A műtrágyakirály, aki Csányit ostromolja

2013.12.09. 06:59

Egy kamionnal érkezett a kádári Magyarországra, ahol még 30 évesen is kajak-kenu edző volt egy szabolcsi kistelepülésen, aztán alig húsz év alatt a második leggazdagabb magyar lett Bige László. Amerre jár, konfliktusok kísérik,a  saját fia is beperelte, és korábbi támogatójával, Csányi Sándorral is összecsapott. Portré a nyíregyházi műtrágyakirályról.

Ön szerint ki a fenegyerek a leggazdagabb magyarok között? A fideszes képviselőket huncut mosollyal kiosztó Csányi Sándor? Vagy az extravagáns, Flo Ridával pacsizgató, embereit Halász Judit-számokra kirúgó Gattyán György? Esetleg Magyarország gyarmatosításának egyik legkeményebb ellenzője, az éppen a gravitáció kikapcsolásán elmélkedő Széles Gábor?

Hiába jóval ismertebbek ők mind, mint Bige László, aligha érhetnek a nyomába. Már gyerekként is rosszcsont volt, aztán milliomossá válva rendre konfliktusok és nehezen kibogozható ügyek kísérték, sőt, még a saját fia is beperelte. Bár évek óta stabilan tartja pozícióját a leggazdagabbak élmezőnyében, sőt, a vezető Csányi Sándort szorosan megközelítve a második volt a Napi Gazdaság 2013-as listáján, az országos médiumokban szinte alig lehetett találkozni a nevével, pedig ha hasonló ütemben növeli a vagyonát, akkor könnyen elképzelhető, hogy jövőre már vele kezdődik a rangsor. A vegyész végzettségű Bige az egyetlen magyarországi műtrágyagyár-tulajdonos, mégis egy parlamenti képviselőknek rendezett 2004-es vadászatról lehet inkább ismerős, mint az üzleti sikereit visszhangzó cikkekről.

Ősszel azonban ismét több hír foglalkozott vele, ugyanis megpróbálta megszerezni az egyik legnagyobb mezőgazdasági integrátort, a KITE Zrt.-t. Hiába tűnt úgy, hogy sikerrel jár, a KITE egyik felügyelőbizottsági tagja, Guba Sándor váratlanul ráígért az ajánlatára. Bár nincs rá bizonyíték, hogy Guba mögött Csányi Sándor állna, több médium is a leggazdagabb magyarok háborújaként írt az esetről. Ráadásul Bigének nem ez lenne az első összezörrenése Csányival, akinek komoly szerepe volt a meggazdagodásában, sőt, személyesen is közel álltak egymáshoz.

De vajon milyen út vezetett a dombrádi kajak-kenu edzőségtől oda, hogy a leggazdagabb magyar riválisa legyen? Hogyan lett egyáltalán egy kamionnyi bútorból egy évi 20 milliárd forintot termelő gyár?

Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa és elnöke, Magyarország második leggazdagabb embere 2011-benForrás: MTI/Balázs Attila

A rakoncátlan kölyök és Jimi Hendrix

Megyei újságoknak, mezőgazdasági szaklapoknak adott interjúkból számos részlet kiderül Bige László gyerekkoráról, illetve első millióihoz vezető útjáról. Az idén 55 éves Bige Nagyváradon született erdélyi nemesi család sarjaként. Családjától "az átkosban mindent elvettek, családjából, aki tehette, emigrált", a szülei kétéves korában elváltak. "Nagyon szófogadatlan, rossz kölyök voltam, rendszeresen betörtük az ablakokat, és emlékszem, egyszer a trafikos nénit is megtréfáltuk. Egy nyári napon két kiló élesztőt vásároltunk, és felöntöttük egy vödör vízzel, majd heccből beletettük az udvari vécéjébe. Mondanom sem kell, ez ugye úgy megdagadt, mint a kenyér, és a víz csak folyt, csak folyt mindenfelé" – anekdotázott a Bulváros.hu-nak (mi is heteken át próbáltuk elérni, de nem válaszolt kérdéseinkre, arra hivatkozva, hogy belátható időn belül nem ér rá sem egy személyes találkozóra, sem arra, hogy e-mailben feltett kérdéseinkre válaszoljon).

Viszonylag jó körülmények között nőtt fel, jó neveltetést kapott, anyja a megfelelő időben kiosztotta a megfelelő pofonokat. "Ezeket most értékelem igazán, mert látom, mennyire igaza volt. Békés állapot uralkodott akkoriban, mindenki egyenlő volt. Az emberek szerették egymást, nem úgy, mint manapság, amikor mindenki megenné a másikat, csak hogy neki több legyen [...] Sokszor visszasírom azokat a boldog békeidőket, amikor sehova sem siettek az emberek" – mondta.

A kolozsvári egyetemen végezte el a gyógyszervegyész szakot, és már fiatalon próbálkozott az üzleteléssel. Egy nyomdász és egy kirakatrendező barátjával készítettek egy nagy Jimi Hendrix-szitanyomatot, amelynek hatalmas sikere volt az ócskapiacokon. Később a pólókra is rászitázták sportmárkák emblémáját, volt olyan éjszaka, amikor ezer pólót csináltak, a havi fizetésük ötszörösét is megkeresték ilyenkor. Így már a ’80-as évek elején is Csekonics báróként élt, mégis úgy döntött, hogy elhagyja Romániát.

A Dacia, ami repülőnek nézett ki

Anyja 1982-ben a szabolcsi Dombrádra költözött, Bige két évvel később, 26 évesen követte, egy kamion bútorral érkezett Nagyváradról. „Az első benyomásom az volt, mennyire utálják egymást az emberek. Két forintért megölték volna a másikat. Ez ma sem változott, a nemzeti büszkeség itt ismeretlen” – emlékezett vissza első magyarországi tapasztalataira. Bár vegyészmérnökként is dolgozhatott volna, inkább a dombrádi kajak-kenu szakosztály edzője lett öt évre.

1986-ban újabb ötlete támadt: a szomszédasszonyától kölcsönkért 27 ezer forintot, egy Daciával és anyjával a Hollandiában élő nővéréhez utazott, aki tudta, hogy hol érdemes ruhákat vásárolni. "Három bála a csomagtartóra, ami rögtön be is hajlott, majd a hátsó ülésre és a csomagtartóba is került néhány zsák. A Daciánk úgy nézett ki, mint egy repülő, ami fel akar szállni. De megérte a befektetés, mert megháromszoroztam a nénitől kapott induló tőkét" – mondta. Akkor még senki sem foglalkozott hasonlóval, ő meg rendkívül olcsón jutott hozzá a használt ruhákhoz, a száz forintért vett bundákat háromezerért adta el. A visszaúton előfordult, hogy nem akartak átengedni az egyik határon, így addig mentek, amíg át nem jutottak valamelyiken.

A következő nagy lépés az volt, amikor 1990-ben egy nagyváradi ismerősével kezdett el barterezni, két darab, Daciára való használt autógumiért egy 18-22 kiló körüli pecsenyebárányt kapott Bige, amivel három hét alatt húszmilliót keresett. A barterezést folytatták, ekkor kezdett vegyipari anyagokkal, műtrágyával, mosószer- és üvegipari alapanyagokkal kereskedni, a ruhakereskedelemmel pedig felhagyott, mert túl nagy lett a konkurencia. A romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett, 1996-ban már ő bonyolította le a legnagyobb forgalmat a vegyiparban Magyarország és Románia között.

1996 környékén már érezte, hogy nem lehet mindennel foglalkozni, megérkeztek a multik, és egyre több vállalkozás lett. Rájött, hogy ha pusztán kereskedik, akkor ki van szolgáltatva a gyártóknak, és elkezdett gondolkodni, hogy mibe fektesse az addig megkeresett 400-500 millióját. Vegyiparral akart foglalkozni, a Tiszamenti Vegyiműveket (TVM) – amellyel nagykereskedőként már korábban kapcsolatba került  pedig épp akkor kezdték el privatizálni.

Vegyvédelmi gyakorlat a szolnoki Bige Holding területénForrás: MTI/Mészáros János

Csányihoz közel

"Nagyon viharos időszakok voltak" – mondta a privatizálásról a cég egyik korábbi vezetője. A pályázatot kétszer is érvénytelenítették, Bige szerint azért, mert senki nem akarta, hogy ő szerezze meg a gyárat. "Pedig tudtam, hogy az enyém volt a legjobb ajánlat. De ez Magyarországon kevés. A nyakamra küldtek embereket, megfenyegettek, hogy álljak el a szándékomtól. Csakhogy én Romániából jöttem, ahhoz képest ez itt a béke és a mosoly szigete. Akkor sem tudtak, és ma sem tudnak megijeszteni" mondta harciasan Bige, bár máshol meg arról beszélt, hogy addig kavart, amíg el nem ért a szava Horn Gyulához, aki harmadszorra is kiírta a pályázatot.

Több Bigét ismerő forrásunk úgy látja, hogy nem tudta volna megkaparintani a TVM-et a kapcsolatai, elsősorban Csányi Sándor támogatása nélkül. Kettejük viszonyának jelentős hatása volt Bige meggazdagodására, összeismerkedésük a közös vadászatokra nyúlik vissza. Csányihoz hasonlóan Bige László is szenvedélyes vadász, a ’90-es években egy társaságba jártak többek között Medgyessy Péterrel, a későbbi MSZP-s miniszterelnökkel, Benedek Fülöppel, a Medgyessy-kormány egyik államtitkárával, későbbi OTP-főtanácsadóval, illetve Deák Gáborral, aki korábban a KISZ KB titkára, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, 1998 és 2006 között igazgatósági tag, rövid ideig vezérigazgató is volt a TVM-ben.

Egykori munkatársai szerint Bige sosem titkolta előttük, hogy több politikussal is jó volt a kapcsolata, előfordult, hogy Medgyessyt egyszerűen Péterkémnek nevezte. "Szociális típus, jó történetei vannak, szereti és tudja építeni a kapcsolatait. A gazdasági partnereit is nagyon szívesen vendégül látja" – mondta az egyik ügyfele. Ilyen volt a parlamenti képviselőknek szervezett 2004-es vadászat is, amelyen többek között Semjén Zsolt is ott volt.

A vadászatokon Bige nagyon jó viszonyba került Csányival, és az OTP-vezér maga is azt mondta, hogy csak olyanokkal vadászik együtt, akikkel bensőségesen jó a viszonya. "Csányi kevés embert enged közel magához, de Bige köztük volt" – mondta egyik forrásunk. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy a Bige Holding mennyit fizetett a TVM privatizációjáért, az egyik korábbi vezetője szerint 1,5 milliárd forint körüli összegbe kerülhetett a gyár, az ár nagy részét a Csányi által vezetett OTP hitelezte.

A TVM új igazgatóságába Csányi Sándor is bekerült egy évre, csakúgy, mint Pongrácz Antal, az OTP jelenlegi vezérigazgató-helyettese, akiről úgy tudjuk, Csányi egyik legfőbb bizalmasa. A nyolc éven át igazgatósági tag Deák Gábor pedig jelenleg felügyelőbizottsági tag két OTP-s cégben is. Szintén a szoros viszonyra utal, hogy az egyik korábbi vezető szerint Csányi helyettese gyakran járt Bigénél.

Bige érkezésével korábbi dolgozók szerint nagyobb lett a szigor, sokkal inkább kellett ügyelni az előírások betartására. Hogy a fajlagos költségeket minél alacsonyabban tartsa, rengeteget költött fejlesztésre, és a korábban veszteséges gyár elkezdte kitermelni a felvett hitelt. "Nagyon keményen csinálta, de ha valaki jó árat harcolt ki neki, azt megjutalmazta" – mondta egy korábbi munkatársa.

Hiába működtette sikeresen a TVM szolnoki gyárát, több tényező is beárnyékolta a tevékenységét. Az ÁPV Rt. a gyárral együtt a gyár melletti, 133 lakásos lakótelepet is eladta a Bige Holdingnak, ez évekig problémákat okozott, a lakók még Orbán Viktor akkori miniszterelnök segítségét is kérték, azt feszegetve, hogy hogyan kerülhetett a telep az ott élők tudta nélkül egy magánszemély tulajdonába. A lakbért többször is emelték a privatizáció után, végül a lakók többsége kivásárolta magát, a maradékot pedig az önkormányzat megvásárolta 2002-ben. Ennél is látványosabb volt, hogy alig egy évvel a privatizáció után, 1998 őszén előzetes letartóztatásba helyezték Bigét, akit többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítottak, de végül felmentette a bíróság.

A bombaüzlet

Az igazi áttörést a Péti Nitrogénművek (PNM) megszerzése hozta meg Bigének 2002-ben. A gyár megvásárlásában ismét komoly szerepe volt Csányinak, ezúttal eladóként és hitelezőként egyaránt. A PNM 59 százalékos tulajdonosa az a Mol volt, amelynek az alelnöke Csányi Sándor volt, az ötmilliárd forint körüli eladási ár felét pedig az OTP hitelezte. A tulajdonosváltás után a TVM-hez hasonlóan a Nitrogénművek vezetésébe is több, Csányihoz közel álló ember bekerült. Többek között a felügyelőbizottságba Csányi egyik helyettese és állítólagos felfedezője, Lenk Géza, majd 2006-ben a TVM-nél is dolgozó Deák Gábor érkezett.

A gyár megvásárlása több szempontból is telitalálatnak bizonyult. A 2004-es uniós csatlakozás után az EU-támogatások miatt jelentősen megnőtt a magyarországi műtrágya-felhasználás (azóta a csatlakozás előttinek a 2,5-szeresére nőtt), ráadásul Bigének sikerült elérnie, hogy 2003-tól vámpótlék védje a dömpingáron érkező importtól. A Medgyessy-kabinet által bevezetett gázliberalizáció is kedvezett a Bige Holdingnak, a műtrágyagyártás költségeinek nagy részét kitevő földgázt is olcsóbban tudta beszerezni.

A Nitrogénművek Zrt., korábban Péti Nitrogénművek gyáraForrás: MTI/Nagy Lajos

Az évek során összesen 30 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, így Európa egyik legkorszerűbb gyára lett. Ráadásul 2009 óta már csak a Bige-birodalom két gyárában gyártanak műtrágyát Magyarországon, így hatalmas profittal dolgozik a holding. 2010-ben 65 milliárd, 2012-ben pedig már 98 milliárd forint volt a bevétele, adózott eredménye pedig 2011-ben és 2012-ben 20 milliárd fölötti volt, azaz a bevétel több mint 20 százaléka nyereség. Bige tehát szinte önerő nélkül tett szert egy olyan gyárra ötmilliárd forintért, amely évekkel később – nominálisan – vételárát három hónap alatt kitermelte. Ha a ráfordított 30 milliárdot is beleszámítjuk, az elmúlt két évben akkor is visszahozta az árát.

A Nitrogénműveket ismerő forrásaink szerint Bige nagyon gyorsan, erős kézzel tette jövedelmezővé a PNM-et. A megkeresett pénzt visszaforgatta, az alkalmazottaktól pedig fegyelmet követelt. Többször is hallottunk egy olyan történetről, amikor álruhában ment le dolgozni az alkalmazottjai közé, hogy tesztelje őket.

Feltűnő, hogy Bige milyen kevés vezetővel dolgozik, mind a szolnoki, mind a pétfürdői gyárnál kifejezetten kevés igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag volt. "Az emberek nehezen értik meg, hogy nem feltétlen az a jó cég, ahol sok vezető tevékenykedik" – mondta erről. Régóta együtt dolgozó, összeszokott csapattal dolgozik, elvárásait nagyon határozottan fogalmazza meg – akik ezt nem tudják teljesíteni, azoktól gyorsan megválik. "Emlékszem, még a vezérigazgatónk is a Naplóból [a veszprémi napilapból] tudta meg, hogy a Kab-hegyen lévő 14 ezer hektáros vadászterületet kibérelte 99 évre a Nitrogénművek. Meg is sértődött miatta” – érzékeltette a döntéshozatali viszonyokat a gyár egyik korábbi vezetője.

"Mindig szűk tanácsadói kör vette körül, akik viszont egy idő után terhessé válhatnak, mert túl sokat tudnak"  mondta az egyik cége felsővezetője, aki éveken át dolgozott Bigével. "Minél gazdagabb valaki, annál okosabbnak hiszi magát. Laci is minél sikeresebb lett, annál kevésbé számított neki más véleménye. Konfliktus kíséri az életét, a munkáját, közvetlen környezetével előbb vagy utóbb konfliktusba kerül" – állította a forrás, bár ezt árnyalja, hogy többen is több mint tíz évet lehúztak Bige mellett. Ahogy az üzlet egyre biztosabb lábakon állt, Bige úgy vonult ki egyre jobban az cégbirodalom operatív irányításából.

Szicíliai módszerek

Szinte valamennyi megkérdezett konfliktuskeresőnek, a végletekig határozottnak és dörzsöltnek írta le Bigét. Többen kiemelték, hogy érződik rajta egyszerű származása. "Beszédstílusa, habitusa, megjelenése nagyon egyszerű, valahogy látszódik rajta a szegény háttér, nem az a flancos milliomos. Az is látszik rajta, hogy igen törekvő" – mondta egy szolnoki ismerőse. "Látszik rajta, hogy más rendszerben szocializálódott, csak az erő pozíciójából ért. Máshogy is jár az agya, amivel tud meglepetéseket okozni, olyan lépései vannak, amelyek egyáltalán nem tűnnek logikusnak" – jellemezte egyik üzlettársa.

Egy hasonló döntése miatt alakulhatott ki konfliktus közte és Csányi Sándor között. Többen állították, hogy hirtelen szakadt meg a barátságuk, Csányi úgy érezte, Bige átverte őt a Péti Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban, de ennél pontosabb, ellenőrizhető információt erről nem tudtunk meg. A Csányihoz közel állók, Ecsedi, Lenk és Deák 2008 májusában távoztak a PNM-től. Az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből, ez megnehezítette a gyár finanszírozását. A nehéz helyzetből egy 24 milliárd forintos, állami garanciás hitel mentette ki, amelyet a Magyar Fejlesztési Banktól kapott. A hitelt később az Európai Bizottság szabálytalannak nevezte, és Budai Gyula is vizsgálta.

A konfliktussal egy időben tűnt fel Rozsnyói György, aki azt állította, hogy egy korábbi, 200 milliós hitel fejében elővásárlási joga volt a Nitrogénművek 50 százalékos részvénycsomagjára, ám amikor élni kívánt ezzel, Bige László fia, Zoltán elhappolta előle. Rozsnyóit akkoriban több újság is OTP-közelinek állította be, Ecsedi Ferenccel korábban közös cégük is volt. Rozsnyói több pert is indított, de végül nem szerzett tulajdonjogot a PNM-nél. Bige az OTP-t 25 milliárd forintra beperelte erőfölénnyel való visszaélés miatt, a pert később elvesztette, de az OTP kivonulását a PNM-ből szicíliai módszernek nevezte.

Egy nyíregyházi sajtótájékoztatónForrás: MTI/Balázs Attila

A tulajdonlásért folyó harc csak még kaotikusabbá vált, amikor a Rozsnyói szerint Bigével összejátszó fia, Zoltán 2008 novemberében pertindított a saját apja ellen, mert a részvénycsomag mégsem került hozzá. A váratlan lépést csak még érthetetlenebbé teszi, hogy azóta is lényegében Zoltán irányítja a PNM-et, másrészt Bige többször is kinyilvánította, hogy szuper a családja, és nélkülük nem jutott volna ilyen magasra (hogy a per kimenetele mi lett, az sem a sajtóból nem derül ki, sem a nyíregyházi bíróságtól nem sikerült megtudnunk).

Csányi és Bige szakításával egy időben alakult ki egy hasonlóan komoly nézeteltérés. A gázliberalizáció után a PNM beszállítója a zavaros hátterű EMFESZ volt, de 2008 első felében leállította a szállítást, mert szerinte a PNM nem fizetett, a gyár pedig emiatt kártérítési pert indított. Az EMFESZ-t az E.On váltotta, de állításuk szerint nekik sem fizettek, emiatt leállították a szállítást, a gyár pedig 2008 októberében bezárt.

Az EMFESZ közben be is jelentkezett a Nitrogénművek megvásárlásáért, meg akarták venni azt az 50 százalékos részesedést, amelyet Rozsnyói gondolt a magáénak. Az EMFESZ ügyvezetője, Góczi István azt nyilatkozta, hogy a Nitrogénműveknek önköltségi áron szállították a gázt, mert azt remélték, hogy tulajdonjogot szereznek majd benne Rozsnyóin keresztül. Szerinte a gyár azért működhetett nyereségesen, mert az EMFESZ veszteségesen szállított, és mikor látták, hogy nem lehetnek tulajdonosok, más árat kértek a gázért.

Az EMFESZ tulajdonosi köre sosem volt átlátható, de a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból az derült ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándornak és közeli szövetségesének, Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a kezdetek óta köze volt az EMFESZ-hez. Az Index cikksorozata szerint a cég azért léphetett be a magyar piacra, mert a Mol vezetői belátták, hogy legyőzni nem tudják az ellenfelüket, ezért inkább támogatni kezdték. Az OTP a WikiLeaks-iratok kiszivárgásakor tagadta, hogy Csányinak érdekeltsége lenne az EMFESZ-ben, a Mol nem kommentálta az értesülést.

A konfliktusuk ellenére egyik barátja szerint Bige sohasem beszélt negatívan Csányiról, rendkívül okos embernek tartja. "Kösse fel az alsónadrágot, aki a vele húz ujjat"  mondta mostanság a barát szerint Bige, amikor Csányi több fideszessel is nyíltan szócsatába keveredett.

A kutya kemény Bige

Csányi csak a legnagyobb azok közül, akikkel Bige korábban konfliktusba került. A ma is Nyíregyházán élő Bige a pétfürdői önkormányzattal sincs jó viszonyban, több képviselő szerint évek óta nem kommunikál velük, bár ezt Horváth Éva polgármester tagadta. "Hét-nyolc éve megüzente nekünk, hogy nem kíván velünk kapcsolatban lenni, csak a beosztottjain keresztül kommunikál" – mondta az egyik képviselő a rossz viszonyról, amelynek személyes konfliktusok és adóviták állnak a hátterében.

A képviselők szerint a településen nem is lehet látni Bigét, csak a helikoptere tűnik fel néha, onnan lehet tudni, hogy a gyárba érkezett látogatásra. Az alkalmazottakat azonban jól megfizeti, a vezetők 3-4 havi, a gyári munkások 1-1,5 havi prémiumot szoktak kapni. "Keményen kellett dolgozni nála, de jól bánt velünk. Minden évben karácsony előtt üzemvezetőtől felfelé elvitt minket vacsorázni, mindenkivel elbeszélgetett, amikor lehetett, akkor fizetett pluszpénzt"  mondta Virág Zoltán, aki 2005-ig dolgozott üzemvezetőként Pétfürdőn.

Bige helikoptere a Hotel President tetejénForrás: Burzsuj blog

"Bige kutya kemény, nagyon szigorú. Bizonyos szempontból azonban csodálom. Jól jellemzi, hogy még ’98 körül az egyik alkalmazottjával történt egy autó- vagy munkahelyi baleset, a férfi csonkolásos sérülést szenvedett, és Bige azonnal intézkedett, hogy helikopterrel szállítsák kórházba" – mondta egy korábbi kollégája. "Amikor ki kellett rúgnia, választhattam, hogy nyugdíjba menjek, vagy kirúgjon. Még azt is kiszámolták, mennyi lesz a nyugdíjam" – mesélte Virág Zoltán, aki a kirúgás ellenére sem haragszik rá. Virág földgázbeszerzéssel foglalkozott, többek között ő tárgyalt a szabadpiaci szállítókkal. "Amikor százmillióval olcsóbban megvettük a földgázt, szórta a prémiumokat. Mondta, hogy ez kap 10 havit, az 6 havit, amaz meg 4 havit. A Bige jó főnök volt" – mondta Virág, akinek végül azért kellett távoznia, mert Bige szerint az egyik aukción túl drágán vett gázt. Virág szerint Bigének így  nem is volt más választása, mint hogy példát statuál.

Irracionális üzletember

Bige az utóbbi időben az egész országot lefedő értékesítőcsapatot állított fel, hogy versenybe szálljanak a nagykereskedőkkel, akik közül többekkel megromlott a viszonya. Az üzletkötők közvetlenül a termelőket is felkeresik, és adott esetben olcsóbban kínálják a műtrágyát, mint a nagykereskedőknek. "Úgy engedi el az üzletkötőit, hogy nem mond nekik árakat, hanem az a cél, hogy menjen lejjebb az importáraknál. Kiszorítós politikát folytat, ha meghallja, hogy valaki behozott műtrágyát olcsón, 30 százalékkal is alá megy. Látszólag irracionális árpolitikát folytat, a vele jó viszonyban álló kereskedőkkel is megcsinálja, hogy elad nekik nagyobb mennyiséget, majd egy hét múlva lejjebb viszi az árakat" – mondta az egyik forgalmazó, aki már évek óta nem is vesz tőle műtrágyát.

Hiába van monopóliuma Magyarországon, a 2012-ben Magyarországon eladott 1,27 millió tonna műtrágyából 1,06 tonnát importáltak. A Péti Nitrogénművek 2011-es árbevételének 49 százaléka, 2012-ben pedig 40 százaléka exportból származott. Bige már korábban is megpróbált az IKR Zrt.-ben és a nádudvari KITE Zrt.-ben pozíciókat szerezni, de nem járt sikerrel, ahogy mostani kísérlete is elbukott. "Nem túlzottan szereti a konkurenciát, és nem örül annak, hogy ilyen komoly import van. Nem tudta kihasználni, hogy az ő gyárai az egyetlenek, a piacot jobban kézben szeretné tartani" – mondta az egyik forgalmazó.

A konfliktusoktól Bige akkor sem fél, ha a magánügyeiről van szó. Nyíregyházán nagy felháborodás kísérte az építkezését: a sóstói erdőben szerzett meg egy nagyobb állami földterületet, amelyre felhúzott egy villát és egy helikopter-leszállót is. Az eset sok nyíregyházit felháborított, de végül szabályosnak találták az építkezést.

Bige erről azt mondta: "Vettem egy üdülőt, amelyen állt egy ócska faház. Lebontattam, a helyére házat építek. A saját pénzemből. Van ugyan helikopterem, de félek repülni. A pénz addig fontos, amíg nincs, sokan megváltoznak tőle. Pedig aki a régi barátaival nem találja a hangot, az sznob idióta. Az építkezésemmel kapcsolatos ügy alatt gondolkodtam el, mi lenne, ha Svájcban élnék. Bejelentkeznék egy kantonba, megmondanák, mennyi adót fizessek, és kész. Itt meg a két párt azon veszekszik a közgyűlésben, építhetek-e házat a saját udvaromon, vagy sem. Nem kell nekem a közélet”

A cikk írásában közreműködött Albert Ákos.