Átírná a felsőoktatási törvényt az ELTE dékánja

Vágólapra másolva!
Feljelentést tettek a tavalyi nemi erőszak miatt, de a fegyelmi ügyekben szereplő öt hónapos elévülési idő miatt nem távolíthatják el az abban feltehetően érintett hallgatót. Király Miklós az ELTE dékánja arról is beszélt, hogy miért kellett kicsapni a HÖK-ösöket, annak ellenére, hogy állítólag az áldozat kérte őket, hallgassanak az ügyről.
Vágólapra másolva!

A felsőoktatási törvény módosítását tartja indokoltnak a gólyatáborokban történt erőszakos cselekmények miatt Király Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánja. A dékán a gólyatáboros nemi erőszakokkal kapcsolatos fejleményekről beszélt.

Azt mondta, a jelenlegi szabályozás miatt egyelőre nem távolíthatják el az intézményből a feltételezett erőszaktevőt. Szerinte sem helyénvaló, hogy az ELTE tavalyi gólyatáborában történt szexuális erőszakkal kapcsolatba hozott hallgató továbbra is az egyetemre jár, miközben a tábor szervezői közül többen már súlyos fegyelmi büntetést kaptak, de a felsőoktatási törvény hatályos szövege

A rendőrségnél természetesen azonnal feljelentést tettünk, amikor az esetre fény derült, hiszen a büntetőjogi értelemben vett elévülés idő még messze nem telt el".

A feljelentést négy hete adták be, egyelőre nincs információja arról, hogy hol tart a nyomozás. "Ennél többet jelenleg nem tehetünk. Ugyanakkor a kar vezetőjeként fel fogom vetni a felsőoktatási törvény elévülésre vonatkozó rendelkezésének módosítását."

Király Miklós szerint az ártatlanság vélelme védi a feltételezett elkövetőt,

Az egyik elévült, a másik nem

A dékán szerint a gólyatábor két szervezőjével szemben kizárással végződött fegyelmi eljárás nem az erőszakos cselekmény miatt indult, hanem azért, mert tudtak a történtekről, de elhallgatták, és ezzel akadályozták az elkövetővel szembeni eredményes büntetőeljárást. Mivel ez a helyzet folytatólagosan, egészen idén szeptemberig fennállt, az ő esetükben nem merült fel az elévülés. Összesen hat diák ellen indult fegyelmi: kettőt kizártak, egyet két félévre eltiltottak, egy megrovást kapott, egy esetében megszüntették az eljárást, egy diáknál pedig még folyamatban van.

A feltételezett elkövető ellen azonban cselekménye elhallgatása miatt nem indulhat fegyelmi eljárás, hiszen senkitől nem várható el, hogy saját magát bűncselekmény elkövetésével vádolja, illetve saját magát feljelentse – mondta Király Miklós.

Mit kért az áldozat?

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik kizárással sújtott hallgató szerint csak az áldozat kérését teljesítették, amikor nem fordultak rendőrséghez, és hallgattak a történtekről, a dékán azt mondta: a fegyelmi vizsgálat szerint a gólyatábor főszervezőinek tudomására jutott, hogy a táborban az egyik diáklány sérelmére bűncselekményt követhettek el. A legsúlyosabb büntetésben részesített hallgatóknak szervezőként vitathatatlanul szerepük volt az eset körülményeinek feltárásában és kezelésében. Az erőszakos cselekmény feltételezett elkövetőjét nyomban hazaküldték, tehát konkrét intézkedést is tettek.

Ugyanakkor az áldozat - elmondása szerint - védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotban lehetett, amikor az erőszak megtörtént, ez esetben pedig hivatalból üldözendő bűncselekményről lehet szó, amelynél a sértett nem mondhat le a büntetőjogi igény érvényesítéséről.

Az ELTE idei tanító- és óvóképző kari, illetve tavalyi jogász gólyatáborában történtek miatt eddig összesen nyolc hallgató ellen indult fegyelmi eljárás.