Hat érintettje van az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomnak, mind a hatan a kormány alkalmazottai vagy kapcsolatban állnak a kormánnyal – mondta André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivő hétfőn Budapesten.
A diplomata az amerikai nagykövetség által szervezett beszélgetésen felidézte: először október 6-án vették fel a kapcsolatot a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) az ügyben. Az ügyvivő akkor Magyar Levente államtitkárral beszélt, neveket – mint mondta – nem adott át, de jelezte, hogy közvetlenül megkeresik az érintetteket.
André Goodfriend közölte: ez az ügy alapvetően az érintettekre és az amerikai kormányra tartozik, de nem akarták, hogy a fejlemények később váratlanul érjék a KKM-t. Később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is tárgyalt, és ugyanarról tájékoztatta, mint korábban az államtitkárt. Az ügyvivő emlékeztetett: aztán múlt csütörtökön megjelent a Napi Gazdaság online cikke, amelyre a nagykövetség reagált, pénteken háttérbeszélgetésen válaszolt a diplomata a kérdésekre. Azt megelőzően a KKM kérte, hogy tájékoztassa a külügyminisztert a helyzetről.
André Goodfriend elmondta: sosem adják ki azok nevét, akikkel kapcsolatban úgy döntenek, hogy nem engedik be őket az Egyesült Államokba. Azért értesítették az ügyben az érintetteket, hogy ne fordulhasson elő: akkor derül ki, hogy nem léphetnek be az országba, amikor megérkeznek – magyarázta. Hangsúlyozta: jelenleg hat érintettről van szó, de ez a szám változhat, és mind a hatan a kormány alkalmazottai vagy kapcsolatban állnak a kormánnyal.
Azzal kapcsolatban, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap úgy nyilatkozott: nem tudja eldönteni, hogy „ez most vicc, vagy komoly”, az amerikai diplomata kijelentette: nincs okuk ilyesmivel viccelődni. André Goodfriend az ügyben érintett cégekről nem adott tájékoztatást.
Nincs a kormány birtokában elég információ az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatos ügyben - mondta korábban Lázár János a nemzetbiztonsági bizottság hétfői nyílt ülésén. A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány kiemelten kezeli az Egyesült Államokkal való viszonyt, mivel a magyar nép barátsággal és hálával tekint az amerikaiakra. Úgy vélte, voltak viták a felek között, de azokat baráti hangnemben rendezték.
Lázár szerint éppen emiatt nehezen érthető a mostani lépésük, de a segítségüket kéri a kormány, hogy pontosan megismerje az ügy hátterét. "A mostani ügy egy jogi aktus az amerikai fél részéről, amit tiszteletben tartunk, azonban szeretnénk megismerni a hátterét, mivel azt eddig nem ismertették a magyar kormány előtt, hogy kiktől és miért tagadták meg a beutazást" - fogalmazott a miniszter.
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt kérdezte Tasnádi Lászlótól, hogy a magyar kormány tud-e vizsgálatot tartani a köztisztviselői karban, hogy kiderüljön, kiktől és miért tagadták meg a beutazást. A Belügyminisztérium államtitkára szerint a tárca semmilyen információt nem kapott az esetleges korrupcióra vonatkozóan. Vannak titkos eljárások a NAV-val kapcsolatban is, de részletekről nem tud nyilatkozni - tette hozzá.
Szél Bernadett, az LMP képviselője szerint túl sokat beszéltek Amerikáról a kormányzati tisztségviselők, majd azt kérdezte, hogy a magyar kormány miért nem indított vizsgálatot a botrány kapcsán. Az ügynek szerinte Magyarországon van egy másik vetülete, hiszen bizalmatlansági válság alakulat ki a NAV-vezetők esetleges érintettsége miatt.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője pedig úgy látta, a lehallgatási botrány óta erősen megkérdőjelezhető az amerikaiakhoz való viszony. Könnyen lehet - fejtegette -, hogy a mostani ügy szálai is odáig nyúlnak vissza.
Lázár János szerint a mostani események hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a két nemzet közötti bizalom megrendüljön. „Nem söpörjük szőnyeg alá ezt az ügyet." A politikus szerint meg lehetne kérdezni a 900 ezer állami alkalmazottat, de az USA indoklás nélkül is kitilthat bárkit, így az adott személy sem tudhatja, hogy mik a vádak ellene.
A rejtélyt csak az amerikai kormány és az ügyvivő tudná felfedni - állapította meg a miniszter. Az ártatlanság vélelme mindenkit megilleti, még azokat is, akiket most kitiltottak - tette hozzá Lázár. A magyar kormánynak nincs hitelese információja arról, hogy bárki bűncselekményt követhetett el a NAV-nál, egyelőre így nem lehet továbblépni - mondta.
Trócsányi László, igazságügyi miniszter is azt mondta, az ártatlanság vélelme mindenkit megillett, valamint senkitől sem várható el, hogy önfeljelentést tegyen. Bízik benne, hogy ez a kérdéskör rendeződni fog. Semmifajta panaszt hallott egyetlen amerikai cégtől, hogy a magyar hatóságoktól rossz elbánásban lenne részük.
A kormánynak esze ágában sincs bárkit is megvédeni, ha vele szemben hiteles információk merülnek föl a bűnösségét illetően - tette hozzá Lázár János. A miniszter szerint ha megkapják ezeket az információkat, akkor a lehető leghatározottabban lépnek majd föl.
A politikus szerint furcsa lenne, ha a kormányzati külpolitikai elképzelések miatt embereket tiltanának ki az Egyesült Államokból. Úgy látja, elképzelhető, hogy a magyar külpolitikai elképzelésekről partnereiknek nem adtak kellő információt, de ez nem vezethet ilyen lépésekhez. Hozzátette: ha az amerikai partnereinknek kételyei vannak a hazai törvényeket illetően, akkor forduljanak Brüsszelhez, amely zöld utat adott a magyar jogszabályoknak.
Vadai Ágnes szerint az állami szervek nincsenek a helyzet magaslatán, mivel a kormány viselkedése váltotta ki a mostani helyzetet. Volt-e október 6-a óta, aki jelentette, hogy vele szemben ilyen nemzetbiztonsági kockázat merült föl - tette föl a kérdést a DK alelnöke.
Vadai arra is kíváncsi volt, hogyan szivároghatott ki az eleve titkos információ. A mostani ügynek szerinte beláthatatlan következményei lesznek a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokban. Vadai felszólította a kormányt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy nyilatkozzanak az érintettek az ügyről. Szelényi Zsuzsa úgy látja, a kormánynak a súlyos korrupciós vádak esetén lépnie kellett volna.
A konkrét ügyben Áder János köztársasági elnök ugyan nem nyilatkozott, de egyes értékelések szerint az Egyesült Államok felé tett békülékeny gesztus lehetett az államfő részéről, hogy az alapvetően a klímaváltozás problémájára koncentráló, az Országgyűlésben napirend előtt elmondott felszólalásában külön kiemelte Barack Obama elnök szavait az e témában szükséges összefogásról.
Amíg nem világos, hogy kik az amerikai beutazási botrány érintettjei, a korrupció bélyege ott ragad a teljes magyar kormányzaton – közölte az MSZP. A párt szerint az érintett kormányzati személyek kilétének tisztázása nemzeti érdek. Mesterházy Attila hétfőn a következő írásbeli kérdéssel fordult a magyar kormány minden egyes miniszteréhez: „Az Ön által vezetett minisztérium, vagy az alá tartozó háttérintézmények bármely kormányzati tisztségviselőjét értesítette az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a beutazás korlátozásáról?”
Természetesen utazhatnék az Egyesült Államokba, hiszen nem vagyok rajta a tiltólistán - állította még az ülés kezdete előtt Lázár János. A miniszter a témával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottsági ülésre érkezve nyilatkozott erről. A bizottság ülését eredetileg zártnak hirdették, de nyílt lesz, fél 12-kor kezdődött.
Az ülést kezdeményező Széll Bernadett LMP-s képviselő magyarázatot követelt az ügyben Orbán Viktor miniszterelnöktől, és szerinte egy ilyen helyzetben, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos vádak érték, a NAV elnöke sem maradhat néma, Vida Ildikónak meg kellene szólalnia.
Semmilyen információt nem kaptunk az amerikai hatóságoktól, de ha bármilyen bizonyíték nyilvánosságra kerül, azt értékelni kell és meg kell hozni a megfelelő döntést – mondta Gulyás Gergely fideszes politikus az amerikai beutazási tilalommal összefüggő korrupciógyanúról.
Hozzátette: ha valakinek konkrét információja, bizonyítéka van, ami a gyanút alátámasztja, akkor tegyen feljelentést. Gulyás minderről a témával foglalkozó, 11 órakor kezdődő nemzetbiztonsági bizottsági ülés előtt beszélt.
A korrupciós botrány az után robbant ki, hogy a Napi Gazdaság internetes oldalán megírta, több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A lap szerint az amerikai fél válaszként arra készül, hogy megnehezítse az érintett hatósági vezetők beutazását az Egyesült Államokba.
A budapesti amerikai nagykövetség nem tudott adóhatósági vizsgálatokról, azt viszont megerősítették: bizonyos magyar magánszemélyek nem léphetnek be az USA-ba, hiteles információik vannak ugyanis arról, hogy az érintettek korrupciós tevékenységben vettek részt vagy abból húztak hasznot.
André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője már 10-nél kevesebb személyt felsoroló feketelistáról, és az azon szereplő magyar kormányzati tisztségviselőkről beszélt egy pénteki háttérbeszélgetésen - az ügyvivőt ezután bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba.
A kitiltás örökre szólhat, a korrupcióval gyanúsított személyek soha nem léphetnek már be az Egyesült Államok területére - mondta el az Origónak Simonyi András. A volt washingtoni nagykövet szerint a korrupciós botránynak nagyon súlyos következményei lehetnek Magyarországra nézve. André Goodfriend bekéretése Simonyi szerint az utolsó, piros jelzésnek számít a diplomácia kifinomult nyelvén.
Simonyi András úgy véli,az ügy nem csak Magyarország nemzetközi megítélésének, kapcsolatrendszerének árt, de a komoly befektetőket is elriasztja.
Korábban Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy ismertessék bizonyítékaikat, ellenkező esetben szerinte nyilvánvalóan provokációra kell gondolni. A politikus úgy vélte, a Fidesz vasárnapi kampányértékelőjén Orbán Viktor miniszterelnök azért sem reagált az ügyre, mert hozzá hasonlóan ő sem tudja eldönteni, hogy „ez most vicc, vagy komoly”.
Rogán egy lehetséges magyarázataként kifejtette: a NAV megvonta a norvég civil alap magyarországi lebonyolítója, az Ökotárs Alapítvány adószámát, márpedig Norvégia az Egyesült Államokban a Clinton-alapítvány fontos támogatója, a Clinton-alapítvány pedig fontos a demokratáknak, és most a demokraták vannak kormányon az Egyesült Államokban.
A Rogán által vélt összefüggést a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője szinte azonnal cáfolta. André Goodfriend az ATV-ben vasárnap este azt is mondta, a beutazás tiltása az Egyesült Államok és az adott személy közötti ügy, ezeket az ügyeket általában nem hozzák nyilvánosságra.
A konkrét esetben azonban október 6-án tájékoztatták a magyar külügyi tárcát arról, hogy bizonyos kormányzati tisztviselők nem utazhatnak az Egyesült Államokba, mert a korrupcióval kapcsolatos elnöki rendelkezés hatálya alá esnének. Konkrét neveket a külügyi tárcával nem közöltek.
Kormánytagoknak nem szóltak, hogy nem utazhatnak az Egyesült Államokba – nyilatkozta szombaton Szijjártó Péter a beutazási tilalom hírével kapcsolatban. A külügyminiszter hangsúlyozta, az ellenzéki pártok többségével együtt ő is teljes nyilvánosságot szeretne az amerikai beutazási tilalom ügyében.