Kiderül, hogy Gyurcsány vagy az MSZP az erősebb

Szavazás Dunaújvárosban

Meglehetősen viharos kampányon van túl Dunaújváros egy része a hétvégi időközi önkormányzati választás miatt. Egy gyilkossággal vádolt fideszes képviselő lemondása miatt kell vasárnap szavazni, de a baloldal egyik korábbi fellegvárában elmaradt a széles körű ellenzéki összefogás. Persze ez nem azt jelenti, hogy a kormánypártok az esélyesek, de Gyurcsány Ferenc és az MSZP már nagyon összeveszett a jelöltállítás során. A hétvégén kiderül, ki az erősebb a baloldalon. 

Kilenc jelölt indul Dunaújvárosban a vasárnapi, időközi önkormányzati képviselő-választáson, amelyet azért tartanak, mert a 4. számú egyéni választókerületben lemondás miatt megüresedett a mandátum. Gál Roland (Fidesz–KDNP) azt követően vált meg a mandátumától, hogy

gyilkosság gyanújával előzetes letartóztatásba került.

A voksoláson ők indulnak: Orha Zoltán (független), Gebei Bálint (független), Selyem József (MSZP), Balogh Péter (Magyar Munkáspárt), Barta Endre (Jobbik), Huszti Zsolt (DK), Pappné Grabant Ilona (PM), Harsányi Péter (SZDP), Lassingleitner Fruzsina (Fidesz).

Összekapott a baloldal

Az ellenzék jó eséllyel indulhatna Gál helyéért, hiszen inkább egy baloldali körzetről van szó, és a Fejér megyei városban mindig az országos átlaga fölött szerepelt a baloldal. A körzetben 2014-ben a DK jelölt képviselőt, Huszti Zsoltot, és a baloldali pártok akkor be is álltak mögé. A DK arra számított, hogy „a hallgatólagos megállapodás” értelmében most is az ő jelöltje lesz a közös induló, ám az MSZP azt állítja, nem volt ilyen megállapodás. A vita meglehetősen elmérgesedett a két párt között.

Gyurcsány Ferenc is meglehetősen nagy hévvel szállt be a dunaújvárosi kampányba Fotó: Polyák Attila - Origo

Gyurcsány Ferenc az ATV-ben már a Fidesz tudatos támogatásával vádolta meg egykori pártját, ugyanis azt mondta: a szocialisták azért nem tartották be a jelöltállítási megállapodást, mert

helyi vezetőik nem akarják, hogy demokrata jelölt győzzön,

és ezzel a Fidesznek akarnak kedvezni. Márton Roland, az MSZP alelnöke azt mondta, Gyurcsányt feltehetőleg nem tájékoztatták arról, hogy az önkormányzati választással kapcsolatban nincs megállapodás az MSZP és a DK között. Márton szerint nem igaz, hogy az MSZP összejátszana a Fidesszel.

Ennek igazolására példaként említette, hogy az MSZP beleállt a dunaújvárosi közvilágítási botrányba, ami a fideszes vezetésre nézve kínos – ennek az a lényege, hogy 238 millió forintért egy olyan cég újította fel a városi lámpákat, amelyik korábban közvélemény-kutatással foglalkozott. Ráadásul sokak szerint a világítótestek cseréje után a város sötétebb lett, mint előzőleg.

Elsöprő MSZP-fölény

A körzet pontos erőviszonyait a korábbi évek országgyűlési és európai parlamenti választásai alapján rajzoltuk meg. A korábbi évtizedek szavazóköri változásai miatt egészen a 2002-es parlamenti választásokig tudtunk visszamenni. Azért ezeket a választásokat vettük figyelembe, mert a pártlistára adott szavazatok fejezik ki a legjobban a politikai szimpátiát.

Az 1990-es és 2000-es években erős baloldali fellegvár volt Dunaújváros Fotó: Origo

2002 tavaszán elsöprő baloldali győzelem született ebben a dunaújvárosi körzetben.

Az MSZP több mint 53 százalékot szerzett,

míg a Fidesz–KDNP éppen csak átlépte a 30 százalékos támogatottságot. A baloldal erejét növelte, hogy az SZDSZ is 7 százalékot szerzett, míg a MIÉP és az FKGP meglehetősen harmatosan teljesített. A két évvel későbbi EP-választáson országosan a Fidesz tarolt, de ebben a körzetben az MSZP–SZDSZ közösen több mint 56 százalékot szerzett, szemben a Fidesz 35,36 százalékával.

A 2006-os országgyűlési választás ismételten súlyos vereséget hozott, mivel az akkori ellenzéki erő ismételten csak 30 százalékot kapott. Az MSZP és az SZDSZ közösen több mint 60 százalékot ért el a város ezen részén. A politikai erőviszonyok a 2009-es EP-választásokra jelentősen átalakultak, de a baloldal az országos visszaeséséhez képest ebben a körzetben viszonylag erős maradt.

Elmaradt a nagy Fidesz-áttörés

Hét évvel ezelőtt a Fidesz több mint 48 százalékot szerzett, míg az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a Munkáspárt összesen majdnem 37 százalékot kapott. A 2010-es országgyűlési választáson

2009-hez képest érdekes módon gyengült a Fidesz,

mivel csak 43 százalékot kaptak, miközben a baloldal (MSZP, LMP, Civil Mozgalom) majdnem 42 százalékot. Jól látszik, hogy az országosan látható baloldali összeomlás ebben a választókerületben nem érvényesült.

Orbán Viktor miniszterelnök is tudja, hogy nagy siker lenne a Fidesz számára egy dunaújvárosi győzelem Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

2014-ben két pártlistás választás is volt a körzetben. A tavaszi országgyűlési választáson a baloldali összefogás győzött a választókerületben a szavazatok közel 33 százalékával, miközben a Fidesz-KDNP csak 31,86 százalékot kapott. Harmadik helyen a Jobbik végzett közel 25 százalékos támogatottsággal, de az LMP is majdnem hat százalékot kapott. A 4-es választókerületben tehát a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag visszazuhant a 2002-es és 2006-os szintre, miközben a kormányellenes szavazatok nagyjából egyenlő arányban oszlottak meg a baloldal és a Jobbik között.

A május végén tartott EP-választásokon a Fidesznek sikerült fordítania, de csak 4 százalékponttal tudta megelőzni a baloldali pártok közös támogatottságát. A kormánypártok sikerében az országgyűlésihez képest alacsonyabb részvétel is közrejátszott, mivel a kormányellenes bizonytalanok inkább otthon maradtak.

Az elmúlt közel másfél évtized választásai azt mutatják, hogy

egy közös baloldali jelölt minden bizonnyal nyerne ebben a körzetben.

A Fidesz támogatottsága még akkor sem érte el az 50 százalékot, amikor országosan a csúcson volt a párt. A baloldal pedig akkor sem omlott össze ebben a körzetben, amikor országosan nagyon rossz eredményt ért el. Erre a legjobb példa a 2014-es parlamenti voksolás, amikor bár a Fidesz nagyon könnyen nyert országosan, de ebben a körzetben vereséget szenvedett.

2014 tavaszán a baloldal győzött abban a választókerületben, ahol most vasárnap szavaznak Fotó: Origo

Háziverseny?

A baloldali különindulás abból a szempontból jó az érintetteknek, hogy le tudják mérni a köztük lévő erőviszonyokat. Mivel a választás végeredménye érdemben nem befolyásolja a képviselő-testületben lévő arányokat, így a pártok számára remek lehetőség a megmérettetésre. Összesen öt baloldali erő (MSZP, DK, PM, Munkáspárt, Szociáldemokraták) indul, ami persze a Fideszt segítheti, de a salgótarjáni és a veszprémi választás azt mutatta, hogy

a választók szeretnek az esélyes jelöltre voksolni.

Ez akár Dunaújvárosban is megismétlődhet.

Értelemszerűen, ha a DK megelőzné az MSZP-t, akkor Gyurcsány Ferenc kerülne kedvező helyzetbe a baloldalon, míg ellenkező esetben a szocialisták. Ha a kisebb baloldali pártoknak sikerülne megugraniuk az 5 százalékos küszöböt, akkor pedig az ő jelentőségük növekedne meg a következő hónapokban. Az biztosnak tűnik, ha a Fidesznek sikerülne nyerni, akkor a baloldali erők mindent megtesznek, hogy a másikra kenjék a vereség felelősségét.