Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere az ellene több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán. Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.
http://www.origo.hu/itthon/20150531-biszku-bela-itelet-jogeros-fovarosi-brosag-eletfogytiglan.html
Vágólapra másolva!
Október elején folytatódik elsőfokon a Biszku Béla elleni per.
A Fővárosi Törvényszék október 2-ra tűzte ki a Biszku Béla volt kommunista belügyminiszter elleni büntetőper megismételt eljárásának első tárgyalási napját – közölte Póta Péter, a bíróság szóvivője a Magyar Hírlappal.
A lap szombati számában arról ír, hogy vagy a vádlott vallomásával vagy annak elmaradása esetén iratismertetéssel kezdődik a per.
Biszku Béla hallgatja a másodfokú ítéletet Fotó: Bielik István - Origo
Elsőfokon elítélték
Emlékeztettek arra, hogy tavaly májusban nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélték Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt az 1956-os forradalomban utáni megtorlásokkal összefüggésben. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban másodfokon hatályon kívül helyezte az ítéletet.
A filmmel kezdődött
Biszku Béla azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy 2010-ben bemutatták a Mandiner munkatársai által készített filmet, amelyben többek között azt mondta, hogy
Nagy Imre megérdemelte a sorsát.
A volt pártállami diktatúra egykori belügyminiszterének a felelősségre vonását ez után kezdték egyre többen sürgetni, de 2012-ig egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.
Taxival távozott a bíróságról Biszku Fotó: Bielik István - Origo
Kegyetlen leszámolások
Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában.
A karhatalom kegyetlen leszámolásokat hajtott végre, halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le a fegyvertelen polgári lakosságra:
1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál egy ilyen sortűzben hárman vesztették életüket,
két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és a szovjet katonai erők fegyvereitől 46-an haltak meg, köztük nők és gyermekek, egyikük csupán 10 éves volt.
A vád Biszku Béla terhére rója azt is, hogy a karhatalmisták 1957 márciusában három akadémiai kutatót súlyosan bántalmaztak Martonvásáron, ám ezért senkit sem vontak felelősségre.
Tagadás
Az elsőfokú bíróság kimondta Biszku bűnösségét a salgótarjáni sortűz ügyében, továbbá azért, mert a martonvásári események miatti felelősségre vonás elmaradt. A bíróság szerint
Biszku Béla nyilvánosan tagadta a kommunista rendszer bűneit, ami szintén bűncselekmény.
2010-ben egy televíziós nyilatkozatában ugyanis arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, utána pedig szerinte nem koncepciós perek folytak, hanem független bíróság ítélkezett.
Vérengzés
Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint az állampárt és a karhatalom közötti közvetlen kapcsolat bizonyítható, a vádiratban említett két sortűz pedig akkoriban nem volt elszigetelt jelenség, 1957 januárjáig több ilyen vérengzés történt. Ugyanakkor a Nyugati téri sortűzzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, ezen a helyszínen a halálos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.
Elsőfokon elítélték Biszkut Fotó: Bielik István - Origo
Az ügyész az eljárás során a cselekmények súlyára, az el nem évülő háborús bűncselekményekre tekintettel
a védelem viszont felmentést, illetve az eljárás megszüntetését. Magyar Gábor ügyvéd az eljárásban a többi között azzal érvelt: igaz, ugyan, hogy szovjet csapatok és a karhatalmisták 1956 novemberében-decemberében többször is tüzet nyitottak a védtelen lakosságra, de arra nincs konkrét adat, hogy ez a vádlott utasítására történt.
Végig tagadott
A védő perbeszédében arra is figyelmeztetett:
ebben az ügyben nem lehet a kommunista rendszer felett erkölcsi ítéletet mondani, csak revansot venni,
és ez nem segíti a múlttal való szembenézést.
A vádlott érdemi vallomást az eljárásban nem tett, de bűnösségét mindvégig tagadta. A 94. évében járó Biszku a tárgyalásokra többnyire tolószékben érkezett, két idősebb nőrokona kísérte, és többször előfordult, hogy jelezte, rosszul hallja, nem érti az elhangzottakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
