Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem okozott meglepetést, hogy a Fidesz–KDNP egy ügyészt, a korábban Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozó Varga Zs. Andrást, egy bírót, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumát vezető Czine Ágnest, és egy ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem Állam-és jogtudományi karának professzorát, Sulyok Tamást jelölte a hamarosan megüresedő alkotmánybírói tisztségekre.
Hamarosan ugyanis a korábbi – még konszenzusos – jelölés után megválasztott alkotmánybírák közül hárman is elhagyják a testületet, mert lejár a 9 éves mandátumuk. Kovács Pétert 2005 szeptemberében, Balogh Elemért az év novemberében választották meg, és szeptember 26-án lejár Bragyova András megbízatása is. Helyükre önmagában a Fidesz is képes új bírákat jelölni, immár 12 éves mandátumra.
A személyes adatok védelmére hivatkozva zárt ülés elrendelését kérte az alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke. Gulyás Gergely javaslatát a bizottság hat igen és két nem mellett elfogadta – utóbbi a jobbikos Gyüre Csaba és az LMP-s Schiffer András volt. Így az eredetileg nyilvánosnak meghirdetett ülésen végül zárt ajtók mögött jelölhetik az Alkotmánybíróság ősszel hivatalba lépő három új tagját.
Az MSZP-s Tóth Bertalan tiltakozásképpen kivonult az ülésről. Még ezt megelőzően élesen bírálta az alkotmánybírák jelölési folyamatát, és emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti többség nem is engedte tárgyalni a szocialisták azon tavaszi javaslatát, amely szerint a jelöltekről ne az eseti bizottság, hanem kétharmados többséggel az Országgyűlés döntsön.
A fideszes Gulyás Gergely, a bizottság elnöke visszautasította Tóth álláspontját, miszerint politikai alapon jelölnének alkotmánybírókat. A jelöltek egyébként ezen a hétfői ülésen nem jelennek meg értesüléseink szerint, hanem távollétükben döntenek róluk. Gulyás javaslata alapján egyébként a jelöltek adatai védelmében nem csak az adatok elhangzásának idejére, hanem a teljes ülésről kizárták a nyilvánosságot.
A zárt ülést követően Gyüre Csaba azt közölte az újságírókkal, hogy a Jobbik egyik jelöltet sem tudja támogatni, Schiffer András pedig azt mondta, egyedül Czine Ágnes jelöltségét támogatnák, akinek a szavazólapra kerülését meg is szavazták. Az LMP a három megüresedő helyre többek között Fülöp Sándor volt zöldombudsmant javasolta. Szólt arról is, hogy egy ellenzéki frakciónak kötelessége alternatívát állítani a többséggel szemben, amivel vélhetően a szocialisták kivonulására utalt. A két ellenzéki párt sajtótájékoztatója alatt váratlanul elhagyta az ülést a bizottság KDNP-s elnöke, Rubovszky György.
A mintegy félórás ülés után Rubovszky helyett Gulyás Gergely erősítette meg a három jelölt személyét. Elmondta, hogy Varga Zs. Andrást, Czine Ágnest és Sulyok Tamást ajánlja alkotmánybírónak az eseti bizottság, őket terjeszti döntésre a parlament elé. A jelölteket az igazságügyi bizottság hallgatja majd meg, és szeptember 24-én szavaznak róluk. Gulyás szerint a három jelöltet semmilyen pártpolitikai elfogultsággal nem lehet megvádolni, egyetlen politikai erővel sem voltak korábban kapcsolatban.
Mindhárom jelöltet felkészült, szakmailag alkalmas személynek tartja a jelölő bizottság KDNP-s elnöke. Rubovszky György az Origónak elmondta, mindhármukra igennel szavazott, mert jól ismeri a jelölteket saját ügyvédi, illetve parlamenti képviselői munkájából kifolyólag.
Az ellenzéki bírálatokra, miszerint a bizottsági és a parlamenti erőviszonyok miatt nekik esélyük sincs, hogy saját jelöltet állíthassanak, Rubovszky azt mondta: 20 éve foglalkozik a jelölés témájával, és „eddig sosem ment ez simán”. Az ellenzéknek azt üzente: „tetszettek volna választást nyerni”, akkor jelölhetnének.
Az alkotmánybírákat jelölő ötpárti eseti bizottság kilenctagú, ebből a Fidesz öt tagot delegált, így az ellenzék összefogva sem tud saját jelöltet állítani, a Fidesznek viszont nincs szüksége a KDNP támogatására ahhoz, hogy jelöljön valakit. Korábban, 1990–2010 között úgynevezett paritásos bizottságok jelölték a bírákat: a testületbe minden frakció egy személyt delegált. Így aztán 2010-ig párosával választották az alkotmánybírákat: egy kormánypárti és egy ellenzéki jelöltet.
