Van-e Orbánnak 2,1 millió embere?

Orbán Viktor sajtótájékoztatója 2016.02.24.

Meglepőt húzott Orbán Viktor azzal, hogy a kormány nevében népszavazást kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótákról. A fő kérdés, vajon mikor és milyen feltételek között szavazhatunk majd. Pontról pontra mindent elmagyarázunk.

Ki kezdeményezhet népszavazást Magyarországon?
Népszavazást bármely 18 éven felüli jogi személy, önkormányzati testület, országgyűlés és köztársasági elnök kezdeményezhet.

Miről nem lehet népszavazást kezdeményezni?
Az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. A központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról. Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről és többek között az Országgyűlés feloszlásáról.

Orbán Viktor meglepőt húzott a népszavazás bejelentésével Fotó: Polyák Attila - Origo

Kell-e aláírást gyűjteni?
A kötelező betelepítési kvóta ügyében a kormány által kezdeményezett népszavazás elrendeléséhez

nem kell aláírásgyűjtés,

amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíti a kérdést, és a hitelesítő határozat jogerőre emelkedik, az Országgyűlés dönthet a népszavazás elrendeléséről.

Mennyi idő van a hitelesítésre?
A Nemzeti Választási Bizottságnak a benyújtástól számítva 30 napja van arra, hogy döntsön a kérdés hitelesítése ügyében. Az NVB hitelesíti a kérdést, ha az egyértelműen van megfogalmazva, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről van szó, és ha a kérdés nem ütközik tiltott tárgykörbe, mint például a költségvetés vagy nemzetközi szerződések.

Van-e lehetőség jogorvoslatra?
Az NVB határozata ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához, amelynek 90 napja van arra, hogy jogerősen eldöntse, a népszavazásra feltenni kívánt kérdés hitelesíthető-e. A hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

Legkorábban ősszel lehet népszavazás Fotó: Polyák Attila - Origo

Mikor rendelheti el a parlament?
Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a Házban, amelynek

30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről.

Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben. Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására.

Mikor szavazhatunk?
A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az Országgyűlés elnöke pedig tájékoztatja a népszavazás elrendeléséről a köztársasági elnököt. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani, és a szavazás napja nem eshet ünnepnapra, valamint húsvét- és pünkösdvasárnapra. Mindezek alapján, ha az illetékes testületek a rendelkezésükre álló maximális időt kihasználják, akkor legkorábban ősszel lehet referendum.

Mikor lesz eredményes és érvényes a népszavazás?
Ehhez a választópolgárok 50 százalékának plusz egy főnek meg kell jelennie. A legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson a névjegyzékben 8 170 404 fő szerepelt. Az akkori adatok alapján egy érvényes népszavazáshoz

4 085 203 embernek kellett volna elmennie.

Az érvényességhez pedig a megjelentek 50 százalékának egyező véleményen kell lennie.

Mi van a határon túliakkal?
Aki az országgyűlési választáson szavazhatott, az a népszavazáson is voksolhat majd. Így a várható referendumon az a 195 338 fő is élhet az állampolgári jogával, aki regisztrált a levélszavazásra. Természetesen őket is bele kell számítani az érvényességbe.

A népszavazás érvényességéhez több mint négymillió embernek kell elmennie szavazni Forrás: MTI/Kovács Tamás

Hány országos népszavazás volt eddig Magyarországon?
Csupán hat népszavazás volt. 1989. november 26-án többek között a köztársasági elnök megválasztásáról és a munkásőrség feloszlatásáról szavazhattunk. 1990. július 29-én a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról. 1997. november 16-án a NATO-tagságról. 2003. április 12-én az Európai Unióhoz való csatlakozásról. 2004. december 5-én a kettős állampolgárságról és a kórházprivatizációról, 2008. március 9-én pedig a Gyurcsány-kormány néhány intézkedéséről voksolhattunk.

Ebből hány volt érvényes és eredményes?

Négy választás volt érvényes és eredményes.

Az 1989-es, az 1997-es, a 2003-as és a 2008-as.

Miért nem volt érvényes a többi?
Azokon a teljes választói népesség egynegyede nem voksolt azonos irányba.

A mostani jogszabály alapján hány referendum lett volna érvényes?

Csupán az 1989-es és a 2008-as. A mostani szabály alapján így sem az EU-ba, sem a NATO-ba nem léptünk volna be.

Érvényes lesz-e a 2016-os népszavazás?
Ezt egyelőre nem lehet tudni. Eddig egyetlen közvélemény-kutatás sem jelent meg arról, hogyan döntenének az emberek egy ilyen helyzetben. Másrészt az érvényességhez több mint 4,1 millió embernek kell megjelennie az urnáknál. Magyarországi népszavazások esetében erre csak 1989-ben és 2008-ban volt példa.