Brüsszel utálata kevés lesz a boldogsághoz

2016.03.01. 08:22

A magyar kormány kiemelt hangsúlyt helyez a visegrádi együttműködésre. De ezt nehéz lesz elmélyíteni, egyebek között azért, mert nincsenek megfelelő hazai szakemberek ezen a területen – véli Mitrovits Miklós történész. A V4-ek tagországai közül többen Románia felé nyitnának, de erre 2017 elejéig biztosan várni kell. A menekültválság a mélyebb együttműködéshez kevés lehet.

Az európai nemzetek családján belül is rendelkezünk olyan történelmileg determinált különlegességekkel, amelyek összekötnek és másoktól megkülönböztetnek, nem egymásban kell látni az ellenséget, hanem fel kell készülni a jövőre, amikor együtt kell megvédenünk a Kárpát-medencét” mondta február 23-án Kövér László a Karc rádiónak. 

Kövér László házelnök is sokat beszélt a visegrádi együttműködésrőlFotó: Marton Szilvia - Origo

A házelnök szavaival nagyban egyezik Orbán Viktor több nyilatkozata is, a miniszterelnök többször beszélt arról, hogy a visegrádi együttműködést tovább kell fejleszteni. Legutóbb a hétfői misszióvezetői értekezleten és a 2016-os évértékelő beszédében. Vajon mi lehet a célja ezzel a külpolitikai akcióval a kormányfőnek és a Fidesznek? 

Romániát akarják

Kormánypárti körökből úgy értesültünk, a visegrádi együttműködés fenntartása Orbánék hosszú távú célja. A tervek között az is szerepel, hogy megpróbálják kibővíteni a csoportot.  Ez nem jelentené azt, hogy új tagállamokat vennének be, inkább együttműködési megállapodásokat kötnének. Szeretnék azt is elérni, hogy a visegrádi csoport Románia felé nyisson. Erre azonban az ottani, novemberi parlamenti választások előtt biztosan nincs esély, hiszen a mostani bukaresti átmeneti kormány nem fog semmilyen hosszabb távú elkötelezettséget vállalni. 

A Dacian Ciolos vezette román kormánnyal 2016-ban nem lesz áttörésForrás: NurPhoto/Markus Heine/NurPhoto/Markus Heine

A Romániával való szorosabb kapcsolatot szorgalmazza egyébként Andrzej Duda lengyel elnök is. Egy tavaly év végén megjelent interjúban például azt mondta, minél nagyobb hangsúlyt helyezünk a közép- és kelet-európai országok együttműködésére, annál nagyobb lesz a közös befolyásunk az Európai Unióban. Románia a lakosság számát tekintve a térség második legnagyobb országa, a külkereskedelem terén Lengyelország Románia hetedik legnagyobb partnere, erős történelmi kapcsolataink vannak. Milyen logikus következtetést lehet ebből levonni? Természetes partnerek vagyunk – mondta az elnök. 

Varsó mindenekelőtt 

A visegrádi négyek támogatása és kiváltképp a magyar–lengyel kapcsolatok előtérbe helyezése azt a célt is szolgálja, hogy csökkenjen Magyarország elszigeteltsége. Külügyi forrásaink szerint a mostani helyzetben a legfontosabb a Varsóval való együttműködés. A szálak szorosabbra fűzésének egyik jele, hogy – mint arról az Origo elsőként beszámolt –, a lengyel kormány sem fogadja el Gyurcsány Ferenc cége, az Altus ottani tevékenységét. 

Andrzej Duda (balra) lengyel elnök is támogatja a szoros együttműködést RomániávalForrás: AFP/Janek Skarzynski

Az egyre szorosabb visegrádi együttműködésről a felvidéki Új Szó vezércikkében azt írta, az EU alapító országai arról ötletelnek, nem kellene-e inkább egy olyan unió, amelyben csak azok az államok lennének, amelyek a közös megoldásokért áldozatokat is képesek hozni, és kormányaik nem azzal szerzik a szavazatokat, hogy  folyamatosan harcban állnak Brüsszellel. 

Fecseg a felszín

Az európai uniós csatlakozással a visegrádi négyek teljesítették alapvető céljukat, hiszen együttműködésük az integráció elősegítése miatt jött létre – erről már Mitrovits Miklós beszélt az Origónak. A történész szerint a V4-ek nem intézményesültek, sokak szerint ez így rendben is van, és az utóbbi évtizedekben senki sem bolygatta a rendszert. Időről időre vannak olyan ügyek, amelyek esetében időlegesen létrejön egységes álláspont, de ez messze nem elég ahhoz, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre. 

A V4-ek Prágában ünnepelték 25 éves fennállásukatForrás: AFP/Michal Cizek

A történész szerint az nem nevezhető valódi szövetségnek, hogy most éppen a kötelező betelepítési kvóta ellen kiadnak egy közös nyilatkozatot a visegrádi államok, mivel  a mostani helyzet sem fog örökké tartani. Bár Szlovákia és Magyarország között a felszínen most nagyon jók a kapcsolatok, a nemzetiségi ellentétek ezt nagyon gyorsan megváltoztathatják. Elég csak a 2008-as dunaszerdahelyi összecsapásokra vagy Sólyom László visszafordítására emlékezni – mondta Mitrovits Miklós.

Nincsenek szakemberek

Az is a szorosabb együttműködés ellen hat, hogy például a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézetnek nincs visegrádi szakértője (ráadásul az intézet sorsa is bizonytalannak tűnik). Ezzel szemben Varsóban vagy Prágában jóval erősebb a szakmai apparátus ezen a téren – mondta a történész. Mitrovits Miklós nem tudja elképzelni, hogy milyen szakértői anyagok alapján dolgozik a külügyi vezetés, ha a visegrádi országokról van szó, mert szinte biztos, hogy erre itthon nincs meg a megfelelő szakembergárda. 

A jól képzett szakembergárda is hiányzik a V4-ek mélyebb együttműködéséhezForrás: Origo

Politikai szlogennek természetesen nagyon jól hangzik a V4-es együttműködés, így elmondhatjuk, hogy nem egyedül küzdünk a brüsszeli színtéren. Mitrovits Miklós arra is emlékeztetett, hogy a cseh- és a szlovák baloldali kormánynak nagyon erősek az osztrák kapcsolatai, míg Varsónak sem elemi érdeke, hogy frontálisan ellenszegüljön Brüsszelnek vagy Berlinnek. 

A visegrádi négyek jövőjének nem arra kellene alapulnia, hogy a Brüsszellel szembeni politikát képviselje – véli Mitrovits Miklós. A stratégiai alapnak szerinte annak kellene lennie, hogy az unión belül képviseljünk minél erősebb súlyt, hogy fontosabb kérdésekben a térség szempontjai is megjelenjenek. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK