Ön szerint mennyit keres egy egyetemi adjunktus? Nettó 300-400 ezret? A kutatói projektekkel együtt esetleg még többet? A magyar valóság ennél sokkal szomorúbb, jelenleg ugyanis
havonta nettó 147 ezer forintot, azaz a magyar átlagkeresetnél valamivel kevesebbet kapnak kézhez.
A fizetésük 2008 óta változatlan, ezért a kormány 2016-tól – észlelve az egyre nagyobb elégedetlenséget – 15 százalékos béremelést jelentett be. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arról is beszámolt az erről szóló novemberi sajtótájékoztatón, hogy a 2016-ot követő két évben további 5-5 százalékkal nőnek a bérek, így három év múlva 27 százalékkal kereshetnek majd többet a felsőoktatásban tanítók. Mindez összesen 15 milliárd forintba kerül.
A kormány béremelésről szóló bejelentése azonban csak az egyetemeken, főiskolákon oktatókra vonatkozott, azaz az MTA nagyjából 2500 kutatója – a közös bértábla ellenére – hoppon maradt.
Pedig a Magyar Tudományos Akadémia kutatói ugyanúgy tudományos munkát végeznek, mint a felsőoktatásban tanítók, ráadásul
az MTA néhány évvel ezelőtt azt is vállalta, hogy követi az egyetemek bérszintjét
és az egyetemeken érvényes fizetéseket veszik át. A döntés indokolt is volt, hiszen a kutatók ugyanúgy rendelkeznek tudományos fokozattal, és – az oktatást leszámítva – hasonló munkát látnak el. Az akadémiai kutatók béremelésének elmaradása emiatt várhatóan jelentős bérfeszültséget okoz majd.
A felsőoktatásban jelentkező többletterheket az Emberi Erőforrások Minisztériuma belső átcsoportosítással előteremtette, de az MTA képtelen erre. Utóbbinak ugyanis önálló költségvetése van, a kormány pedig nem ad pénzt az emelésre.
Az Origo információi szerint Kotán Attila, az MTA gazdasági igazgatója egy belső tájékoztató levélben már közölte is a rossz hírt a kutatókkal, miszerint nincs évi 1,5 milliárd forintjuk az emelésre, ezért ne számítsanak több pénzre jövőre. A levél szerint az MTA-elnök továbbra is összehangolná az akadémiai és felsőoktatási béreket, arra azonban nem tért ki, hogy mikor.
Az Origo kérdésére az Akadémiánál az mondták, hogy a „vezetők szándéka szerint
megfelelő időben az Akadémia is követni fogja a felsőoktatásban megtörténő lépéseket".
Januárban viszont erre még biztosan nem lesz fedezet, az MTA szerint ugyanis a jelenlegi költségvetésükből csak úgy tudnák átcsoportosítani a szükséges pénzt, hogy csökkentenék a kutatásokra fordítható összegeket.
Ez hosszabb távon fenntarthatatlanná tenné a kutatási alapfeladatok egy részének ellátását"
– állítják.
Az MTA egyébként már a béremelésről szóló kormánydöntés előkészítése során is jelezte, hogy nem tudják finanszírozni a magasabb béreket, ezért többletforrást kértek a kormánytól.
Balog Zoltán novemberi sajtótájékoztatóján arra is kitért, hogy a magyar reformok sikere elérte a felsőoktatást is, és ez teszi lehetővé a béremelést. Úgy tűnik, ezek a sikerek nem szivárognak át a kutatói területre, pedig az akadémiai szférában is igen alacsonyak a fizetések.
Az Origónak nyilatkozó kutatók arról számoltak be, hogy
napi megélhetési gondjaik vannak, gyakran már huszadikán sincs pénzük,
nagyobb kiadásokat pedig egyáltalán nem engedhetnek meg maguknak.
Egyetemi tanárok és kutatók bruttó fizetése
Munkakör | Bruttó fizetés (forint) |
Egyetemi tanár | 437 300 |
Egyetemi docens | 306 100 |
Egyetemi adjunktus | 218 700 |
Egyetemi tanársegéd | 161 800 |
Főiskolai tanár | 328 000 |
Főiskolai docens | 240 500 |
Főiskolai adjunktus | 196 800 |
Főiskolai tanársegéd | 174 900 |
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 437 300 |
Tudományos főmunkatárs | 306 100 |
Tudományos munkatárs | 218 700 |
Tudományos segédmunkatárs | 174 900 |
Forrás: Tudosz.hu – A táblázat az alapbéreket mutatja
„Még soha nem volt olyan szerencsében részem, hogy a fizetésem elérje a hivatalos magyar bruttó átlagkeresetet. Kultúrára már egyáltalán nem jut pénz,
a rezsifizetés gyakran átcsúszik a következő hónap elejére,
nincs pénz a lakás minőségének fenntartására, azaz a leromlott bútorok, a tönkrement háztartási gépek cseréjére. Nem is álmodunk 10-12 évesnél fiatalabb családi autóról, néhány napnál hosszabb belföldi nyaralásról" – sorolta a problémákat az egyik kutató. Komoly gondot okoz a mindennapi ruházkodás is, emiatt szinte csak turkálókból vásárolnak.
Annak idején nem ilyen kutatói életpályát képzeltem el"
– tette hozzá csalódottan.
Az alacsony bérek miatt egyre kevésbé vonzó a kutatói pálya a fiataloknak, az MTA hálózatában például alig képviselteti magát a 45-55 éves korosztály, miután a legtöbb embert addigra már elcsábítják, vagy egyszerűen pályát módosítanak.
A természettudományos és műszaki szektorban dolgozók például
nagyságrendekkel jobb ajánlatokat kapnak a nagyvállalatoktól,
emiatt viszont felhígulhat a színvonal. Ez a tendencia egyébként a felsőoktatásra is jellemző.
További problémát okoz, hogy a kiegészítő keresetet jelentő projektek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, így sokan valóban a bértáblában szereplő összegből élnek.