Az utóbbi hónapokban nem kényeztettek el minket a közvélemény-kutató intézetek. Áprilisban csak a Tárki, az Ipsos és a Nézőpont Intézet készített felmérést, míg a májusi pártpreferencia-változásokról csak a Publicus Intézet közölt kutatást. Az adatok egybehangzóan azt mutatják, hogy a pártok támogatottsága befagyott, jelentős elmozdulás nem történt.
A tavaly októberi önkormányzati választás után indult el egy komolyabb átalakulás a pártok támogatottságában. A kormány finoman szólva sem átgondolt intézkedéseinek, a Fideszen belüli belső vitáknak és az amerikai kitiltási botrány hatására a kormánypártok bázisa radikális mértékben elkezdett fogyni. Októberben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességben belül 36-33 százalékon állt, februárra viszont 21-28 százalékra zuhant.
A Fidesz-KDNP zuhanásával egy időben az ellenzéki oldalon csak a Jobbik tudta szignifikáns mértékben növelni a támogatottságát, míg a baloldali pártok közül igazából csak a Demokratikus Koalíció tudott új szavazókat szerezni, de ők főleg az MSZP-től érkeztek. Éppen emiatt továbbra is a kormánypártok vezetik a népszerűségi ranglistát, így 2006 júliusa óta állnak a kutatások első helyén.
Áprilisban a prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső szavazói bázisok megoszlását vizsgálva az látszik, hogy alig vannak szignifikáns eltérések a kutatóintézetek között. A Fidesz-KDNP előnye a Jobbikkal szemben a Tárkinál a legnagyobb (14 százalékos), a Nézőpont Intézetnél a legkisebb (8 százalékos). A négy baloldali párt 25-28 százaléknyi „biztos” szavazatra számíthatna, az LMP pedig mindhárom Intézet szerint bejutna a parlamentbe.
Ha a három intézet számait átlagoljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP 37,3, a Jobbik 26,3, az MSZP 15,6, a DK 8,3, az LMP 6,3, az Együtt 2, míg a PM 0,3 százalékos támogatottságnak örvendett áprilisban. A baloldali erőknek bizonyára a következő választáson is közös listán kell indulniuk, ezért érdemes blokkosítani a támogatottságukat. Így a baloldali erők összesen 29,2 százaléknyi szavazatra számíthatnának, ha a különféle pártok szavazói egységesen támogatnák a közös listát.
Az áprilisi összesített eredmények alapján az Origo a Political Capital mandátumbecslése alapján kiszámolta, hogyan alakulna a parlament összetétele, ha most tartanák a választásokat. A számítás során a baloldal eredményét egységesen kezeltük. A legnehezebb a választási részvétel megbecslése, de az utóbbi évek alapján 60 százalékos aktivitással bátran lehet számolni.
A mandátumbecslés szerint a Fidesz-KDNP-nek 104, a baloldalnak 49, a Jobbiknak 40, az LMP-nek pedig 6 mandátuma lenne. A kormánypárt így, ha szűkösen is, de megszerezné a mandátumok többségét egy mostani választáson. Jól látszik, hogy a baloldal további pár százalékos erősödése esetén a Fidesz már nem szerezné meg a többséget, de a nagy kérdés, hogy ilyen esetben a Jobbik képviselői kivel tartanának.
Az áprilisi felmérésektől némileg más eredményt hozott nyilvánosságra a Publicus Intézet. A cégről azt kell tudni, hogy vezetője, Pulai András a korábban a baloldali pártokhoz erőteljesen köthető Demos Magyarország kutatója volt. Májusban e cégnél is a Fidesz-KDNP volt a legerősebb párt, de a kormánypárton kívül csak az MSZP és a Jobbik jutott volna be a parlamentbe.
Kutatásukban megvizsgálták egyes pártok elutasítottságát is. Kétségkívül a Fidesz elutasítottsága a legmagasabb, majd az MSZP és a Jobbik következik. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi párt hatalmas támogatásnövekményre számíthat a közeljövőben, csupán azt, hogy ezen pártoknak komoly ellentáboruk is van – állapította meg az intézet.