Magyarból és matematikából tartottak országos kompetenciamérést az iskolákban – azoknak a diákoknak legalábbis, akik nem maradtak otthon. A magyarországi tanintézmények közül ugyanis sok inkább megkérte a gyengébben teljesítő tanulók szüleit, hogy aznap ne menjen be a csemete – erősítette meg több forrás is az Origónak.
Azt pontosan nem tudni, hány 6., 8. és 10. osztályos gyermek kapott szabadnapot, de az biztos, hogy ez a gyakorlat már a mérés 2001-es bevezetése óta létezik. Több egymástól független forrásunk is megerősítette, hogy a fiatalabb gyerekek esetében a szülőket, idősebbek esetében pedig magát a tanulót kérik meg, hogy a diák keressen magának aznapra más elfoglaltságot.
A hiányzást természetesen igazoltnak fogadja el az iskola, elég, ha a szülők családi okot írnak be az üzenőbe.
Így próbálják elkerülni, hogy a gyengébb tanulók rossz teljesítménye lehúzza országos értékelésüket.
Pedig az országos kompetenciamérés lényege éppen az lenne, hogy az intézmények képet kapjanak diákjaik képességeiről, a tanárok ez alapján változtathatnak a módszereken, vagy segíthetnek a fejlesztésben. Csakhogy
mióta kötelező rajta a részvétel, a mérés egyfajta sorrendet is felállít a tanintézmények között,
és persze minden pedagógus szeretné elkerülni, hogy iskolája a lista végére kerüljön.
Az országos kompetenciamérést minden évben május végén rendezik meg. A szövegértési és matematikai teszteket egységes feltételek között, azonos időben írja meg a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamok minden tanulója. Közülük kerül ki iskolánként az a húsz diák, akiknek a tesztfüzetét az országos mérés értékelésében is feldolgozzák. A felmérés reggel 8 órakor kezdődik, a kitöltés ideje 4x45 perc, amiből két munkafüzet magyar-, kettő pedig matematika feladatokat tartalmaz. Az eredmények a szülők számára is nyilvánosak.
Lannert Judit, a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. munkatársa is hallott arról, hogy néhány iskolában megkérik a rosszabbul teljesítő gyerekeket, maradjanak otthon a kompetenciamérés alatt. A szakember szerint ennek egyik lehetséges oka, hogy mióta 2001-ben bevezették a felmérést, az intézmények között egyfajta verseny is elkezdődött az alapján, hol lesznek jobbak az eredmények.
"Ez nem feltétlenül baj, hiszen a szülőket és az iskolákat is tudatosabbá teszi" – tette hozzá.
A mérés eredeti célja az volt, hogy segítsen az iskoláknak visszajelzést kapni a gyerekekről, ez alapján pedig meg tudják nézni, hol van szükség fejlesztésre. Mióta azonban kötelező a részvétel és nyilvánosak az iskolajelentések, felerősödött az elszámoltathatósági funkció is. A rosszul teljesítő iskolákat ugyan nem szankcionálják, mégis
sok pedagógus gondolja úgy, hogy a kompetenciamérés az ő teljesítményéről is számot ad – magyarázta Lannert Judit.
A szakember szerint más országokban ugyanúgy megfigyelhető a trükközés, főleg ott, ahol a tanulói teljesítménytesztek alapján ítélik meg a pedagógus és az iskola munkáját. Magyarországon ilyen szempontból sokkal törvénytisztelőbbek az emberek és szerencsére nincs ilyen tétje sem a felmérésnek. A gyerekek hiányzása persze előfordul, de igazán nagy csalások nincsenek. Azt a keveset is ki lehetne szűrni, de nincs rá elég ember – vélte.
A szakember mindenképpen támogatja a kompetenciamérést, hiszen nemcsak a kutatók tudják használni, hanem segítségével az iskola is értékelhetné a teljesítményt, ez alapján pedig új módszereket vezethetne be. Erre azonban a magyar intézményeknek sem idejük, sem szakembereik nincsenek.
Az is problémát jelent, hogy a pedagógusképzésben nem szerepel a kompetenciamérés és gyakorlati felhasználásának az oktatása, ezért a tanárok többsége nincs vele tisztában, mire is jó igazán.