Nagyhatalmak homokozójává vált Magyarország

Orosz-amerikai geopolitikai összeütközés csomópontjába került Magyarország, főként energetikai kérdések miatt, ez akár a kitiltási ügy egyik oka is lehet. Az egyik legfontosabb ok a Mol tulajdonában lévő INA-részesedés sorsa. Ha amerikaiak kézbe kerülne a horvát olajtársaság, azzal enyhülne a Magyarországra irányuló nyomás, ha orosz többség alakulna ki, akkor pedig még jobban elszigetelődnénk.

Október közepén került a magyar politika napirendjére az amerikai beutazási tilalom kiterjesztése néhány kormányközeli személyre és tisztviselőre. Azóta megtudtuk, hogy a kitiltottak között van Vida Ildikó, a NAV elnöke és az ő elmondása szerint néhány munkatársa. A botrány kipattanása óta sokan találgatják, hogy a hivatalos indokláson túl mi vezetett el az Egyesült Államok meglehetősen drasztikus lépéséig.

Az amerikai kitiltási ügy mögött masszív energiapolitikai kérdések húzódnak meg Forrás: AFP/Gabor Monos

Amerikai aggodalmak

Az Origo az ügy kapcsán, a parlamenti folyosókon beszélgetve hallott olyanról, hogy Washington a kitiltási üggyel áttételesen a Molra és annak kisebbségi részvényesére, a magyar államra kívánt nyomást gyakorolni, hogy a magyar olajvállalat kezében lévő INA-részvények ne kerüljenek orosz kötődésű vállalathoz. A Molban a magyar államnak is van egy közel 25 százalékos részesedése a 2011-ben a Szurgutnyeftyegaztól megvásárolt részvények miatt.

A helyzetet bonyolítja, hogy az INA részvényeinek 49,1 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam pedig a részvények 44,84 százalékát birtokolja, azonban a Molnak vannak irányítói jogai. Az INA körüli horvát jogi eljárások éppen az irányítás miatt indultak.

Az INA-részvények relatív többsége és az irányítási jogok vannak a Molnál Forrás: AFP/Hrvoje Polan

A palagáz

Miért is fontos az amerikaiaknak, hogy mi történik a két vállalat viszonyában? Egyrészt mindenképpen ellenzik, hogy az oroszok még nagyobb gazdasági befolyásra tegyenek szert az USA európai szövetségeseinél, már csak azért is, mert több példa is igazolja, hogy Putyinék nem késlekednek a gazdasági pozíciókat adott esetben politikai nyomásra használni.

Másrészt az Egyesült Államokban fokozatosan napirendre kerül a palagázkészletek és még inkább a palaolajkészletek egy részének majdani külföldi értékesítése. A jelenlegi körülmények között az amerikai termék számára Japán és Dél-Korea az első számú felvevőpiac, de egyszer majd Európa is szóba jöhet.

Púp a háton

Középtávú számítások szerint a 2020-as évekre a technikai fejlődés révén Európába és kiemelten az Adriai-tenger térségébe is megéri majd palagázt szállítani. A horvátok és az INA pontosan emiatt léphet elő fontos szereplővé. Abban az esetben, ha a horvát energetikai társaság relatív többségi tulajdonosa egy orosz cég lenne, akkor nagy valószínűséggel mindent elkövetnének, hogy az amerikaiak a felesleges terméküket ne tudják a Balkán térségébe behozni.

Hernádi Zsolt, a Mol elnöke kettős nyomás alatt van Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Ha pedig egy amerikai vagy európai cégé lenne a horvát társaság relatív többsége, akkor az orosz érdekek szenvednének csorbát. A geopolitikai játszmában a Mol és annak kisebbségi részvényese, a magyar állam kulcsszerepet játszik. Tény, hogy a Molnak egyre inkább púp a hátán az INA, mivel hosszú ideje zajlik a hercehurca, és nem könnyű megtalálni a megoldást a problémákra. Legszívesebben tehát túl is adnának rajta.

Nincs orosz veszély?

Más forrásaink viszont arról beszéltek, hogy az év eleje óta jelentősen csökkent annak a lehetősége, hogy az oroszok kezébe kerül az INA részvényeinek a relatív többsége. Ez részben az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása miatt, részben a Horvátországra nehezedő amerikai nyomás miatt alakult így. Washingtonban igazából nem is tartanak attól, hogy Horvátországban komoly orosz térnyerés történne, és így a Magyarországot érintő kitiltási ügynek ehhez nincs is sok köze.

Az INA Ivana olajfúrótornya az Adrián. Már nem érdekli az oroszokat? Forrás: INA

A horvátoknak is tetszik az USA

Az energiapolitikai helyzetre rálátó forrásaink szerint a magyar olajtársaság számára is elsőrendű szempont lenne, hogy minél kisebb veszteséggel, vagy ha lehet, némi nyereséggel szabaduljon meg a kezében lévő részvénypakettől. Egy amerikai vagy európai érdeklődő esetén az átláthatóság lényegesen jobban érvényesülne, mint egy keleti partnernél, ez az árra is felhajtó hatással lehet.

A geopolitikai játszmában egyfajta állásfoglalásnak tűnhet, hogy november 17-én a horvát kormány elfogadta a közvetítésre tett amerikai ajánlatot az INA és a Mol között. A magyar társaság egyébként már korábban elfogadta az amerikaiak közbelépését. Információk szerint egy amerikai vállalat érdeklődik az INA iránt, és megkezdte a vállalat átvilágítását.

Geopolitikai játszmák kereszttüzében kell döntéseket hoznia a Molnak Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Elfelejtenék a kitiltási ügyet

Abban az esetben, ha a magyar állam a Molon keresztül zöld utat adna az értékesítésnek az amerikaiaknak, akkor forrásaink szerint a kitiltási ügy nagyon hamar lekerülne a napirendről. Washington ezzel elérné jelenlegi egyik legfontosabb geopolitikai célját a térségben: megállítaná a Déli Áramlat nyomulását, valamint még jó üzletet is köthetne a palagázra. Persze az amerikaiaknak még nagyon sokat kell költeniük arra, hogy a palagázt szállítható és értékesíthető állapotba hozzák.

Status quo?

A magyar kormányon és a Molon azonban orosz részről is nagyon komoly nyomás van, nehogy egy amerikai cégnek értékesítsék az INA kezükben lévő többségi részét. Moszkvában is tudják, hogy a washingtoni érdekek megjelenése a térségben versenyhátrányba hozná az orosz gázt. Nyíltan nem mondták ki, de a legjobb döntés az lenne a magyar vállalatnak és a kormánynak, ha ameddig csak lehet, a jelenlegi erőviszonyok bebetonozására törekedne.

Ha a magyar kormány engedne, és amerikai kézbe kerülne az INA-részvények relatív többsége, Orbán Viktoron is csökkenne a nyomás Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Nagy lehetőség

Kaderják Péter energetikai szakértő a mostani meglehetősen kusza helyzet kapcsán arra az aspektusra hívta föl a figyelmet, hogy az utóbbi években a magyar kormány sok pénzt fordított arra, hogy hazánk ellátásbiztonságát javítsa. Jövő év elején elindulhat az áruszállítás a szlovák-magyar gázvezetéken, így később akár Nyugat-Európából is juthatunk nyersanyaghoz. Egy ilyen helyzetben jó lenne, ha Magyarország 2015 (ekkor jár le a korábban Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés hatálya) után többszereplőssé tegye a hazai gázellátást.