirúgják az iskolából, ha ezt megtagadja. Szerinte az egyenlőtlen órabeosztás miatt eleve nagyon puskaporos lesz a hangulat szeptembertől a tanáriban, amit csak tetéz majd a "besúgós hangulat".