Zöldszámon jelentheti a terrorveszélyt a TEK-nek

2016.04.01. 09:04

Terrorbejelentő vonalon, ingyenes zöldszámon hívható majd gyanú esetén a Terrorelhárítási Központ, az állampolgárokat pedig praktikus brosúrákkal látnák el, hogy tudják, mi gyanús, amit a zöldszámon bejelenthetnek – ezeket is javasolja a Pintér-csomagként emlegetett terrorellenes kormányzati akcióterv, amiről pénteken kezdődik ötpárti egyeztetés. A kormány kemény menetre, erős ellenzéki zsarolási helyzetre számít, hiszen a Fidesz–KDNP-nek nincs a törvénymódosításokhoz szükséges kétharmados többsége. 

Tízmilliárdokat költhetnek a titkosszolgálatok fejlesztésére, létrehoznák a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, ami ezúttal – ellentétben Pintér Sándor belügyminiszter 2011-es eredeti, ám a Fideszből megpuccsolt ötletével – nem önálló, új titkosszolgálat lenne, hanem egy olyan „fúziós központ”, ahol a szolgálatok információit fésülnék össze, elemeznék és rendszereznék.  A szervezet létrehozása mellett a belügyi tárca terrorellenes javaslatcsomagja a mostaninál hatékonyabb és szélesebb körű információgyűjtési, lehallgatási protokollokat javasol. 

Mint arról az Origo beszámolt, a múlt héten Pintér Sándor belügyminiszter jelentette be, hogy a brüsszeli terrortámadás-sorozat hatására egy egész törvényjavaslat-csomagot állít össze a kormány, ennek több kétharmados jogszabályt is érintő elemei a terrorizmus elleni hatékony fellépést szolgálnák. Erről kezdődik ma kemény menetnek ígérkező ötpárti egyeztetés. 

Mozaikszavak bűvöletében: SZEBEK, TIBEK

A javaslatcsomag központi eleme a sajtóban sok helyütt szuper titkosszolgálatként emlegetett új szervezet létrehozása, ez azonban valójában se nem szuper titkosszolgálat, se nem új szervezet.  Szép hosszú neve lenne: Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis TIBEK.

Hogy ez mit is jelent, a minap egy háttérbeszélgetésen magyarázta el újságíróknak mások mellett a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, úgy is mint szakmabéli, hiszen Tasnádi László kémelhárító, terrorelhárító és hírszerző múlttal is rendelkezik, mint egykori III/II-es operatív tiszt.  A háttérbeszélgetésen amúgy nem csak ő és a titkosszolgálatok vezetői, valamint Hajdu János TEK-parancsnok volt jelen, hanem Nógrádi György és Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértők is. 

Tasnádi László tudja, miről beszél – hírszerzési és kémelhárítási múlttal is rendelkezikFotó: Szabó Gábor - Origo

A TIBEK tehát nem új szervezet lenne, hanem egy már létező másik, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a SZEBEK bázisán hoznák létre, némi profilmódosítással, bár a SZEBEK egy ideje már amúgy is kevésbé a szervezett bűnözésre, inkább a terrorelhárításra koncentrál. 

Nem gyűjtené, csak szintetizálná az infókat

A TIBEK ráadásul nem titkosszolgálat lenne – siettek a háttérbeszélgetés résztvevői mindenkit megnyugtatni –, mert nem lenne joga a titkos információgyűjtésre, hanem a többi, erre jogosult szolgálattól beérkező hatalmas mennyiségű információt kezelné, elemezné és értékelné. Gyakorlatilag összefésülné őket, és kiszűrve az egyes szolgálatok olykor egymásnak ellentmondó infóit, egyfajta „fúziós központként” segítene eldönteni, melyik elem releváns,  komolyan vehető. Ahogy a BM-ben remélik, ez javítja majd a „felszabdalt nemzetbiztonsági struktúra hatékonyságát”. Ezzel párhuzamosan szükséges egy jelentős informatikai fejlesztés is a kormányzati elképzelések szerint, mert felesleges tízmilliárdokat kidobni erre, ha a szolgálatok analóg módon működnek egy digitális világban”. 

A technológia fejlesztése mellett változásra lesz szükség a szemléletben is, hiszen állítólag most sok probléma adódik abból, hogy a szolgálatok szakmai féltékenységből, talán némi politikai számításból is, de nem mindig osztanak meg egymással információkat,  holott gyakran párhuzamosan egyazon témán dolgoznak. 

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője szerint olyan nincs, hogy eltitkolnak egy infótForrás: MTI/Kovács Tamás

Ennek állítólag Orbán Viktor véget akar vetni, és Pintér Sándor belügyminiszter sem tűri ezt a gyakorlatot, ami ellen kikelt a háttérbeszélgetésen Hajdu János, a TEK főigazgatója is, mondván: „Ha egy infót megszerez egy szolgálat, az nem a sajátja, így ha eltitkolja, annak oka van, ami megengedhetetlen.” Az irány tehát az, hogy a fúziós központba minden titkos információgyűjtésre jogosult szervezetnek „be kell majd tolnia, amije van”. 

Majdnem NIBEK, amit már megpuccsoltak

Ha valakinek a most tervezett TIBEK-ről beugrik egy másik, néhány éve sokat emlegetett hasonló rövidítés, a NIBEK, az nem véletlen. Még az előző ciklusban, 2011-ben állt elő szintén Pintér Sándor belügyminiszter azzal, hogy szükség lenne egy, ugyancsak a szervezett bűnözés elleni központ bázisán létrehozandó szervezetre, aminek ő a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ, vagyis a NIBEK nevet adta. Még törvényjavaslatot is benyújtott róla. 

Pintér Sándor belügyminiszternek 2011-ben volt már egy hasonló ötlete, de végül jegeltékForrás: MTI/Krizsán Csaba

Fontos különbség, hogy az valóban egy szuper titkosszolgálat lett volna, hiszen az eredeti elképzelés szerint titkosszolgálati jogállást kapott volna. Sőt, a most tervezettnél sokkal szélesebb körben kötelezett volna állami szerveket „együttműködésre”,  vagyis az általuk kezelt adatok azonnali és folyamatos átadására. 

Az akkor Nagy Testvérként emlegetett NIBEK az alábbi szervek nyilvántartásait látta volna:

  • rendőrség
  • polgári és nemzetbiztonsági szolgálatok
  • idegenrendészeti, menekültügyi és közlekedési hatóság
  • katasztrófavédelem
  • büntetés-végrehajtás
  • bűnügyi és szabálysértési nyilvántartás
  • adóhatóság
  • népesség-nyilvántartás
  • kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási nyilvántartás

Ám az ötletéért még a fideszes házelnök, Kövér László sem lelkesedett, pedig a jogszabály-tervezet indoklása szerinti célokkal – „a demokratikus állami intézményrendszer” védelme, „a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítése” –, évtizedes nemzetbiztonsági bizottsági tagsági háttérrel és a titkosszolgálatokat felügyelő egykori tárca nélküli miniszterként, bizonyára ő is egyetértett. 

Így végül – azzal az indokkal, hogy információgyűjtést a NIBEK nem végezne – Kövér László módosító indítványt nyújtott be, amely elvette a leendő szervezettől a titkosszolgálati státuszt.  Az utolsó döfés az volt, hogy a Fidesz egy másik korábbi titkosszolgálati minisztere, Demeter Ervin a zárószavazás előtti módosítójával teljesen elvetette a NIBEK megalakítását. 

Lehallgatni csak törvényesen, szépen

A terrortörvénycsomag szerint a kommunikációs csatornák lehallgatása a jövőben is változatlan jogszabályi garanciák, engedélyezési és technikai mechanizmus mellett lenne csak lehetséges  – ezt már Szabó Hedvig dandártábornok, az erre jogosult nyolc szervezet – a titkosszolgálatok mellett például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – kérésére a titkos információgyűjtést valójában elvégző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója mondta a háttérbeszélgetésen. 

Csak bírói vagy miniszteri engedéllyel lehet lehallgatni bárkit MagyarországonForrás: AFP/Hubert Link

Ez azt jelenti, hogy telefonokat, objektumokat továbbra is csak és kizárólag bírói vagy igazságügyi miniszteri engedéllyel lehet lehallgatni. Ez nem újdonság, régóta jól bejáratott módon működik mind a vezetékes, mind a mobilszolgáltatók esetében. Ami újdonság, hogy – haladva a korral – a megfigyelést az internet-alapú új kommunikációs csatornákra, a csevegőappokra, vagyis az ezeket üzemeltető alkalmazásszolgáltatókra is kiterjesztenék. 

Az ok igen egyszerű: mint arról az Origo is beszámolt, az Iszlám Állam terroristái nem csak butatelefonokkal játsszák ki a titkosszolgálatokat, hanem ha okostelefont is vesznek a kezükbe, legtöbbször titkosított csevegőalkalmazásokon kommunikálnak, ahogy tették ezt a brüsszeli terrortámadások után is. 

A terroristák vagy butatelefont használnak, vagy okosat, de azt óvatosan – képünk illusztrációForrás: AFP/Justin Sullivan

Az nem segíti a hatóságok dolgát, hogy – éppen a titkosság megóvása és a hackerektől való félelem miatt – állításuk szerint még maguk az alkalmazás-szolgáltatók sem férnek hozzá minden esetben az ügyfelek kommunikációjához, így nem is tudják átadni azt a titkosszolgálatoknak.  Ám a háttérbeszélgetésen elhangzott: ezt a kifogást nem feltétlenül hiszik el nekik, másrészt van, amelyik szolgáltató hozzáfér az adatokhoz, első körben tehát beérik ezek együttműködésével a szolgálatok. 

Van olyan bank, amelyik fél év múlva vállalta adatok kiadását a titkosszolgálatnakFotó: Origo

A terrorcsomag szerint a lehallgatással megegyező elbírálás alá esne a gyanús pénzmozgások, bankszámlák titkosszolgálati, hatósági ellenőrzése is, vagyis ez is csak a megfelelő engedély birtokában lenne lehetséges, viszont talán gyorsabban. Most ugyanis az a helyzet, hogy van olyan bank, amelyik azt közölte, hogy hat hónap múlva tudja megmondani a titkosszolgálatnak, mi van a gyanúsnak vélt bankszámlán” – példálózott a beszélgetésen Tasnádi államtitkár.

Jön a TEK-es zöldszám és a kézikönyv

A háttérbeszélgetésen Hajdu János TEK-főigazgató elmondta, hogy a Terrorelhárítási Központ az informátorhálózatán keresztül figyeli azokat a helyeket, közösségeket, ahol radikalizálódhatnak azok – jobbára fiatalok –, akiket így a terrorista szervezetek beszervezhetnek, felhasználhatnak. Így például „ott vannak” az iszlám közösségekben, mecsetekben is. 

Ám szükség lenne egy „korai jelzőrendszerre”, ami a radikalizálódás első, kezdeti jeleit is feltárná, eljuttatná a szakszolgálatokhoz.  Ebben segítene, ha nemcsak a rendőrök, de az állampolgárok is felismernék a jeleket. Ennek érdekében az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK is tart tájékoztató fórumsorozatokat, de ennél többet terveznek most. 

A Terrorelhárítási Központot zöldszámon is fel lehetne hívni, jelentve a gyanút, veszélytForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Például azt – árulta el Hajdu János –, hogy indítanak egy ingyenes hívható zöldszámot, és tájékoztató propagandaanyagokat terítenek, ami alapján „felismerhető lenne a veszély”. Egy terrorcselekmény elhárítását Hajdu szerint az is növelhetné, ha a hivatásos állomány tagjai könnyen önvédelmi fegyverhez juthatnának, így egy szabadnapos rendőr is könnyen beavatkozhatna, ha baj van. 

Önkényt emleget az ellenzék

Mint arról az Origo beszámolt, aligha lesz könnyű a belügyminiszter által remélt kétharmados parlamenti támogatás, vagyis az ellenzéki pártok támogatásának elérése – legalábbis az első reakciók erre utaltak. Az állampolgárok biztonságát minden ellenzéki párt fontosnak tartja ugyan, de alapvetően mégsem lelkesednek a kormányzati terrortörvénycsomagért. 

Ötpárti egyeztetést ugyan tartanak a tervezetről, ám a tárgyalásokon ezúttal sem kérik ki a parlamenten kívüli pártok véleményét – ahogy nem tették januárban, a terrorveszélyhelyzetet lehetővé tevő alaptörvény-módosítás bejelentésekor sem. A parlamenti frakcióval nem rendelkező pártok ettől függetlenül reagáltak a Pintér-csomagra: a PM, a DK és a Liberálisok is élesen kritizálták a terveket, kormányzati önkényt és milliók megfigyelését emlegetve. 

Nem lett volna meg a kétharmadForrás: MTI/Beliczay László
Januárban megbukott az ötlet

A terrortörvénycsomagtól ugyan függetlenül, és csak annak elfogadása után, de újra előveszi a kormány a terrorveszélyhelyzetet bevezető alaptörvény-módosítás ötletét, ami már nem új. Emlékezetes, januárban dobta be a kormány az ötletet először, ám a témában tartott ötpárti egyeztetés – amin végül az MSZP részt sem vett – egyetlen megbeszélés után befagyott. Miután pedig a kormány részéről nem látszott készség sem az LMP, sem a Jobbik módosító javaslatainak befogadására, nyilvánvalóvá vált, hogy a javaslat abban a formában nem kapná meg a kétharmados parlamenti támogatást. Mint arról az Origo beszámolt, egy ideig úgy tűnt, a kormány inkább vállalja az alkotmánymódosításról szóló parlamenti szavazás kudarcát, mint hogy kompromisszumot kössön az ellenzékkel abban, hogy milyen felhatalmazással, meddig terjedjen a kormány hatásköre egy esetleges terrorveszélyhelyzetben. Végül nem vállalták ezt a helyzetet, és a kormány azóta jegeli a sorrendben hatodik alaptörvény-módosítást. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK