Stressz okozta a pánikot a matekfelvételin

2016.01.20. 16:59

Síró gyerekek, ideges és felháborodott szülők – sokaknál kivágta a biztosítékot a középiskolai központi felvételi matematikai feladatsora. A szakértők szerint azonban inkább a diákokra nehezedő nyomás a kudarc oka. Utánajártunk, mi az igazság.

Felháborodott szülők lepték el a közösségi oldalakat a szombati középiskolai matekfelvételi után. A diákoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk  egy tíz kérdésből álló feladatsort, és sokan azt mondják, hiába gyakoroltak már hónapok óta, elvéreztek rajta. 

Sok gyerek sírva jött ki a teremből szombaton

Forrás: Cultura Creative/© Cultura, all rights reserved./Phil Boorman

Az első kritikák a közösségi oldalakon jelentek meg, a szülők igazságtalannak tartották, hogy ilyen nehéz feladatokat kaptak a gyerekek. 

„Sírva jött ki a lányom a teremből, pedig jól felkészült” – írta egyikük. 

Kudarcos matematika

A háborgó szülők között idén politikusok is voltak. Egyikük, Bangóné Borbély Ildikó az ikerlányai eredménye miatt aggódik, véleményét pedig többen is osztják az általános iskolában, ahova a gyermekei járnak. 

„A gyerekek kudarcként élték meg a matematikafelvételit.  Jól tanulnak, négyesük is alig van, mégis nagyon nehéznek találták” – mondta a szocialista parlamenti képviselő. 

A diákok az érettségit szokták szidni, most a matekfelvételi is hasonló sorsa jutott

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Érdekesség, hogy a magyar felvételivel nem voltak ilyen problémák, a gyerekek csak a matematikára panaszkodtak. A feladatsor mindenki számára elérhető az interneten. Jól látszik, hogy a készítők mindennapi élethelyzetekbe próbálták elhelyezni a tíz példát, amelyekre mindössze háromnegyed órát kaptak a kicsik. Kérdés, hogy valóban extrém bonyolult feladatokat kaptak az idén, vagy csak a stressz miatt érezték őket megoldhatatlannak a nyolcadikosok. A szakértők inkább az utóbbira gyanakodnak. 

Dzsem és ízhatás

Koren Balázs matematikatanár például nem tartotta kiemelkedően nehéznek a felvételi feladatokat. A budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa az Origónak azt mondta, jellegében és a feladattípusaiban az idei központi nem volt nehezebb, mint a tavalyi  vagy a két évvel ezelőtti. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy a szövegértés jelentősége egyre erőteljesebb. 

„Az egyik feladat például olyan szavakat használ, mint dzsem és ízhatás, amivel a gyerek nem találkozik a hétköznapokban” – tette hozzá. 

A középiskolai matekfelvételi egyik példája

Forrás: Origo

Koren Balázs kiemelte, hogy egy-két feladatnál jobban oda kellett figyelni, és a példák szövegei is hosszabbak voltak, ami megzavarhatta a gyerekeket. Ezért ha marad ez a tendencia, a 45 perces időtartamot 60 percre kellene növelni. 

Nem ezen múlik a jövő

A pedagógus ugyanakkor elismerte, hogy hiába nem olyan nehéz a feladatsor, a 14 éves gyerekek ilyen stresszhelyzetre nincsenek felkészülve. 

„Egy kiskamasznak hatalmas teher azt hinni, hogy ezen a 45 percen múlik a jövője”  – mondta. 

Koren Balázs szerint talán megoldást jelenthetne, ha a gyerekek többször is megírhatnák a felvételit, és a jobb eredmény számítana. A többszöri megírás terhet jelent a feladatsorok előkészítésében és javításában is, erre is megoldást kell találni. 

Támogatná továbbá, ha az iskolákban a felvételi évében leültetnék a szülőket, és elmagyaráznák nekik, mire számíthatnak, és hogyan segíthetik a nehéz időszak előtt álló gyerekeket. Sokszor a szülők nem könnyítik, hanem a saját stresszükkel még nehezítik is gyermekeik helyzetét. 

Döntésképtelen kamaszok

A felvételivel járó stresszt emelte ki dr. Majsai László pszichopedagógus, nevelési tanácsadó is, aki az egész középiskolai felvételi rendszert elhibázottnak tartja. A szakértő szerint minden megmérettetés szörnyű, amire az emberek a szükségesnél nagyobb hangsúlyt fektetnek, márpedig a középiskolai felvételi pont ebbe a kategóriába tartozik. 

A magyar diákokon nagyon sok a teher, és ezt nem mindenki tudja kezelni

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Majsai László szerint a mai 14 éveseknek azért is hatalmas megterhelés egy felvételi, mert döntéshelyzetbe hozza őket. A mai magyar oktatási rendszer – a szülőket is beleértve – viszont egyáltalán nem tanítja meg a gyerekeket dönteni. 

Amikor egy iskolás 14 éves lesz, hirtelen rengetegen kezdik befolyásolni: a szülők, rokonok és ismerősök megmondják, hol kellene továbbtanulnia, és azt sugallják, hogy csak akkor jár majd jól, ha az általuk javasolt középiskolába megy. Ez azonban nagy hiba, hiszen egy oktatási intézményről menet közben is kiderülhet, hogy mégsem megfelelő, de gyakori az is, hogy a külső szemlélő nem tudja felmérni, milyen képességei vannak a leendő kisdiáknak. 

Ha szülő, legyen alázatos

Majsai László szerint az lenne a legfontosabb, hogy a gyereket már kiskorában megtanítsuk arra, hogy megismerje magát  és a saját képességeit, és akkor 14 éves korában ő is el tudja majd dönteni, mi az, ami neki örömet szerez. 

A szakértő szerint szülőként az alázat a legfontosabb tulajdonság. 

Nem szabad a gyerek helyett dönteni, és arra is meg kell tanítani, hogy nyugodtan lehet hibázni, egy rossz döntéstől még nem lesz vége az életnek – tette hozzá. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra