Nehéz helyzetbe hozta magát Pintér Sándor, amikor
másodszor is megtagadta a 21 századvéges munkatárs nevének kiadását,
akik akár államtitkokba is betekinthetnek. Néhány hete a Liberálisok közérdekű adatkérését utasította el a Belügyminisztérium, most pedig Fodor Gábor pártelnök írásbeli kérdését tagadta meg a belügyminiszter.
A törvény az adatátadást csak szűk körben, hatósági és bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan teszi lehetővé, az ettől eltérő adatkezelés sértené az érintett felek személyes adatok védelméhez fűződő jogát - ezzel az indokkal tagadta meg Pintér Sándor írásbeli válaszában Fodor Gábor kérdésének megválaszolását.
Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy ki az a 21 munkatárs a Századvég Politikai Iskola Alapítványnál, aki rendelkezik az akár államtitkok megismerésére is jogosító nemzetbiztonsági tanúsítvánnyal. Pedig Fodor alapos volt, mert nem csak általánosságban kérdezett rá a 21 emberre, hanem konkrétan is megnevezett nyolc századvéges vezetőt.
Fodor emlékeztette a belügyminisztert, hogy amikor november közepén egy másik írásbeli megkeresésében rákérdezett a Habony Árpád nem hivatalos kormányzati tanácsadóval Londonban közös céget alapított kampányguru Arthur Finkelsteinre és G. Fodor Gáborra, akkor Pintér válaszolt, és közölte: előbbinek nincs, utóbbinak van jogosítványa arra, hogy hozzáférjen titkos információkhoz.
Éppen ez alapján véli úgy most Fodor, hogy
ha egyetért Pintér Sándor saját magával, úgy ő maga sértett személyiségi jogokat,
ha pedig nem ért egyet saját magával, akkor ki kellett volna adnia a 21 századvéges nevét. Az ellentmondás feloldására a Liberálisok a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, az Origo pedig a Belügyminisztériumhoz fordult kérdéssel.
Mint arról az Origo beszámolt, két hete a Belügyminisztérium azt válaszolta a Liberálisoknak, hogy
a nevek nem adhatók ki közérdekű adatigénylésre,
mert a személyes adatokat a Nemzeti Biztonsági Felügyelet az engedélyek kiadásához használta, és a felügyelet az általa kezelt adatokat csak szűk körben meghatározott feltételek mellett adhatja át más szerveknek.
A nevek titkolása azért furcsa, mert amikor ez téma volt nemrég az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, akkor az illetékesek néhány nevet elmondtak a jelenlévőknek. Ráadásul
az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai jelezték, hogy a nevek nem titkosak.
Az ülésen részt vevő LMP-s Szél Bernadett ezért is árulhatta el a sajtónak, hogy a 21 személy között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői.
Ez alapján tehát az alapítvány háromfős kuratóriumának tagjai - Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és G. Fodor Gábor - valamint Barthel-Rúzsa Zsolt, Orbán Balázs és Lánczi Tamás is a 21 név között lehet.
Friss fejlemény az ügyben, hogy választ kapott eközben Fodor Gábor az illetékes miniszterekről arra az írásbeli kérdésére, hogy
a Századvéggel bármelyik titkosszolgálatnak volt-e, van-e szerződéses kapcsolata,
illetve a századvégesek rendelkeznek-e a szolgálatokhoz belépővel, és részt vettek-e bármilyen tanácskozáson, értekezleten.
Mindhárom kérdésre nemleges választ adott az Információs Hivatal nevében Lázár János, az Alkotmányvédelmi Hivatal nevében Pintér Sándor, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nevében Simicskó István.
Szerződéses kapcsolatra és belépőre nincs adat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében sem, ám ide 2012 januárjában Heim Péter egyszer bement, hogy a "Gazdasági kapcsolatok Kínával" témakörben tájékoztató előadást tartson. Heim Péter a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.