Jegybanktörvény: Áder János az Alkotmánybírósághoz fordul

2016.03.09. 14:05

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól. 

A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.  

Áder János az Alkotmánybírósághoz fordult

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem tetszik a visszamenőlegesség

A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az AB-nál.

Az elnök ismertette: döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. 

Ha jó, aláírja

Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. „A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia” – olvasható a közleményében. 

„Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” –  nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.

Harmadik eset

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást. Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Transparency International és az MSZP is azt kérik Áder Jánostól, hogy ne írja alá a postatörvény és a jegybanktörvény módosítását. Úgy vélik, a módosítók alkotmányellenesek, korlátoznák a közpénzek elköltésének ellenőrizhetőségét, és folyamatban lévő peres ügyekbe avatkoznak be. 

Közpénzből nem közpénz

Ahogy az Origo is megírta, a jegybanktörvény módosítása kimondja, hogy az a pénz, amit a jegybank az alapítványaiba tett, elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása.

Az adatvédelmi hatóságnak sem tetszik

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke levelet írt Gulyás Gergelynek (Fidesz), az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Péterfalvi Attila szerint a módosítás sérti az alaptörvényt, és ellentmond a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatosnak minősülő pontjainak.

Gulyás Gergelynek is írtak levelet a törvénymódosítások miatt

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A bíróság szerint közpénz

Egyébként az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak, így az általuk kötött szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra