Áder aláírta a 30 évre szóló paksi titkosítást

Áder János Budapest, 2015. január 11.
Áder János köztársasági elnök felszólal a magyarországi német önkormányzatok napja alkalmából rendezett gálaműsoron a Budapest Kongresszusi Központban 2015. január 11-én.
MTI Fotó: Soós Lajos
Budapest, 2015. január 11. Áder János köztársasági elnök felszólal a magyarországi német önkormányzatok napja alkalmából rendezett gálaműsoron a Budapest Kongresszusi Központban 2015. január 11-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
Áder János köztársasági elnök szerint a paksi bővítés szerződésének harmic évre szóló titkosítása, illetve az e tárgyban hozott jogszabály nem ütközik sem az alaptörvénybe, sem a jogalkotási törvény előírásaiba. A köztársasági elnök közleményében azt is írja, nincs alkotmányos lehetősége a törvényt felülbírálni. 
Vágólapra másolva!

"Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása - indokolta meg döntését Áder János köztársasági elnök. Hozzátette: fontos ugyanakkor, hogy csak a magyar polgárok biztonságát és az erőmű biztonságos működését garantáló információk élvezzenek titokvédelmet.

A 200 jó törvény egyike

A köztársasági elnök közleményt adott ki a döntés hátteréről, ebben azt is írja, az országgyűlés által e tárgyban hozott törvény alkotmányosságának vizsgálatát erre való tekintettel végezte el és megállapította, hogy a jogszabály nem ütközik sem az alaptörvényébe, sem a jogalkotási törvény előírásaiba.

Forrás: MTI/Soós Lajos

Nem bírálhatja felül az Országgyűlést

Áder János szerint a mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait előtérbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérlegelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását. Ezt magára nézve is kötelezőnek tartja, és ezzel összhangban hozta meg döntését.

Tiltakoztak a civilek

Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása - jelezték korábban civil szervezetek, ezért arra kérték a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.

Súlyosan és indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvényben rögzített jogát a paksi szerződések 30 évre szóló titkosítása, írják Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelükben civil szervezetek. A civilek azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezze a törvény vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A nyílt levelet, a Transparency International, a Társaság A Szabadságjokokért, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub vezetői írták alá.

Darabokra tört Áder profilja

Az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP) képviselője ezt azt követően közölte, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a titkosításról szóló törvényt.

A PM-es EP-képviselő szerint ezzel az államfő "új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört". "A jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga" - fogalmazott közleményében Jávor Benedek.

A PM ezért az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és az Európai Bizottságnál is panaszt tesz, mert szerintük a törvény az európai jogot is sérti.