Ilyen még Örkény fejéből sem pattant ki

2013.09.26. 13:09

Elkezdték gyűjteni az iskolák a tanárok aláírásait, amivel szentesítik tagságukat a még nem is működő Nemzeti Pedagógus Karban. A szervezet határozza majd meg, hogy hogyan kell viselkednie egy tanárnak, és milyen szakmai elvárásoknak kell megfelelnie. Kitérni ez elől nem lehet, ráadásul az aláírással a tanárok elfogadják új bérüket is, amiről még mindig nem tudják, hogy több vagy kevesebb lesz, mint tavaly.

Mit szólna hozzá, ha a főnöke az orra alá dugna egy papírt, amin rajta van az új fizetése, ha szerencséje van, magasabb, mint eddig volt, ha pórul járt, akkor kevesebb, és azt kérné, hogy írja alá? A lap alján pedig egy pár soros tájékoztatót találna arról, hogy szeptember elsejétől tagja lett egy olyan szervezetnek, amely még nem is működik, és meg sem kérdezték, hogy szeretne-e tag lenni.

A napokban pont ugyanezt élik át az állami fenntartású iskolák pedagógusai, amikor aláírják új kinevezési szerződésüket. Ezzel tudomásul veszik új bérüket, és azt, hogy szeptember elsejétől ők is a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai, de aláírásuknak gyakorlatilag nincs értelme, mert a köznevelési törvény alapján akkor is ezt a bért kapják, és akkor is tagjai lesznek a karnak, ha ezt nem akarják.

Mi kerül majd az üres papírra?

"A második órára siettem reggel, amikor az iskolai titkárnő megállított, hogy gyorsan írjam alá ezt a papírt. Ne csináljak neki pluszmunkát azzal, hogy nem teszem meg" - mesélte egy általános iskola tanárnője. Mivel a papír ugyanúgy nézett ki, mint amiből évente többet is aláírnak, most sem olvasta el, hanem gyorsan megtette, amit kértek tőle. "Délután jöttünk rá, hogy valójában mi is volt a papíron" - mesélte. Amit azonban még ennél is furcsábbnak tart, hogy egy olyan papírt is aláírattak velük, ami üres volt. Az iskolában a tanárok többsége akkor is aláírta volna az új szerződést, ha nem kötelező, mert tartottak volna a következményektől. A tanárnő szerint ez érthető is, főleg annak fényében, hogy úgy tudják: az igazgatótól azt kérték, október elsejéig összegezze, hogy hányan írták alá a papírt.

Volt olyan is, aki aláírta ugyan, de megjegyzést írt a lap aljára. Dóra úgynevezett jogfenntartó nyilatkozatot tett, aggályosnak tartja ugyanis, hogy egy olyan szervezetnek legyen a törvény erejénél fogva tagja, ami még meg sem alakult, ki sem dolgozta a szabályait. "Magyartanár vagyok, rendszeresen tanítom Franz Kafka, illetve Örkény István műveit, de ilyet még egyiküknél sem olvastam" - mesélte a gimnáziumi tanár.

Kötelező haladási irány.Forrás: AFP/Jacques Loic

Dóra nem fél tőle, hogy hátrány érné amiatt, hogy ráírta a lapra a véleményét. "Nem azért, mert elképzelhetetlen, hanem azért, mert nem vagyok hajlandó félni ettől" - mondta. Az ő iskolájában négy példányt kellett aláírni, de ebből egyet sem kapott még vissza.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is a jogfenntartó nyilatkozatot javasolja azoknak, akik Dórához hasonlóan szeretnék valahogy kimutatni a nemtetszésüket. Értelme ugyan nem sok van, de legalább látszik, hogy nem dalolva és jókedvűen vette tudomásul az új bérét, és azt, hogy rákényszerítik a tagságot.

Akit érdekelt, tudja, hogy mi ez

A Nemzeti Pedagógus Kar nyolc hónapig még biztos nem működik aktívan: a napokban ült össze ugyanis az a háromfős előkészítő bizottság, amelynek feladata lesz a szervezet kialakítása. Dobos Krisztina, a Magyar Iskolaszék Egyesület elnöke, Ballagó Zoltán, az egri tankerület igazgatója és Giber Vilmos, a kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatója munkájáról az oktatási államtitkárság annyit mondott, hogy elkészítik az Ideiglenes Választási Szabályzatot,  előkészítik és lebonyolítják az Országos Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását, és javaslatot tesznek az alapszabályra.

Amit ezenkívül tudni lehet a szervezetről, az a Magyar Közlöny július 6-ai számában jelent meg. Az oktatási államtitkárság is erre hivatkozik, amikor azt mondja: nem érti, miért mondják a pedagógusok, hogy nem tudják, minek is lettek a tagjai, hiszen "minden pedagógusnak annyi információja van a kérdésről, amennyit fontosnak tartott".

Bár a közlönyben valóban részletesen le van írva, hogyan is épül fel majd a kar, de a valódi működését a pedagógusok szerint úgysem ez határozza meg, a kutya nagy valószínűsséggel majd abban az etikai kódexben lesz elásva, aminek megalkotása a Nemzeti Pedagógus Kar feladata lesz.

(Az államtitkárság cikkünk megjelenése után a következő helyreigazítást kérte: "A több mint 100 ezer pedagógusból álló Kar döntésétől függ majd, hogy milyen betartandó normákat ír elő a hivatást gyakorlói számára etikai kódexében, aminek elkészítése 2014-ben vagy 2015-ben várható.  A kódexnek semmilyen szövegtervezete nincs, kizárólag a Kar tagságának döntésén múlik, hogy mi kerül a pedagógusok etikai kódexébe. Minden, a kódex majdani tartalmára vonatkozó kijelentés nem más, mint puszta találgatás".)

Lebeg az elrettentő példa

A kar egyik legfontosabb feladata lesz ugyanis, hogy létrehozzon egy tanári etikai kódexet, ami nem fenyegetés lesz, hanem lelkiismereti KRESZ, amelyet minden pedagógusnak be kell majd tartania - mondta még májusban Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár. A kódex még nem készült el, Mendrey szerint viszont van mihez viszonyítani: a közszolgák etikai kódexe, az úgynevezett Zöld könyv elrettentő példaként lebeg előttük. Hasonló véleményen volt Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke is. Szerinte a Zöld könyvben szerepel rengeteg olyan dolog, például, hogy hűséggel tartozunk az alaptörvénynek, meg tiszteletben tartjuk a nemzeti értékeket, amiket a pedagógusok nem fogadtak meg a pályájuk elején, mégis elvárják tőlük.

A pedagógusokat a nyáron megkérdeztük, mire számítanak a kartól, és akkor többen attól tartottak, hogy újra divatba hozza a besúgást, az egymásról jelentést. Somogyi szerint ezek a félelmek a készülő új etikai kódexről eddig kiszivárgott információk szerint nagyon is reálisak. Az már most biztos, hogy a kar tagjaival szemben etikai eljárást indíthatnak, aminek a vége figyelmezetés, vagy a juttatások megvonása is lehet. Az Origónak korábban az köznevelési államtitkárság azt mondta, súlyos esetekben még az is előfordulhat, hogy az etikai bizottság kezdeményezi a munkáltatónál a pedagógus elbocsátását.

Az oktatási államtitkárság szerint azonban szó sincs arról, hogy állami befolyás alatt, felülről irányítva működne a szervezet, hiszen a kar képviseleti és ügyintéző testületének tagjai, valamint tisztségviselői kizárólag a kar tagjai - tehát maguk a pedagógusok lehetnek. A demokratikusságot erősítheti, hogy a kar testületei tanácsokkal, javaslatokkal, állásfoglalásokkal segíti a szakmát érintő tárcaszintű döntések megszületését. A kamara pedig a jogszabályok készítését, módosítását is kezdeményezheti majd. A kar a pedagógusok mindennapi munkáját annyiban befolyásolja, hogy a tagozatok segítik a szakmai információáramlást, minden tag részt vehet a kar szakmai érdekvédelmi munkájában, javaslatokkal élhet - írta az államtitkárság.

Nem a fizetés a forró téma

Mendreyéknél folyamatosan cseng a telefon, az elnök szerint sokkal több tanár keresi őket a Nemzeti Pedagógus Kar kötelező tagsága, mint az új bér miatt. Utóbbi csak október 3-án, az új tanév első fizetési napján lesz téma, akkor derül ki, hogy valójában mennyi is az annyi.

Az egyik miskolci középiskolában elvileg mindenkinek nőtt az alapfizetése, de az igazgató szerint csak a következő adóbevalláskor derül majd ki, hogy éves szinten ténylegesen nőtt-e. "Ami már most látszik, hogy a túlórák nem lesznek kifizetve, amit eddig pluszpénzért csináltunk, az most bele van építve az alapbérbe" - mondta az igazgató. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb kollégáknak emelkedett jobban a fizetésük, - van, akinek akár 60 százalékkal is -, míg az idősebb, tapasztaltabb kollégák 20 százalék körüli emeléssel számolhatnak.