Helyzet már nincs, a válság mégis maradt

Katonák a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett Röszke térségében 2015. szeptember 13-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Menekültek szinte már nincsenek, közbiztonsági veszélyhelyzetről nincs hír, mégis érvényben van a tömeges bevándorlás miatt szeptemberben elrendelt, hat megyét érintő válsághelyzet. Az Origónak is elismerte a kormány, hogy a törvény betűje szerint le kellett volna fújni a készültséget. Több jogász szerint ez nyilvánvaló törvénysértés, bár van, aki megengedőbb.

A korábbi napi 3-4 ezer, vagy a szerb-magyar határzár „élesítése" előtti nap csaknem tízezer illegális határátlépőjével szemben hétfőn például csak hét embert szerdán pedig négyet fogtak el a hatóságok Magyarország területén. Vagyis annál is nagyobb nyugalom van menekültügyben Magyarország határain, mint amikor Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági tanácsadója október végén arról számolt be, hogy a horvát-magyar zöldhatár lezárása utáni, napi 25-30 illegális határátlépő már-már a "békeidőszaki" adat.

Sokan voltak, most nincsenek

Hiába a "békeidőszakinál" is kevesebb határsértő, menekült, hiába ürültek ki a tranzitzónák, zártak be menekülttábort, érvényben maradt a szeptember 15-én kihirdetett, és előbb két, majd összesen hat megyére - Bács-Kiskun és Csongrád után Baranya, Vas, Zala és Somogy megyére - kiterjesztett, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György főtanácsadó bejelentik a válsághelyzetet Fotó: Polyák Attila - Origo

Pedig a Magyarországon új helyzet és az azzal járó eljárásrend érvényben tartásának nincsenek meg a törvényi feltételei. Már nem áll fenn mindaz, amit a kormánypárti képviselők, illetve a Fidesz-frakció kidolgozott a válsághelyzet bevezetésének kritériumaként.

A válsághelyzet kihirdetésének törvényi feltételei:

Ha a menedékkérelemért folyamodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy
• egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt.

Ha a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja

• egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy
• két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy
• egy hét átlagában a napi kétezer főt.

A gumiszabály sem nyúlik

Ám a fenti számoknak nem kell a törvény szerint megfelelni, ha alkalmazható a gumiszabály. Eszerint elrendelhető a válsághelyzet bármely olyan, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény miatt is, amely egy település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, például egy befogadóállomáson zavargás, erőszakos cselekmény történik.

Könnygázt is bevetettek a magyar rendőrök szeptember 16-án a röszkei-horgosi határátkelőnél Forrás: MTI/Sóki Tamás

A Magyar Helsinki Bizottság a minap hívta fel a figyelmet arra, hogy nemhogy napi ötszáz menedékkérő nincs, de egy héten sincsenek többen pár tucatnál, és a tranzitzónákban hetek óta nemhogy ezrek nem voltak, de senki sem. A szeptember 16-i röszkei-horgosi tömegoszlatás óta pedig semmiféle olyan körülmény nem volt, amely közvetlenül veszélyeztette volna egy hazai település közbiztonságát.

Mégis marad a válsághelyzet

Fenti állítások egyikét sem cáfolta a kormány, amikor a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodánál

arról érdeklődött az Origo, hogy milyen törvényes alapja van a migrációs válsághelyzet fenntartásának.

A hivatalos válasz előbb azonban a válsághelyzet első hónapjának - amúgy senki által nem vitatott - jogosságát indokolta: "A válsághelyzet azért szükséges, mert 2015. szeptember 15. és 2015. október 14. között a magyar határt - Szerbia és Horvátország felől - összesen 177 182 fő lépte át."

A határzár óta jelentősen csökkent az illegálisan és legálisan érkező menekültek száma is Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Majd következett a kormányzati intézkedések méltatásából is kiolvasható beismerés, miszerint az elmúlt hat hétben már nem volt szükség a válsághelyzetre, mert szinte eltűntek a menekültek. Azt írták: "azóta a magyar megoldásnak köszönhetően töredékére csökkent ez a szám".

És végül a törvény betűjét figyelmen kívül hagyó indoklás:

a védelmet fenn kell tartani, mert határainktól délre naponta tízezrek áramlanak az EU országaiba."

Amíg ez nem szűnik meg, "a magyar kormány fent kívánja tartani a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet" - írták.

Kevesebben érkeznek

A kormány indoklásában szereplő, naponta tízezerszám az EU-ba áramló menekültekről szóló állítást a számok cáfolni látszanak. Éppen a minap számolt be az Origo is arról, hogy az utóbbi napokban csupán 2-3 ezer ember érkezett Macedóniába, majd onnan tovább Szerbiába. Igaz, vasárnap a szerbiai Presevóban már 4 ezer embert regisztráltak, de az októberi és novemberi számokhoz képest - amikor akár 7-8 ezer menekült érkezett - még ez is kevésnek számít.

Ez az út vezet a diktatúrához?

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász szinte szóhoz sem jutott a kormányzati indoklás hallatán, az Origo kérdésére először csak annyit mondott:

ez a diktatúrához vezető út egyik klasszikus lépése.

Ennyi erővel bevezethetnék a rendeleti kormányzást is - tette hozzá, egyértelműnek nevezve, hogy a kormány törvényt sért, ha a törvényi feltételek hiányában is fenntartja a válsághelyzetet.

Ha nincs válsághelyzet, nem lehet az erre épített politikai fenyegetést, légkört sem fenntartani"

- próbált a kormány politikusainak fejével gondolkodni Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki az Origo kérdésére szintén azt mondta: jogászként értetlenül áll az előtt, hogy a kormány a Fidesz által írt jogszabályokat sem hajlandó már betartani.

Mulasztásos jogsértés lehet

Előírás az is, hogy bár a válsághelyzetet hat hónapra lehet kihirdetni, az országos rendőrfőkapitánynak, valamint a menekültügyi hatóság - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) - vezetőjének folyamatosan vizsgálnia kell a körülményeket, ha pedig a feltételek már nem állnak fenn, javaslatot kell tenniük a válsághelyzet feloldására.

Nagy Boldizsár szerint felmerülhet akár a hivatali hatalommal visszaélés gyanúja is Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem tudni, ezt megtették-e, de ha nem, akkor az a baj, ha pedig igen, és jelzésük ellenére a kormány ragaszkodik a válsághelyzet törvénysértő fenntartásához, akkor az a baj, mert

valaki mulasztásos törvénysértést követhet így el

- mondta Pardavi Márta. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász hozzátette: felmerülhet a kötelességszegés és a hivatali hatalommal visszaélés gyanúja is.

Nagy baj lehet még ebből

Akárhogy is, ha megszűnt a válsághelyzet, mert a kormány olyan hatékonyan kezelte, akkor nem lehet fenntartani sem a válságidőszakot, sem az azzal együtt járó speciális, a menekültekre, a rendőrségre és a honvédségre, de még a beszerzésekre is vonatkozó előírásokat - foglalta össze az Origónak a helyzetet Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki szerint még nagy baj lehet ebből.

Lattmann Tamás szerint ha a kérdés Strasbourgba kerül, akkor lehet nagyobb baj Fotó: Bielik István - Origo

A válsághelyzet fenntartása ilyen körülmények között jogilag biztosan aggályos, és akkor válik majd igazán azzá, ha valaki egy konkrét ügyben mondjuk a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul - magyarázta. Emlékeztetett, hogy ebben a tárgykörben a bíróságnak az a régi és egyértelmű gyakorlata, hogy egy ilyen intézkedés addig tartható fenn, amíg a jogszabályi feltételei adottak.

Végül is nincs komoly hatása

Nem osztja a jogászok aggodalmát az Alapjogokért Központ munkatársa. Szánthó Miklós az Origónak azt mondta,

a válsághelyzet nem jelent különleges jogrendet, a magyar állampolgárok hétköznapi életére nincsen hatással,

viszont jelentős szerepe volt az illegális migránsok megállításában.

Újra megjelenhetnek a menekültek a magyar határokon Forrás: MTI/Mohai Balázs

Nem vitatta, hogy a "monitorozás" és a kormány értesítése a rendőrség és a BÁH vezetőjének feladata, de szerinte ők - például az embercsempész- és migrációs útvonalak folyamatos változására tekintettel - éppen a jogbiztonság megőrzése miatt

joggal értékelhetik úgy, hogy a migrációs válsághelyzet még nem múlt el véglegesen."

A napokban érkeztek Szánthó szerint hírek arról, hogy "az irreguláris migránsok" már Romániából akarnak Magyarországra jutni, de arról is, hogy a rossz idő elmúltával újabb tízezrek indulhatnak el a balkáni útvonalon Európa belseje felé, és jelenhetnek meg egyik napról a másikra a határainkon.

Ha feloldanák, az lenne a baj

Ilyen helyzetben viszont az Alapjogokért Központ munkatársa szerint a kritikusok azt hoznák fel, hogy az egyik nap miért szünteti meg a kormány a válsághelyzetet, miközben azt pár napra rá újra el kell rendelni.

A válsághelyzetet jelen esetben nem kötelessége fenntartani a kormánynak,

de ha a prognosztizálható folyamatok figyelembevételével mégis így tesz, azzal nem veszélyezteti a jogbiztonságot - zárta le a kérdést.

Szánthó egyébként nem is érti, miért van az, hogy miközben az egész EU a válságban érintett országokkal együttműködve igyekszik megtalálni a megfelelő választ a globális kihívásra, addig egyesek "emberi jogi dogmatizmusuktól vezérelve folyamatosan a részletszabályok alkérdéseinek különböző leágazásaival foglalkoznak".