„A gyerekek élvezik a szünetet, én még sosem éreztem rajtuk, hogy unják az oviba vagy suliba nem járást. Nem tartanám jó ötletnek, ha tovább rövidülne a nyári szünet, mert akkor azokat a napokat, heteket máshová szórnák el az évben. És tavasszal és ősszel is nehéz olyan felügyeletet szervezni, aki a gyerekekre vigyáz” – mondja a kétgyerekes apuka, aki mindkét gyerekét egy-egy hét táborba el tudja küldeni nyaranta. És szerencsésnek mondja magát, mert mindkét nagymama budapesti, plusz van bevethető nagynéni is.
„A két és fél hónap rengeteg idő. Azon kell gondolkodni, hogy hogyan lehet a gyerekek nyarát biztonságossá tenni, és a szülőknek megkönnyíteni a nyarat a gyerekfelügyelet szempontjából” – mondta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár egy háttérbeszélgetésen.
Az iskola mindenki fejében a poroszos rendszert jelenti, vagyis ha iskola, akkor pad, tábla, kréta, gyerek, tanár. Mi viszont valami olyasmin gondolkodunk, ami még beleszámít a tanévbe, de nem az iskola falai között történik.
Az őszi és tavaszi szünet pihenőnapjainak tologatásával egyértelműen megváltozhat a nyári vakáció kezdete, de nem ez a cél, hanem az, hogy a 187 tanítási napot minél hatékonyabban töltsük ki – érvelt az államtitkár a rövidebb nyári szünet mellett.
Szivák Judit, az ELTE Neveléstudományi Intézetének docense szerint nem az a fontos kérdés, hogy túl hosszú-e egy szünet, vagy túl rövid. Az a nagyon fontos, hogy a tanévet mire használjuk.
Az igazán korszerű iskolák gyakorlatában a projekthetek év közben is jelen vannak.
A docens példaként említette, hogy év közben kevés idő van a környezettudatos magatartás fejlesztésére. Külön órákon tanulnak a gyerekek biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát. Egy környezetvédelmi projekthét keretein belül a gyerekek feltérképezhetik, hogy a lakóhelyükön milyen pazarlás történik.
Végiggondolhatják, hogy milyen az az ökológiai lábnyom, amit a családjuk vagy az iskolájuk termel. Megkereshetnek civil szereplőket is a lakóhelyükön, akikkel az adott témát meg lehet beszélni. A projekthét zárásaként pedig a diákok letehetnek egy cselekvési tervet arra, hogy a következő tanévben mit lehetne tenni a lakóhelyükön a környezettudatosságért. Külső helyszínek kellenek, és meg kell mutatni, milyen gazdag a tanulás színtere.
Szivák Judit szerint, ha arra akarják használni a tanév meghosszabbítását, hogy ugyanazokkal a munkamódszerekkel ugyanazokat a tevékenységet végeztessük a gyerekekkel, akkor ez így nagyon megfontolandó. Látjuk, hogy a mai iskolarendszerben elképesztően elfáradnak a gyerekek már májusra is.
A monotóniában a pedagógus és a gyerek is kiég.
Egyébként uniós viszonylatban nem Magyarországon a leghosszabb a vakáció. Romániában, Írországban, Portugáliában, Olaszországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában is 12-13 hetet pihenhetnek a gyerekek.
Magyarországon most 10-11 hét a szünidő a diákoknak, és a tanárok egy picit korábban kezdik a tanévet, mint szeptember 1-je.
A legrövidebb nyári vakációt a német, a brit és dán gyerekek kapják. Nekik mindössze hét hetük van a regenerálódásra.
Szakemberek szerint mentálhigiénés szempontból két hónap nagyjából elegendő a felfrissüléshez és az év közben szerzett tudásanyag elmélyítéséhez. Az évközi szünetek megfontolásánál is fontos lehet, hogy 3-4 napos szünet pszichés értelemben nem támogatja a szellemi megújulást. Az ELTE docense szerint is az igazi kipihenéshez két hét kell.
Ahhoz hogy a tavaszi szünet is szünetélményt adjon, a mostani egy hét helyett meg kellene toldani plusz hét nappal.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a szünetek tologatásáról azt mondta, csak akkor elképzelhető a PDSZ számára a szünetek átszervezése, ha csökkentik a tananyagot, és az őszi, téli és tavaszi szünet kitolásával nem tolódik június végére a nyári szünet kezdete. A szünetek átstrukturálása ősszel, télen és tavasszal is gondot fog okozni a szülőknek. Mendrey László szerint probléma a magyarországi klíma, hiszen júniusban az iskolákban olyan meleg van, hogy nem lehet tanítani.
A nyári szünet átszervezéséről már az évzárókon elkezdődött a pusmogás. A szülők inkább megoldják a gyerekek elhelyezését két és fél hónapig, mint hogy hőségriadó idején még a padban lássák csemetéiket.
"A mi iskolánk panelből épült, nem kell benne fázni"
– mesélte egy szülő.
Az ELTE docense szerint a nyári szünet tovább növeli a tanulók közötti különbségeket is. A kedvezőbb anyagi helyzetben lévő család gyereke a szünetben nemcsak tovább mélyítheti tudását, de tovább gazdagítja is. Erre külön piac van már Magyarországon is. Személyiségfejlesztő táboroktól kezdve a nyelvi táborokig.
Az élsportoló gyerekek többsége az egész augusztust sporttáborban tölti – mesélte egy 20 éves diáklány apukája. Edzések július 20-ig mindennap vannak. A gyereknek alig két hete maradt a két és fél hónapos vakációból ejtőzni, barátnőzni, és egy-két hét jut azért a családi nyaralásra is.
A két és fél hónapos szünet jó is, meg nem is – érvelnek a nagycsaládosok a vakáció hosszúsága mellett. A két-, három-, négy- vagy többgyerekeseknek a június közepétől augusztus végéig tartó pihenés jó, mert minden gyerek egyszerre van otthon, szemben a tavaszi vagy őszi szünettel, amikor iskolánként eltérő, hogy mikor adják ki a szünetet – mopndta Kiss Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöki referense.
Nehéz azonban a két és fél hónapot programokkal megtölteni, és sok családban csak úgy tudják megoldani, hogy az apa és az anya is külön hetekre kéri a szabadságát. Nagy segítség sok nagycsaládosnak az Erzsébet-tábor, és most a Hankook is 40 gyerek táboroztatását vállalta teljesen ingyen Balatongyörökön.
A nagycsaládosok szerint a hosszú nyári szünet mellett szól az is, hogy már megszoktuk, erre szocializálódtunk.
Másrészt egy érettségiző vagy vizsgaidőszak utáni lévő diák a két és fél hónap alatt regenerálódni tud a nyári hónapokban.