Művész vagy közszolga legyen a gyerek?

Orbán Viktor miniszterelnök (j3) beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának végzős hallgatói előtt a budai várban megrendezett tisztavató ünnepségen. Tőle jobbra a második Pintér Sándor belügyminiszter
Vágólapra másolva!
Kiszámítható közszolgálati életpályamodell, esetleg a művészvilág vonzza a továbbtanuló diákot? Továbtanulással és felvételivel foglalkozó sorozatunk mostani részében mind a két képzésre hozunk példát, annak előnyeivel és hátrányaival, a felévteli követelményekkel.
Vágólapra másolva!

Felvételi cikksorozat

  • Sorozatunk első részében bemutattuk a legfontosabb felvételi határidőket, dátumokat.
  • A második részében hét diák mesélte el, hova jelentkeznek és mit fognak tanulni, támogatja-e őket családjuk és állami vagy fizetős formával számolnak? Ha viszont már most látja, hogy gyerekét jobban érdekli a művészet vagy a közszolgálat, akkor olvassa el erről szóló írásunkat benne a speciális felvételiről és elhelyezkedési esélyekről.
  • Harmadik cikkünkben bemutattuk, mi az a kapacitásszám, mely szakok pontszáma rögíztett központilag és hogyan kell kiszámolni a felvételi pontszámot, konkrét példákkal. De azoknak is mutattunk OKJ-s lehetőséget, akiket esetleg nem vennének fel.
  • Sorozatunk negyedik részében a duális képzésről írtunk. Mire jó? Hogyan lesz jóval nagyobb eséllyel biztos munkahelye még a diploma megszerzése előtt? És miért éri ez meg a cégeknek?
  • Az ötödik részben a diákhitel dilemmájáról írtunk: adósság vagy befektetés? Érvek és ellenérvek.
  • Cikksorozatunk összefoglalóját itt érheti el.

Már gyerekkorban érződik

Orsolya a Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balett szakirányára jár és a jelenlegi az utolsó éve. “Kislány korom óta fontos volt a mozgás az életemben, így ritmikus sportgimnasztikázni kezdtem, később a Táncművészeti Főiskola lett a legjobb választás az összpontosított és komplex közoktatási és szakmai oktatással.” - meséli, ugyanis itt középiskolai képzés is van, ahonnan jóval korábban felvételiznek a szokásosnál a diákok. A jelentkezés leadásának folyamata egyezik más intézményekével. A felvételi vizsgán viszont nem számít, ki hányas volt történelemből vagy matematikából, mert több fordulós és összetett a rosta. A jelentkezőket ortopéd orvos vizsgálja meg, hogy a testi adottságok ne jelenthessenek problémát a későbbiekben. Alapkövetelmény az arányos, hajlékony és rugalmas test, és a szép tartás.

tánc, balett, táncművész Forrás: Google

15 évesen már főiskolás

A jelentkezőknek legalább közepes tanulmányi eredménnyel kell rendelkezni. A felvételi vizsgára alapvetően nem jellemző a feszült "felvételis" légkör, sokkal inkább átjárja a tánc iránti szeretet, ahol sok táncolni szerető fiatal találkozik, akik hivatásos táncművésszé akarnak válni. Fontos, hogy - ahogy itt nevezik őket - a Mesterek és Mesternők, a felmérésekkor a felvételiző adottságait és a benne rejlő tehetséget keresik, tehát nem elvárt az előképzettség. Vannak, akiknek csak második alkalommal sikerül a felvételi vizsga, de arról is hallani, hogy egyesek később más szakirányon találják meg önmagukat és szereznek táncművész diplomát (modern szakirány, néptánc szakirány stb.). Orsolya azok közé tartozik, akit elsőre felvettek. “Az itt eltöltött kilenc évem is egy nagyon különleges dolog. Családias a hangulat, hiszen 10-20 fő alkot egy osztályt, összetartás és persze rengeteg munka társul ahhoz, ha valaki a Táncművészeti Főiskola diákja lesz. Nem sznobság, sokkal inkább az együvétartozási tudat, hogy egy egyedülálló intézményben és közösségben válhatunk nem csak táncosokká, hanem diplomás művészekké.” - emeli ki.

Több hetes felvételi színész és filmes szakokon

M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora elmondta, hogy több héten keresztül zajlik a felvételi az egyetemre. A színész-jelöltek végül az utolsó hetekben összezárva és együtt élve dolgoznak egy sorsdöntő darabon. Egyszerre kell egyénileg jól szerepelniük és csapatmunkában megmutatni az összhangot, de végül csak 15-18 főt vesznek fel és ezt tudják is mindannyian. Filmes oldalon nem olyan rég ért véget az első úgynevezett 6x6-os osztály képzése, vagyis, amikor a rendező, operatőr, gyártásszervező, hangmester, vágó és dramaturg szakokra 6-6 főt vesznek fel, akik önálló 6 fős osztályokban és egy nagy 6x6-os osztályban együtt tanulnak, készítenek időről időre vizsgafilmeket. "Learning by doing", vagyis gyakorlat által tanulni az alapja a művészeti felsőoktatásnak. A képzés végére pedig kész szakemberek végeznek, akik addigra már ismerik egymás képességeit. A felvételi során egy műveltségi, közismereti tesztet kell írni, ami már eleve nagy rosta, hiszen nem mindenkinek jut eszébe az összes köztársasági elnök a rendszerváltozástól napjainkig, vagy éppen az, hogy ki rendezte a Moszkva tér c. filmet. A többi fordulóban pedig szakonként eltérő feladatok vannak. Van akiknek fotózni kell és történetet elmesélni ezzel, másnak filmet kell vágni, nem is annyira technikailag, mint inkább történetmesélés szempontjából, megint másnak bemutatkozó kisfilmet kell leadni. Az alábbi videóban erről is mesél M. Tóth Géza rektor.

Sokan megpihennek a felvétli után, rosszul teszik

Luca fotográfia szakra járt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre. “Egészen kiskoromtól érdekel a fotózás. Az első élményem, hogy Nagypapámmal hívjuk elő a filmet az általunk átalakított fürdőszobában, és a lelkemre köti, hogy nem szabad kinyitnom az ajtót, mert akkor minden tönkremegy. A következő pillanatban természetesen már nyitottam is az ajtót. Egy életre megtanultam a leckét.” - mondja Luca. A jelentkezés ugyanúgy működik, mint máshol, kivéve, hogy nem nézik az érettségi eredményt, viszont a plusz pontok érvényesek.

A felvételin három rosta van. Az elsőnél le kell adni egy mappát, benne régebben készült munkákkal (fotókat), valamint a korábban kiírt feladatra fotózott megoldásokkal, ezen kívül valamit, ami manuálisan készült (rajz, festés, fújás). Onnantól minden diák egy kód a rendszerben, így nem ismernek senkit sem név szerint. A mappák átnézése után elválik, hogy valaki továbbjut-e a következő fordulóra, ami egy teszttel kezdődik, ahol főleg a kreativitást és az alapműveltséget nézik. Luca szerint “Nem szabad túlgondolni, vagy erőltetetten keresni a választ, azt érdemes írni, ami jön, ösztönből”. A teszt után egy személyes elbeszélgetés jön, amikor a bizottság előtt van a mappa és igyekeznek nagyjából helyes első benyomást kialakítani a felvételizőről. Végül az utolsó forduló jön, ahol az első napon fotózni kell, a második napon rajzolni, a harmadikon a fotókat installálni, a negyedik napon pedig interjúztatnak, egy utolsó pillantás a döntés megszületése előtt.

Közszolgálati ösztöndíjjal mindent az állam áll

Egy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett hallgató elmondása alapján a katonák és rendőrök lényegében 100%-ban el tudnak helyezkedni. A felvételi után a hallgató már a Magyar Honvédség tagja, amihez sikeres végzés esetén társul az egyetemi diploma is. Alapvetően telephelyeken vagy bázisokon töltenek majd szolgálatot a honvédek. Míg a Rendészettudományi kar hallgatói a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, Büntetés-végrehajtásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál vagy éppen a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál tudnak szakmai gyakorlatot teljesíteni. A Közigazgatástudományi kar diákjai a belső felmérések alapján 6 hónapon belül 90% fölötti eséllyel helyezkednek el. Minisztériumok, kormányzati szervek szívesen és gyorsan szívják fel a frissen végzett közszolgákat.

Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tisztavatási ünnepségén a budai Várban 2013. június 30-án Forrás: MTI/Kovács Attila

Kiszámítható közszolgálati életpályamodell

Szempont lehet még, hogy a közszolgálati életpálya-modell bevezetésével előre tervezhetővé vált a bérezés, így a tapasztalat és beosztás alapján kalkulálhatóvá teszi a várható jövedelmet. A felvételi jelentkezést szintén február 15-ig kell leadni, viszont alapvető követelmény, hogy a felvételiző nem lehet büntetett előéletű. Vagyis a beiratkozásnál be kell mutatnia erkölcsi bizonyítványát. Fontos még megemlíteni a közszolgálati ösztöndíjat, amelynek a felvételinél “A” a jele. Lényege, hogy ha valakit felvesznek, akkor nem az állam által nyújtott 12 félévei fogynak, hanem azon felül, vagyis azok megmaradnak. És fordítva is igaz, vagyis, ha a hallgató egy másik intézményben végzett alapszakjával a 12 félévből elfogyasztott 6-ot, akkor az NKE-s mesterszakján szintén a közszolgálati ösztöndíj érvényesül, így a megmaradt 6 félévéből akár egy második alap vagy mesterszakot is elvégezhet.