Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Úgy volt, hogy itt lesz Lázár János, de most futótűzként terjed a hír a négycsillagos szálloda folyosóin, hogy mégse jön, mert
magához hívatta a miniszterelnök!
Lázár János cseréje Csepreghy Nándor lesz. Vajon miért szólította magához Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető minisztert? Számos elmélet kering, de a legtöbben valami bevándorlással kapcsolatos dologra gyanakodnak.
A szállodában középkorú öltönyös emberek kávézgatnak, és olyanokról beszélgetnek, mint a termés, a szaporítás, az aranykorona meg az időjárás. Az előadóterembe egy laptopot kötöttek a kivetítőre, a laikus számára rettenetesen unalmas dokumentumfilm-szerűség megy. Persze lehet, hogy izgalmasabb lenne, ha ki lenne rendesen hangosítva, így viszont nem halljuk miről van szó. Marad a vizuális élmény:
kantáros-nadrágos emberek zsákokat pakolnak vagy íróasztal mellett beszélgetnek.
Péntek délelőtt van, itt tartják a Fiatal Gazda Konferencia 2016-ot. Az esemény logójában mintha Freddy Mercury szerepelne. Csepreghy Nándor hivatalosan is bejelenti, hogy Lázárt fontos nemzetközi tárgyalásra rendelte be a miniszterelnök, 1 órával ezelőtt. Az államtitkár megvillantja a menekültválság mezőgazdasági szálát.
Kiderül, hogy az EU most éli eddigi legkomolyabb válságát. Sőt egyszerre kettőt is, egy belsőt és egy külsőt. A belső egy szerkezeti válság (ezt nem fejti ki), a külső pedig persze a migráció, amit sokan alapvetően a szír háborús helyzettel kötnek össze. Ezek az emberek viszont általában nem tudnak róla, hogy
10 éve egy többéves aszályos időszak kezdődött Szíriában, ami miatt egy-másfél millió helyi gazda akasztotta szögre a kapát.
Ők általában a városokban mentek, ahol persze nem nagyon kaptak munkát, és ebből lettek a társadalmi konfliktusok.
Azután a túlnépesedés is szóba kerül. Csepreghy elmondja, hogy
minden nap 400 ezer emberrel leszünk többen
„Azta!” - döbbentett meg az adat valakit a közönségből. Ezt valahol a világ nyugati féltekéjének kell megoldania, de itt kicsit zavarossá válik a logika. „Nekik kell olyan közeget kidolgozniuk, amely biztosítani tudja ennyi ember megélhetését. E tekintetben Magyarország kiemelkedően jó kilátásokkal néz szembe. Ásványkincsekben szegények vagyunk ugyan, de a föld- és a vízkészletünk jó, ez pedig komoly kitörési pont lehet a magyar növekedés számára.
A sok kritikát kapó, készülő Transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségnek is van mezőgazdasági szála. Kiderül, hogy két út van. Az amerikai génmódosítás, az európai „precíziós vonal és mezőgazdasági innováció”. Ez utóbbi azért jó, mert nem zsigereli ki az európai földet.
Kiderül, hogy az EU és Magyarország közt zajló szuverenitás vitának is van mezőgazdasági vetülete.
De ehhez előbb meg kell értenünk ezt a szabadságharcot.
Három fronton zajlik: pénzügy, energetika, gazdaság. A pénzügyi fronton az a lényeg, hogy ha a Magyarországon működő bankok több mint 50 százaléka magyar kézben van, akkor ők inkább érdekeltek lesznek a magyar gazdasági szereplők (köztük a földművesek) prosperitásában. Energetikában azért kell a függetlenség, hogy ne legyen túl drága az áram. Itt persze megy a Paks2 vita, de Csepreghy megnyugtat mindenkit:
a kormány tisztában van vele, hogy a zöldenergia fontos,
és növelni is akarják annak részarányát, de atomenergia nélkül nem lennénk versenyképesek.
A harmadik frontot, a gazdaságot nem fejti ki nagyon Csepreghy Nándor. Be kell érnünk annyival, hogy ez a kormány az EU-s támogatások sokkal nagyobb százalékát juttatja közvetlenül a magyar gazdaság szereplőinek.
Ezek után bejelenti, hogy
lesznek még földárverések,
megígéri, hogy megfordítják azt a régi trendet, amelyet egy 2007-es megállapodás szült.
Eszerint a támogatásra jogosultak 1 százaléka kapta meg a pénzek 50 százalékát („Fuh! Hahh!” - kiáltja valaki a közönségben). Az ígéreteknek ezzel nem szakad vége.
Nulla százalékos törelesztőrészletek, eszközparkok, kiemelt támogatások repkednek.
Az államtitkár beszédét az Európai Bizottsággal hadakozó magyar kormány víziója zárja.
